Kompkonzult Kft. Adótanácsadás, kreditpontos képzés, OKJ képzés, tanfolyamszervezés

Bejelentkezés

Üzemanyagárak

2017. november 01. - 2017. november 30.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
353Ft/l
Gázolaj:
363Ft/l
Keverék:
390Ft/l
LPG autógáz:
216Ft/l
2017. október 01. - 2017. október 31.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
347Ft/l
Gázolaj:
345Ft/l
Keverék:
384Ft/l
LPG autógáz:
214Ft/l
2017. szeptember 01. - 2017. szeptember 30.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
343Ft/l
Gázolaj:
343Ft/l
Keverék:
380Ft/l
LPG autógáz:
212Ft/l

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó van a webhelyen

Pénztárgéphasználati kötelezettség

Szerző: 
Horváth Krisztián
Évfolyam: 
2017
Szám: 
8

 

Milyen tevékenység folytatása esetén kötelező pénz­tárgép üzemeltetése? Hogyan történik a pénztárgép beszerzése? A gépi nyugtaadás csak üzletben köte­lező? Minden bevételt be kell ütni a pénztárgépbe? Mit kell bejelentenem, ha kitelepülök egy fesztiválra? Mentesülhetek-e a pénztárgéphasználati kötelezett­ség alól? Kell-e pénztárgépet vásárolnom, ha minden esetben számlát állítok ki? Mi a mozgóbolt? Milyen bejelenési, adatszolgáltatási kötelezettségeim lehet­nek? Az adózókban – többek között – ilyen kérdések merülhetnek fel a pénztárgéphasználati kötelezett­séggel kapcsolatban. Cikkünkben arra törekszünk, hogy a vonatkozó jogszabályi hátteret a gyakorlati ol­dal felől megközelítve mutassuk be számos példán ke­resztül.
Pénztárgéphasználati kötelezettségről akkor be­szél­he­tünk, ha az alább felsorolt TEÁOR számú te­vékenységet végző adózónak nyugtakibocsátási kötelezettsége keletkezik. Lássuk tehát elsőként, hogy mely esetben keletkezik az eladónak nyugta­adá­si kötelezettsége!

1. Bizonylatolási szabályok

1.1. Számlát vagy nyugtát?

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) rendelkezései alapján a termék értékesítőjének, a szolgáltatás nyújtó­jának az általa teljesített termékértékesítésről, szolgál­tatásnyújtásról – főszabály szerint – kötelező Áfa tv. szerinti bizonylatot kibocsátani. Áfa tv. szerinti bizonylatnak a számla és a nyugta minősül. Arra a kérdésre, hogy egy konkrét esetben e kettő közül melyik bizonylatot kell kiállítani, az Áfa tv. X. fejezetében találjuk a választ. Az adóalanynak az értékesí­téséről, szolgáltatásnyújtásáról főszabályként számlát kell kibocsátani. Ugyancsak számlát kell kibocsátani, ha az adóalany részére
a) adóalany, vagy nem adóalany jogi személy előleget fizet
b) az a) pont alá nem tartozó személy, szervezet legalább 900 ezer forint összegű előleget fizet, vagy összeghatártól függetlenül kéri a számla kibo­csátását.
Azonban az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés b) pontja és (3) bekezdése együttes olvasata alapján készpénzes értékesítési forgalomban, amennyiben a termék beszerzője, szolgál­tatás igénybe vevője
• nem adóalany (és nem is jogi személy), és
• a 900 000 Ft-ot el nem érő ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb az ügylet Áfa tv. szerinti teljesítési időpontjáig
• készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (bankkártya, SZÉP-kártya, stb.) vagy pénzhelyettesítő eszközzel (pl. utalvány papír alapon) maradéktalanul megtéríti, és
• számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri,
akkor az értékesítő adóalany mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól. Ebben az esetben az adóalanyt nyug­ta­kibocsátási kötelezettség terheli az Áfa tv. 166. § (1) bekezdése értelmében.

1.2. Nyugta helyett számlát?

Az Áfa tv. a 166. § (2) bekezdésében kimondja, hogy az adóalany nyugta helyett számla kibocsátásáról is gondoskodhat. Ebben az esetben mentesül a külön jogszabályban előírt gépi kiállítású nyugtakibocsátási kötelezettség alól. Amennyiben tehát az adózó gépi nyugta helyett számlát bocsát ki, akkor mentesül a pénztárgéphasználati köte­le­zettség alól. Ez esetben az adózót további adatszolgáltatási kötelezettség terheli (ld. cikkünk 4. pontja).
Az Áfa tv. fent hivatkozott szabályaiból következően egy ügyletről egyféle bizonylatot (számlát vagy annak adása alóli mentesülés esetén nyugtát) kell kibocsátani. A 2008. január 1-je előtt hatályos szabályozás alapján a számlával (egy­szerűsített adattartalmú, ún. készpénzes számlával) bizonylatolt értékesítés készpénzzel (készpénz-helyettesítő vagy pénzhelyettesítő eszközzel) teljesített ellenértékét is szerepeltetni kellett a pénztárgépben. Amennyiben az adóalany – döntése alapján – napjainkban is alkalmazza ezen – ma már nem hatályos jogszabályon alapuló – gyakorlatot, az nem kifogásolható, egy esetleges ellenőrzés során az adó­hatóság kizárólag emiatt szankciót nem alkalmaz, tekintettel arra, hogy ez a gyakorlat adó-, ezáltal pedig költségvetési kockázatot nem hordoz magában.

