Ezúttal egyes társadalombiztosítási ellátások (nyugdíj, gyermekgondozási díj), illetve a gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás1 folyósítása alatt történő munkavégzéshez kapcsolódóan vizsgáljuk meg a közteher fizetési kötelezettség alakulását, tekintettel arra, hogy az ellátások folyósítása alatt egyre szélesebb körben van lehetősége a magánszemélynek keresőtevékenységet is folytatni.

A személyi jövedelemadó bevallás benyújtása lehető­séget teremt arra, hogy rendelkezzünk a személyi jö­vedelemadó 1+1 százalékáról az általunk választott kedvezményezettek javára.

A cikk célja, hogy felhívja a rendelkezés lehetősé­gére az érintettek figyelmét, hiszen minden évben jelentős összeg az, „ami a költségvetésben marad”, azaz sokan vannak, akik nem élnek a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továb­biakban: Szja tv.) 45. §-ában biztosított lehetőséggel.

Amikor egy magánszemély ingatlant értékesít, akkor nem szabad elfelejtenie, hogy ez az ügylet adókötelezettséget keletkeztet. Aki egy kicsit előre tájékozódik, már az adásvételi szerződés aláírásakor tisztában lehet azzal, hogy a bevételből mennyi adót kell fizetnie.
Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem röviden a következők szerint állapítható meg. A bevételből le kell vonni a költségeket, majd az így kapott összeget a tulajdonban tartás időszakára tekintettel tovább csökkentve, megkapjuk az adóköteles jövedelmet.
Bár ez így megfogalmazva egyszerűnek tűnik, de felmerülhetnek a kérdések, hogy mi is a bevétel, milyen költségek számolhatók el, hogyan kell megállapítani a tulajdonban tartás időszakát, kit és mikor terhel az adókötelezettség stb.