Az Országgyűlés által 2016. november 22-én elfogadott, az egyes adótörvények és más kapcsolódó tör­vények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény (őszi adócsomag) keretében hatályba lépő szabály­változások továbbviszik és kiegészítik a korábbi adó­intézkedések által kijelölt szabályozási irányt, így a versenyképesség növelésen túl az adóbürokrácia csökkentését és a gazdaságfehérítést jelölhetjük meg a 2017-től hatályba lépő változások főbb elemeinek.

Az elektronikus kereskedelem területén speciális helye van az elektronikus szolgáltatásoknak. Ezek a fajta tevé­kenységek elképzelhetetlenek internet nélkül, hiszen nincs olyan eleme a tevékenységnek, mely nem azon ke­resztül bonyolódna, vagy nem kapcsolódna közvetlenül az internethez, vagy az elektronikus világhoz. Ezek közé tartozik például az elektronikus adatok elérhetővé tétele, elektronikus hirdetések, játékok, szerencsejátékok.

A számviteli törvényt 2016. év közben eddig már háromszor módosították. Cikkünkben a módosítá­so­kat foglaljuk össze.

Az állami adóhatóság tájékoztatási munkája során rendszeresen felmerülő adózói kérdés, hogy az Áfa tv-nek a fizetendő és a levonható adó utólagos korrekciójára irányadó rendelkezéseinek figyelembe vételével hogyan kell eljárnia a bevallás kitöltésekor az ügyletben részt vevő feleknek, ha a belföldi fordított adózás szabályainak alkalmazandóságában tévedtek? A kérdés a fordított adózás hatálya alá tar­tozó ügylettípusok utóbbi években történt bővülésére tekintettel potenciálisan egyre több adózót érint. A cikk ebben a kérdésben kíván jól hasznosítható gyakorlati segítséget nyújtani.

Az általános forgalmi adó rendszerében a termék­értéke­sí­tések egyik speciális formája az ún. távolsági értékesítés. Ez az értékesítési forma, jellegéből adódóan elsősorban az in­ternetes kereskedelemben jellemző, és egyre gyakoribb, ter­mészetesen azonban nem korlátozódik csupán erre a szektorra.

Adójogi alapszókincs külföldi jövedelmet szerzőknek

2015. január 1-vel új korszak kezdődött a magyar adórendszerben azzal, hogy nem új adók kivetését, hanem a meg­lévők hatékonyabb beszedését és az el­lenőrzési tevé­keny­ség eredményességének növelését célozta meg a kor­mányzat. Ennek az új megközelí­tésnek az egyik leghaté­konyabb eszköze az EKAER lett, melynek célja, hogy a tisztességes piaci sze­replők ne kerüljenek versenyhát­rány­ba az adócsalókkal szemben, továbbá preventív módon tisztítsa a kereskedelmet és megakadályozza a csalárd adózói magatartást.

Ezúttal egyes társadalombiztosítási ellátások (nyugdíj, gyermekgondozási díj), illetve a gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás1 folyósítása alatt történő munkavégzéshez kapcsolódóan vizsgáljuk meg a közteher fizetési kötelezettség alakulását, tekintettel arra, hogy az ellátások folyósítása alatt egyre szélesebb körben van lehetősége a magánszemélynek keresőtevékenységet is folytatni.

A személyi jövedelemadó bevallás benyújtása lehető­séget teremt arra, hogy rendelkezzünk a személyi jö­vedelemadó 1+1 százalékáról az általunk választott kedvezményezettek javára.

A cikk célja, hogy felhívja a rendelkezés lehetősé­gére az érintettek figyelmét, hiszen minden évben jelentős összeg az, „ami a költségvetésben marad”, azaz sokan vannak, akik nem élnek a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továb­biakban: Szja tv.) 45. §-ában biztosított lehetőséggel.