1. példa: Egy magánszemély vásárol egy terméket egy üz­letben, az ellenértékét kifizeti készpénzzel, számla kiállí­tását kéri az eladótól. A helyes bizonylatolás a következő. Tekintettel arra, hogy a vásárló számlát kért, az eladó nem mentesül a számlaadási kötelezettség alól. Az érté­kesítésről tehát számlát kell adni. Mivel ebben az esetben nyugtaadási kötelezettség nem merül fel, a pénztárgépbe az ellenértéket nem kell beütni.

2. Pénztárgéphasználati kötelezettség

A nyugtaadási kötelezettségét az adóalany a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizelé­séről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (a továbbiakban: Ptg. rendelet) – alább idézett – 1. számú mellékletében meghatározott tevékeny­sé­gei körében kötelezően gépi kibocsátású nyugtával, vagyis a jogszabályban meghatározottaknak megfelelő pénztár­géppel köteles teljesíteni.
Az Áfa tv. 166. § (2) bekezdésében foglalt feltétel telje­sülése hiányában nyugtaadási kötelezettségüknek – 2017. január 1-től – kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget az alábbi adóalanyok, illetve üzletek:
a) a gyógyszertárak,
b) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08
1. a 45.20 szerinti gépjármű-javítási, karbantartási,
2. a 45.32 szerinti gépjárműalkatrész-kiskeres­ke­del­mi,
3. a 45.40 szerinti motorkerékpár, -alkatrész kereske­delmi, javítási,
4. a 47.1-47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi,
5. 49.32 szerinti taxis személyszállítási,
6. az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a moz­gó szolgáltatásnyújtási),
7. az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási (kivéve a falusi szálláshely-szolgáltatási),
8. 66.12 szerinti értékpapír-, árutőzsdei ügynöki te­vé­kenységből kizárólag a pénzváltási,
9. a 77.1-77.2 és 77.33 szerinti kölcsönzési,
10. 86.10 szerinti fekvőbeteg-ellátási tevékenységből ki­zárólag plasztikai sebészeti,
11. 93.29 szerinti m.n.s. egyéb szórakoztatási, sza­badidős tevékenységből kizárólag táncteremi, diszkó működtetési,
12. a 95.1-95.2 szerinti javítási,
13. 96.01 szerinti textil, szőrme mosási, tisztítási te­vékenységből kizárólag mindenfajta ruházat (beleértve a szőrmét) és textil géppel, kézzel mo­sási és vegytisztítási, vasalási,
14. 96.04 szerinti fizikai közérzetet javító szolgáltatási, és
15. 93.13 szerinti testedzési szolgáltatási
tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve:
ba) a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,
bb) a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,
bc) az ipari – kivéve élelmiszeripari – tevé­keny­séget folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyi­ség­ben folytatja,
bd) a termelői borkimérés,
be) az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekinte­tében,
c) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 46.2-46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek, a kiskereskedelmi értéke­sí­té­sük tekintetében.
Az adózó gépi nyugtakibocsátási kötelezettsége attól függ, hogy a tevékenységét milyen TEÁOR szám alatt folytatja. Amennyiben az adóalany nincs meggyőződve az általa végzett gazdasági tevékenység TEÁOR szerinti ága­zati besorolásának helyességéről, állásfoglalási kérelemmel a Központi Statisztikai Hivatal Információszolgálatához for­dulhat (további információk: https://www.ksh.hu/informacioszolgalat_menu). Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (3) bekezdés d) pontja alapján az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó által vég­zett tevékenységeknek TEÁOR számát, vagy ÖVTJ számát (ez utóbbi első négy számjegye rendszerint megegyezik a TEÁOR számmal). Felhívjuk a figyelmet, hogy a pénztár­géphasználati kötelezettség szempontjából az adózó által ténylegesen folytatott tevékenység TEÁOR száma a meg­határozó. Ez azt jelenti, hogy a pénztárgéphasználati köte­lezettség abban az esetben is terheli az adóalanyt, ha nem, vagy nem megfelelően jelentette be az általa ténylegesen végzett – és egyben pénztárgép­haszná­lati kötelezettséget megalapozó – tevékenység TEÁOR számát. A gépi nyugtaadási kötelezettséget nem befolyásolja az sem, ha a tevékenység TEÁOR száma megváltozik/megváltozott a 2009. október 15. napján hatályos szabályozáshoz képest.
Az online pénztárgép használatára valamennyi, a meghatározott tevékenységet folytató adóalany kö­telezett, függetlenül attól, hogy tevékenységét üzlet­helyiségben, vagy azon kívül végzi. Bár szerepel a normaszövegben az „üzlet, mozgóbolt” nevesítetten, azonban az nem mint szűkítő feltétel értelmezhető, hanem legfeljebb egyfajta felsorolásként. Tehát a nem üzletben folytatott tevékenységek (helyszínen végzett szolgáltatás, kitelepülés, stb.) esetén is gépi nyugtaadási kötelezettség terheli az adóalanyt, amennyiben az általa végzett tevékenység TEÁOR száma szerepel a fenti felsorolásban.

3. Kitelepülés

A vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés b) pontja szerinti alkalmi (ünnepi) vásár: ünnepekhez, rendezvényekhez, eseményekhez kap­cso­lódó alkalomszerű – legfeljebb 20, indokolt esetben 30 napig tartható – vásár a TEÁOR’08 47.8 Piaci kiskereskedelem alágazatába tartozik, függetlenül attól, hogy a rendezvényen milyen árusítóhelyen ér­tékesítik a termékeket. Ide tartozik a közterületi értékesítés is. Tekintettel arra, hogy ezen TEÁOR szám nem szerepel a Ptg. rendelet 1. számú mellék­letében, ezen tevékenység folytatása esetén nem kö­telező a gépi nyugtaadás.
A Ptg. rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a pénz­tárgép üzemeltetője köteles a pénztárgép 44. § (2a) bekezdése szerint bejelentett adatának – vagyis a pénz­tárgép üzemeltetési helyének, illetve üzemelte­tési módjának – megváltozását az erre a célra rend­szeresített nyomtatványon az adat megváltoztatá­sá­nak időpontját megelőző 5. napig az állami adóhatósághoz bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni az adat megváltoztatásának tervezett időpontját. A pénztárgép üzemeltetési helyének megváltoztatását azonban csak abban az esetben kell bejelenteni, ha az üze­mel­tetési hely tartós megváltozására kerül sor. Nem áll fenn tehát az üzemeltetési hely megváltozására vonatkozó bejelentési kötelezettség azon pénztárgép tekintetében, amelyet állandó jelleggel üzletben üzemeltetnek és azt alkalomszerűen kitelepülésre is kiviszik. Az állandó üze­melte­tési hely fogalmát ugyan nem határozza meg a Ptg. ren­delet, azonban az alkalmi kitelepülés – éppen annak át­meneti, ideiglenes jellege miatt – nem tekinthető a pénz­tárgép állandó üzemeltetési helyének, így kitelepü­lésen történő használat ilyenként történő bejelentése nem merül fel. Abban az esetben pedig, ha az üzemeltető on­line pénztárgépét kizárólag különböző rendezvényeken, vagyis kitelepüléseken kívánja használni, az online pénztárgép üzembe helyezéséhez szükséges regisztrációs kód igénylése során a PTGREG adatlap 01-es lap (B) blokkjában az üze­meltetőnek az „Üzemeltetés módja” mezőben azt kell jelölnie, hogy „Á”= állandó üzemeltetési hellyel rendel­kezik. Címként a vállalkozás székhelycíme tünte­tendő fel.
Pénztárgéppel kell nyugtát adni mozgóboltban illetve szolgáltatóhelyen történő értékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén is. A Ptg. rendelet a mozgóbolt fogalmát a keres­ke­delemről szóló törvény szerinti mozgóbolt fogalmára utalással határozza meg. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 17. pontja szerint mozgóbolt a kiske­reskedelmi tevékenység folytatására kialakított jármű, illetve járműre szerelt vagy általa vontatott eszköz. Például: mo­bil autómentés, mozgó húsbolt, stb.
Szolgáltatóhely: a szolgáltatási tevékenység folytatása cél­jából létesített vagy használt épület, illetve önálló ren­del­tetési egységet képező épületrész, helyiség vagy terület, ahol szolgáltatási tevékenységet folytatnak, ideértve a szol­gáltatási tevékenység folytatására kialakított járművet, illetve járműre szerelt vagy általa vontatott eszközt, illetve amennyiben a szolgáltatás jellege nem igényel külön helyiséget, akkor a pénzátvétel helye. A szolgáltatóhely fogalmának harmadik fordulata alapján abban az esetben, ha a szolgáltatás jellege nem igényel külön helyiséget, szolgál­tatóhelynek minősül a pénzátvétel helye is. Pénzátvételi hely­nek minősül minden olyan hely, ahol az adóalany nyugtaadási kötelezettségével járó fizetés történik. [Ptg. rendelet 67. § 13a. pont; 15. pont; 18a. pont].
2/a. példa: Egy német magánszemély átutazóban van Magyarországon. Gépjárműve meghibásodik, a szerviz­szolgáltatásról számlát kér egy német gmbh. részére. Ebben az esetben a szolgáltatás megrendelője adóalany, tehát a szolgáltatásnyújtásról csak és kizárólag számla bocsátható ki (a fordított adózás szabályai szerint), a nyugtakibocsátás feltételei nem állnak fenn.

2/b. példa: Ha a magánszemély nem kér számlát és helyben kifizeti az ellenértéket, akkor a szervizszol­gál­tatásról nyugtát kell adni. 2017. január 1-től erről a szol­gáltatásról kézi nyugta nem bocsátható ki, tehát a nyugtaadási kötelezettséget pénztárgéppel kell teljesíteni.

3. példa: A Ptg. rendelet 1. sz. melléklete alapján csomagküldő kereskedelem esetében csak nyílt árusítást vég­ző üzletben, bemutatóteremben kötelező a pénztárgép hasz­nálata. Amennyiben tehát az adóalany kizárólag webáruházon keresztül értékesít, tehát üzlethelyiség fenntartása nélkül végzi a fenti tevékenységet, akkor nem kötelezett gépi nyugtaadásra. Az adózó az ügyletről kiállított számlát a csomag részeként, a termékkel együtt is megküldheti a vásárló részére, vagy lehetővé teheti a számla – vásárló általi – online felületről történő letöltését.

4. példa: Amennyiben egy masszőr kizárólag házhoz jár, masszázsszalont nem üzemeltet, használhat-e kézi nyugtatömböt? A masszázstevékenység, mint fizikai közérzetet javító szolgáltatás a 96.04 TEÁOR szám alá sorolandó, amely TEÁOR szám 2017.01.01-től szerepel a Ptg. rendelet 1. sz. mellékletében. Amennyiben az adóalany nem üzletben végzi a tevékenységet, nyugtát csak hordozható pénztárgéppel állíthat ki.

5. példa: Egy balatoni nyaralót turisztikai céllal üze­meltető adószámos magánszemély az adóhatósághoz 55.9 TEÁOR szám alá tartozó „egyéb szálláshely-szol­gáltatás” tevékenységet jelentett be. A turisztikai célú szál­láshely-szolgáltatási tevékenység az 55.2 TEÁOR szám alá sorolandó, tehát függetlenül attól, hogy az adózó mit jelentett be az adóhatósághoz, mivel ténylegesen olyan tevékenységet folytat, aminek TEÁOR száma a Ptg. ren­delet 1. sz. mellékletében szerepel, nyugtát csak pénztár­géppel állíthat ki. Amennyiben az adózó a gépi nyugta helyett számlát bocsát ki, akkor a 4. pont szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget kell teljesítenie. (Megjegyez­zük, hogy amennyiben a végzett tevékenység megfelel az 552011 ÖVTJ szám alá sorolandó falusi szálláshely-szol­gáltatásnak, akkor a pénztárgép használata nem kö­telező, tehát az adatszolgáltatási kötelezettséget sem kell teljesíteni 2017. január 1-jétől.)

4. Pénztárgépes nyugta helyetti számlakibocsátás

Ahogy arra már cikkünk 1.2 pontjában is utaltunk, az Áfa tv. 166. § (2) bekezdése alapján gépi nyugtaadás kötelezett­sége nem terheli az adóalanyt akkor, ha nyugta helyett szám­la kibocsátásáról gondoskodni tudott, mert módjá­ban állt a nem adóalany vevőtől a számla szabályszerű kiál­lításához szükséges vevői adatokat megkapni. Ezek az adatok: a vevő neve és címe. Hangsúlyozzuk, hogy a számlán kizárólag valós adat tüntethető fel. Nem felel meg a számla tehát az Áfa tv. szerinti feltételeknek akkor, ha azon vevői adatként valótlan adat, vagy név helyett pl. „készpénzes ve­vő” szövegezés kerül feltüntetésre. Látható tehát, hogy a pénztárgép beszerzésétől csak az a Ptg. rendelet 1. sz. mellékletében felsorolt tevékenységet folytató adózó tekinthet el, aki a tevékenységének jellege okán szert tesz a számlakibocsátáshoz szükséges adatokra. Ilyen tevé­keny­ség például a szálláshely-szolgáltatási, illetve a gépjármű-kölcsönzési tevékenység, de más tevékenységek esetén sem zárható ki az említett szabály alkalmazhatósága.
Amennyiben az adóalany gépi nyugta helyett számlát bocsát ki, akkor az ilyen számlával kapcsolatban adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik az 50/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 9/C. §-a alapján. Az adóalany adatszolgáltatási kö­te­lezettségének pénztárgép használatra kötelezett tevékeny­sége tekintetében olyan módon köteles eleget tenni, hogy az e tevékenységéhez kapcsolódóan kibocsá­tott számlák keltét, sorszámát, a vevő nevét és címét, to­váb­bá az ellenérték adót is tartalmazó összegét, adómentesség esetén az ellenérték összegét a számla kibocsátá­sának kel­tét alapul véve, napon­kénti bontásban, havonta, a tárgy­hó­napot követő hónap 15. napjáig, elektronikus úton megküldi az állami adóhatóságnak. Az adózó adatszolgáltatási kötelezettségét a PTGSZLAH nyomtatványon tel­jesíti. Felhívjuk a figyelmet, hogy nem áll fenn az adatszolgáltatási kötelezettség abban az esetben, ha az adott ügylet jellemzői alapján kötelező a számlaadás (ld. cikkünk 1.1 pontja). Magát azt a tényt, hogy az adózó minden egyes ügyletéről számlát bocsát ki és emiatt nem vá­sárol pénztárgépet, nem kell az adóhatóság felé bejelenteni, elegendő a gépi nyugta helyett kibocsátott számlák adatairól az említett adatszolgáltatási kötele­zettséget teljesíteni.

6. példa: Amennyiben a 2/b. példa szerinti esetben a szerviz, valamint a 4. példa szerinti masszőr nem szerzett be a hatályos jogszabályi rendelkezé­sek­nek megfelelő pénztárgépet és a szolgáltatásról számlát bocsát ki, akkor a számla adatairól adatot kell szolgáltatnia a PTGSZLAH adatlapon a kibo­csátás hónapját követő hónap 15. napjáig.

5. Pénztárgéppel kapcsolatos bejelentési kötelezettségek

5.1. Pénztárgép beszerzése

A pénztárgép a PTGREG nyomtatványon az üzemel­tető által előzetesen megkért üzembehelyezési kód­dal helyezhető üzembe. A megszemélyesítési folyamat során a pénztárgép értékesítője az AP számot, és az üzembehelyezési kódot rögzíti a pénztárgépben. Ezt követően a pénztárgép felveszi a kapcsolatot az adóhatóság szerverével, amely az adózó – adóhatóságnál nyilvántartott – adatait és a PTGREG nyom­tatványon bejelentett egyéb adatokat online közli a pénztárgéppel. Ezzel megtörténik a pénztárgép megszemélyesítése.
A PTGREG nyomtatványon meg kell jelölni az adóalany nevét, adószámát, székhelyét, a pénztárgép üze­mel­tetési helyét, illetve üzemeltetési módját, a pénz­tárgép üzemeltetési helye szerinti üzlet nevét, amennyi­ben van ilyen, illetve az üzlet TEÁOR sze­rinti tevékenységét, az üzemeltetés célját, amennyiben a pénztárgépet cserepénztárgépként vagy bérbe­adási célból kívánják üzemeltetni.
Üzemeltetési helyként, illetve üzemeltetési mód­ként az üzemeltetőnek be kell jelentenie, hogy a pénz­tárgépet
a) állandó üzemeltetési hely esetén egy meghatá­ro­zott pénzátvételi helyen,
b) változó telephely esetén több meghatározott pénz­átvételi helyen,
c) mozgóboltban vagy mozgó szolgáltatóhelyen,
d) tartalék pénztárgépként (ld. 6.2. pont)
kívánja üzemeltetni.
Állandó üzemeltetési helyet kell bejelenteni akkor, ha az adózó üzletben üzemelteti a pénztárgépet, de akkor is, ha egy adott pénztárgépet kizárólag csak kitelepüléseken üzemeltet.
Változó üzemeltetési helyről akkor beszélhetünk, ha az adóalany ugyanazt a pénztárgépet több (állandó) üzemel­te­tési helyen is használja. Például egyik telephelyén a délelőtt folyamán, másik telephelyén pedig délután végez ter­mékértékesítést, és a két telephelyen felváltva használja a pénztárgépet. Ugyanez a helyzet, ha az adóalany csak hétvégén végez pénztárgép használatra köteles tevékenységet és szombaton az egyik helyen, vasárnap pedig egy másik helyen üzemelteti pénztárgépét. (Ugyanakkor az adóalanynak fennáll az a kötelezettsége, hogy a pénztárgép használatának feltételeit a nyitva tartás teljes időtartama alatt biztosítsa. Így abban az esetben, ha átfedés van a két vagy több üzemeltetési hely nyitva tartása között, egyazon pénztár­gép több telephelyen való üzemeltetése nem megen­gedett.)
A pénztárgép kiválasztásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy csak olyan pénztárgép helyezhető üzembe, amelynek forgalmazását a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, illetve 2017. január 1-jétől jogutódja a Budapest Fő­város Kormányhivatala engedélyezte. 2017. január 1-jét kö­vetően kizárólag a Ptg. rendelet módosításáról szóló 9/2016. (III. 25.) NGM rendelet (a továbbiakban: Mód. rendelet) által megállapított követelményeknek megfelelő pénztárgép helyezhető üzembe. A változó telephelyen, mozgóboltban vagy mozgó szolgáltató helyen (pl. taxi) működő pénztárgépként csak hordozható pénztárgép helyezhető üzembe, illetve már működő pénztárgép üze­meltetési módja csak hordozható pénztárgép esetén vál­toztatható meg ezen módokra. Itt jegyezzük meg azt, hogy a már korábban (2016. 04. 02-át megelőzően) üzembe he­lyezett pénztárgépekre vonatkozóan a Ptg. rendelet nem ír elő lecserélési kötelezettséget, így azokat a továbbiakban is használhatja az üzemeltető a mozgóboltban. Az üze­mel­tetőnek a beszerzéshez kapcsolódó további kötele­zett­sége, hogy szerződést kell kötnie online adatkapcsolatot biztosító szolgáltatóval (ld. 8.4 pont).

5.2. Változás bejelentése

Az üzemeltetőnek be kell jelentenie az adóhatósághoz a PTGTAXUZ adatlapon azokat a pénztárgép üzemelte­tésé­ben bekövetkezett, vagy bekövetkező változásokat, amelyeket a Ptg. rendelet meghatároz. Ilyen események a kö­vetkezők:
• pénztárgép használatának szüneteltetése, illetve a szünetelést követő használata,
• pénztárgép használatból történő kivonásának ter­ve­zett időpontja,
• pénztárgép elvesztésének, eltulajdonításának, meg­sem­mi­sülésének ténye,
• üzlet nevének, üzemeltetés helyének, módjának, céljának megváltozása.
A PTGTAXUZ nyomtatványon kell bejelenteni azt is, ha az adózó megváltoztatja az üzletének elnevezését. Ekkor a VALT lap (B) blokkjában meg kell adni az új elnevezést és a tervezett időpont dátumát. Ha az adózó azt szeretné, hogy az üzlet új neve ne csak a NAV által vezetett nyilván­tartásban módosuljon a bejelentett új üzlet névvel, hanem a pénztárgép által kiadott nyugtán, illetőleg egyszerűsített számlán is megjelenjen, akkor a VALT lap (B) blokkjának kitöltése mellett ki kell töltenie a FEJ lap (C) blokkját is, ahol fel kell tüntetnie, hogy milyen új üzlet nevet szeretne megjeleníteni a pénztárgép által kiadott bizonylaton.
Nem kell azonban a PTGTAXUZ nyomtatványt beküldeni, ha megváltozik az üzemeltető adóalany neve, adószámának 9-11. karaktere, illetve a székhelyének címe. Ilyen esetekben ugyanis az adóhatóság szervere automatikusan – online – közli a pénztárgéppel a megváltozott adatokat.

5.3. Átszemélyesítés

Korábban, ha a pénztárgép üzemeltetőjének személyében változás következett be, az adóügyi ellenőrző egységet cserélni kellett. A Mód. rendelet azonban lehetővé tette a pénz­tárgép átszemélyesítését. Az átszemélyesítés az üzem­be he­lyezett pénztárgép más üzemeltetőhöz rendelését jelenti.
Átszemélyesítésre lehet szükség a pénztárgép üzemelte­tőjének megváltozásakor, például a pénztárgép eladásakor, vagy bérelt pénztárgép esetén a bérlés elején és végén. Ugyancsak szükség lehet az átszemélyesítésre akkor, ha megváltozik a pénztárgépet üzemeltető adózó törzsszáma (az adószám első nyolc számjegye), például a cég átala­kulása esetén. Az átszemélyesítést előírja a jogszabály a cserepénztárgép szerviz általi átadásakor és visszavételekor is.
Átszemélyesítéshez az üzemeltetőnek ún. átszemélye­sí­tési kódot szükséges beszereznie. A pénztárgép átszemé­lyesítéséhez szükséges kódra vonatkozó rendelkezések lényegében megegyeznek az üzembehelyezési kódra vonatkozó előírásokkal. A kód az erre rendszeresített PTGREG nyomtatványon igényelhető, a nyomtatvány az általános szabályok szerint elektronikusan vagy papír alapon nyújtható be. A nyomtatvány PTGREG-01 lapjának (A) blokkjában meg kell jelölni, hogy átszemélyesítési kód igénylése történik, tekintettel arra, hogy a pénztárgépek első üzembe helyezéséhez szükséges kód is ezen a nyom­tat­ványon igényelhető. Az átszemélyesítési kód igénylésére vo­natkozó nyomtatványt mindig annak az üzemel­tetőnek kell benyújtania, akire a pénztárgép átszemélye­sítésre kerül.
Ha a pénztárgép üzemeltetőjének személyében az AEE átszemélyesítésével következik be változás, az üzemeltetőt AEE megőrzési kötelezettség nem terheli, azonban az át­sze­mélyesítést megelőzően gondoskodnia kell az AEE adatainak kiolvasásáról. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az átszemélyesítés megkezdése előtt a régi üzemeltető idején keletkezett naplóállományokat a jogszabály szerint külső adathordozóra (pl. CD/DVD) kell írni, mert az átsze­mé­lye­sítés során ezek a naplóállományok törlődni fognak a pénz­tárgépről, és csak a NAV szerveren lesznek meg.
Az átszemélyesítést az adott pénztárgépről kell kezdemé­nyezni. A átszemélyesítés funkció a pénztárgépeken a szer­viz­menüben érhető el, ezért az átszemélyesítéshez az adott pénztárgép típus szervizelésére jogosult pénztárgép mű­szerész segítsége szükséges. Az átszemélyesítési kódról szóló, állami adóhatóság által megküldött értesítést az át­személyesítést végző műszerész részére kell átadni. A mű­szerész rögzíti a pénztárgépben az AP számot, valamint az állami adóhatóság által az adóalany részére megküldött átszemélyesítési kódot. Az AEE és a NAV szervere között lezajlik az átszemélyesítési folyamat, ami ha sikeresen lezá­rul, akkor a pénztárgép törli a régi üzemeltetőre vonatkozó naplóállományokat és készen áll arra, hogy az új üzemel­tető használja.
Fontos megjegyezni, hogy átszemélyesítésre műszakilag azok a pénztárgépek alkalmasak, amelyek már megfelel­nek a Mód. rendelettel megállapított új jogszabályi követel­ményeknek.

6. Bizonylatolás a pénztárgép meghibásodása esetén

A pénztárgéphasználatra kötelezett adóalany a pénztár­gép­pel történő nyugtaadási kötelezettsége alól a Ptg. rendelet 1. § (2) bekezdésében felsorolt események bekövet­ke­zé­se esetén mentesülhet. Az itt felsorolt események a következők: áramszünet, a pénztárgép meghibá­sodása, bevonása, eltulajdonítása, megsemmisülése, elvesztése. A mentesülés további feltétele, hogy nincs olyan más pénzátvételi hely, ahol a fizetések lebo­nyo­lítása aránytalan nehézség nélkül megoldható lenne. A továbbiakban a meghibásodás esetkörével foglalkozunk. Meghibásodás esetén az adóalany a pénztár­gép megjavításáig vagy cseregép biztosításáig, vagy tartalék pénztárgép üzembe helyezéséig, de legfel­jebb a meghibásodástól számított 15. napig mente­sül a gépi nyugtaadási kötelezettség alól.
Az üzemeltető köteles a pénztárgép meghibáso­dását haladéktalanul bejegyezni a pénztárgépnap­lóba. A pénztárgép javítási célú átvételéről, továbbá a javítás befejezését követően visszaadásáról a szerviz adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére (a PTGTAX nyomtatványon).

6.1. Cserepénztárgép biztosítása

Cserepénztárgépnek nevezzük az ilyenként üzembe helyezett pénztárgépet, amelyet az adózó kérésére a forgalmazó biztosít kizárólag a meghibásodott pénz­tár­gép javítási idejére. A cserepénztárgép a korábbi gyakorlattal szemben nem a szerviz, hanem a forgalmazó nevére kerül megszemélyesítésre. A cserepénztárgépet az üzemeltető nevére át kell személyesíteni a használat időtartamára. A cserepénztárgép 2017. január 1-től kizá­rólag online módon működtethető, tehát a forgalmazó (akár szervizen keresztül) már csak olyan pénztárgépet adhat ki cserepénztárgépként történő üzemeltetésre, amely pénztárgép átsze­mélyesíthető.

6.2. Tartalék pénztárgép üzembe helyezése

Tartalék pénztárgépet az üzemeltető szerezhet be abból a célból, hogy akkor is tudjon gépi nyugtát kibocsátani, ha az egyébként üzemeltetett pénztár­gépe meghibásodna. A tartalék pénztárgép az üze­mel­tető nevére kerül megszemélyesítésre, és kizáró­lag online módon üzemeltethető. A tartalék pénztár­géppel kapcsolatban fontos szabály, hogy a használatának szüneteltetését – az általános szabálytól eltérően – 3 munkanapon belül kell az adóhatósághoz bejelenteni, a használat – szünetelést követő – megkezdése kapcsán pedig nincs bejelentési kötelezettség.

7. példa: Adózó egy pénzátvételi hellyel rendelkezik, azonban két pénztárgépet vásárolt, annak érdekében, hogy egy esetleges meghibásodás a későbbiekben ne okozzon fennakadást az értékesítésben. A tartalék pénztárgépként megszemélyesített pénztárgépre vonatkozóan bejelentette a használat szüneteltetését, a másikat rendeltetésszerűen használni kezdte. Meghibásodik az üzemeltetett pénz­tár­gép. Az adózó erre vonatkozó bejelentés nélkül üzembe helyezi a tartalék pénztárgépet és folytatja a tevékeny­ségét. Ha majd a szerviztől visszakapja a megjavított gé­pet, a tartalék gépre vonatkozóan bejelenti a használat szüneteltetését 3 munkanapon belül. Az adózót nem terheli utólagos rögzítési kötelezettség.

6.3. Utólagos rögzítés

A nyugtakibocsátási kötelezettség pénztárgéppel történő teljesítése feltételeinek helyreálltakor a pénztárgépben el­ső tételként a Ptg. rendelet 1. § (2) bekezdésében felsorolt valamely esemény bekövetkeztétől a nyugtakibocsátási kö­te­lezettség pénztárgéppel történő teljesítése feltételeinek helyreálltáig bizonylatolt bevételt kell rögzíteni.
Az utólagos rögzítéshez külön adóügyi napot kell nyitni. Az utólagos rögzítéssel érintett időszak egy-egy adóügyi napjának bevételét egy nyugtán, forgalmi gyűjtőnként egy tételben kell rögzíteni. Amennyiben az összegek nagysága vagy egyéb körülmény indokolja, az utólagos rögzítéssel érin­tett időszak egy-egy adóügyi napjának bevételét több nyug­tán is lehet rögzíteni. Az utólagos rögzítés elvégzését kö­vetően az adóügyi napot le kell zárni, és az így keletkező forgalmi jelentést az utólagos rögzítéssel érintett időszak alatt kiállított adóügyi bizonylatokkal együtt meg kell őrizni. Nem kell azonban az utólagos rögzítés esetén figyelembe venni az olyan tételeket, amelyekről a meghibáso­dás időszaka alatt az adózó – átszemélyesített és online mű­ködtetett – cserepénztárgéppel, vagy tartalék pénztárgép­pel adott nyugtát.

7. Pénztárgép selejtezése, használatból történő kivonása

7.1. Selejtezés

Ha a szerviz és a pénztárgép forgalmazója által megálla­pí­tásra kerül, hogy a pénztárgép javíthatatlan, akkor az álta­luk felvett jegyzőkönyv alapján a pénztárgépet selejtezni kell. Az üzemeletető más esetben is dönthet a pénztárgép selejtezéséről. A selejtezés során a szerviz az AEE-t kiszereli. A kiszerelt AEE más pénztárgépbe nem szerelhető be, a selejtezett AEE nem személyesíthető át. Az AEE-t az üze­meltetőnek az adómegállapításhoz való jog elévülési idejéig meg kell őriznie. Selejtezéskor a pénztárgépnaplót le kell záratni a szervizzel. Kérdésként merülhet fel, hogy kit terhel a selejtezéssel kapcsolatosan bejelentési kötelezett­ség? A válasz: a szervizt. Ugyanis a Ptg. rendelet 39. § (1) bekezdése kimondja, hogy a szerviz a műszerésze által végzett szervizelési tevékenységről, továbbá azokról az eseményekről, körülményekről, amelyekről e rendelet szerint jegyzőkönyvet kell felvennie, 3 munkanapon belül az erre rendszeresített PTGTAX nyomtatványon adatot szolgáltat az állami adóhatóság felé.

7.2. Használatból történő kivonás

Ha az üzemeletető úgy dönt, hogy a pénztárgépét a to­vábbiakban már nem kívánja üzemeltetni, akkor a használatból való kivonás tényét be kell jelentenie az adóhatósághoz, méghozzá előzetesen, a tervezett időpontot megelő­ző 5. napig (a PTGTAXUZ nyomtatványon). Amennyiben a használatból kivont pénztárgépét az adózó értékesíteni kívánja, akkor arra kell figyelemmel lenni, hogy a használatból kivont pénztárgép csak akkor személyesíthető át, ha azt az átszemélyesítést megelőzően ismételten üzembe helyezik.

8. Egyéb fontos szabályok

8.1. Kassza

A pénztárgéphez egyértelműen hozzárendelt pénztároló eszközt (tipikusan fiók vagy pénztárca) kell tartani. Az eb­ben levő pénzkészletnek összeg és összetétel szerint meg kell egyeznie a pénztárgépen bizonylatolt értékesítések és egyéb pénzmozgások egyenlegével, kivéve, ha az eltérést az üzemeltető működési sajátosságai okozzák és az eltérés mértéke e működési sajátossághoz igazodik. Pénznek kell tekinteni a készpénzt, a forgatható utalványt és a papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszközt. Amennyiben a pénztárgépből nem értékesítéshez, illetve sztornó vagy visszáruhoz kapcsolódóan vesznek ki pénzt, akkor azt ún. pénzmozgás bizonylattal kell dokumentálni. Amennyiben az állami adó- és vámhatóság egy esetleges ellenőrzés során azt tapasztalja, hogy a vizsgált pénztárgéphez hozzárendelt pénztároló eszközben eltérés (többlet/hiány) mutatkozik a pénztárgép által kibocsátott bizonylatokon (ideértve a pénzmozgás bizonylatot is) szereplő összeghez képest, úgy a konkrét eset összes körülményének értékelését köve­tően – bizonylatkibocsátási kötelezettség elmulasztása mi­att – mulasztási bírság kiszabásáról is dönthet, tekintettel arra, hogy ezen adózói eljárás nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek. [Ptg. rendelet 49/A. § (1)-(2) és (4) bekezdése, 4. számú mellékletének 6.5. pontja].

8.2. AP szám

Az AP szám az adóügyi ellenőrző egység és egyben a pénz­tárgép egyedi azonosító száma.
A pénztárgépen vagy a pénztárgéphez egyértelműen köt­hetően, a vásárló számára jól láthatóan, legalább 3 cm-es betűmagassággal, jól olvashatóan fel kell tüntetni pénztár­gép AP számát.

8.3. A pénztárgépnapló

A pénztárgépnaplót mindig az üzemeltetési helyen kell tar­tani, szigorú számadás alá kell vonni. Az üzemeltető köte­les a pénztárgép meghibásodásának, megsemmisülésének, elvesztésének, eltulajdonításának tényét haladéktalanul bejegyezni a pénztárgépnaplóba. Az üzemeltető köteles to­vábbá az üzemeltetési hely megváltoztatása esetén az üze­meltetési hely megváltozásának időpontját és az új üze­meltetési hely címét bejegyezni a pénztárgépnaplóba. Meg­határozott esetekben bejegyzést tehet továbbá a pénztár­gépnaplóba a műszerész, valamint a forgalmazó.

8.4. Az online adatkapcsolatot biztosító szolgáltató

Az online pénztárgép üzemeltetéséhez nem internetkapcsolatra, hanem speciális mobil adatkapcsolatra van szük­ség. Az adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltatóval az üzemeltetőnek szerződést kell kötni. Azt, hogy melyik szolgáltató jöhet szóba, a megvásárolt pénztárgépbe épí­tett SIM-chip határozza meg. Az adatkapcsolatot biztosító szolgáltatás hatósági áras, havidíja számítógép alapú pénztárgépek esetén 2500 Ft+áfa, nem számítógép alapú pénztárgépek esetén pedig havi 1500 Ft+áfa. A szolgál­ta­tási díj nem fizetése a szolgáltatás szüneteltetését vonhatja maga után. Ilyen esetben a szolgáltatót adatszolgáltatási kötelezettség terheli az adóhatóság felé, az adóhatóság pedig blokkolja a pénztárgépet. Ennek következ­mé­nye akár az is lehet, hogy az adózónak be kell zárnia az üzletet, ha az előírásoknak megfelelő más módon nem tudja teljesíteni bizonylatadási kötelezettségét.

8.5. Adóügyi bizonylat

A Ptg. rendelet – 2016. április 2-től hatályos – 67. § 2. pontja értelmében – a nyugta és más meghatározott bizonylatok mellett – már a napnyitás és a pénz­moz­gás bizonylat is adóügyi bizonylatnak minősül. Ebből következően ezen bizonylatok megőrzésére is az adóügyi bizonylatok megőrzésére vonatkozó rendelke­zé­sek irányadóak, vagyis azokat az üzemeltetőnek az adómegállapításhoz való jog elévülési idejéig kell megőrizni.

Végszó

A gépi nyugtaadási kötelezettséggel kapcsolatos jogszabályi rendelkezések 2013. óta folyamatosan igazodtak a gazdaság szereplőinek igényeihez, egyúttal segítették a kormányzati célok megvalósítását. Az on­line pénztárgépek bevezetése nagymértékben fehérítette a gazdaságot, amely kapcsán az állam jelentős többletbevételre tett szert és a bevételek növekedése továbbra is várható. Az adózónak, akik olyan tevé­kenységbe kezdenek, amely kapcsán pénztárgép használatára válnak kötelezetté, azt tanácsoljuk, hogy mindenekelőtt tájékozódjanak a hatályos jogszabályi előírásokkal kapcsolatban. Javasoljuk továbbá, hogy a számukra megfelelő tudású, méretű, ellenértékű, stb. pénztárgép kiválasztásakor minden esetben győződjenek meg arról, hogy a pénztárgép AEE-jét működtető szoftver verziószáma megfelel a hatályos jogszabályi előírásoknak.
 

Letölthető az aktuális számból
Bemutató cikk: 
Tartalomjegyzék: