Kompkonzult Kft. Adótanácsadás, kreditpontos képzés, OKJ képzés, tanfolyamszervezés

Bejelentkezés

CAPTCHA
Ez a kérdés teszteli, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.

Üzemanyagárak

2021. szeptember 01. - 2021. szeptember 30.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
462Ft/l
Gázolaj:
469Ft/l
Keverék:
502Ft/l
LPG autógáz:
272Ft/l
2021. június 01. - 2021. június 30.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
430Ft/l
Gázolaj:
438Ft/l
Keverék:
469Ft/l
LPG autógáz:
266Ft/l
2021. augusztus 01. - 2021. augusztus 31.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
448Ft/l
Gázolaj:
459Ft/l
Keverék:
488Ft/l
LPG autógáz:
262Ft/l

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó van a webhelyen

A NAV az adó- és vámhatóságon kívüli szerepkörben – új központi adatbázisok

Szerző: 
Dr. Márton Róbert
Évfolyam: 
2021
Szám: 
07
Az Országgyűlés 2021. május 18-án fogadta el a pénz­ügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kap­csolódó adat­szolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvényt (a to­vábbiakban: Afad tv.), amelynek egyes rendelke­zé­sei 2021. május 22-én hatályba léptek. A szóban forgó jogszabály elfogadásával és kihir­de­té­sével a jogalkotó fontos, uniós normákon alapuló kötele­zettségének tett eleget, mely meghatározott központi nyil­ván­tar­tások, azaz a tényleges tulajdonosi nyilván­tar­tás (TTNY), központi bankszámla- és széfnyilván­tar­tás felállítását rendeli el minden tagállam vo­nat­kozásban a pénz­mosás elleni küzdelem hatékonyabbá tétele érde­kében.
Külön adatbázisok tartalmazzák 
a) meghatározott jogi személyek és szerződéses jog­vi­szonyok – a törvény szóhasználatával élve az adat­szol­gáltatók – (összefoglalóan és némi egyszerűsítéssel: a vállalkozásból hasznot húzó vagy a tevékeny­ség­re érdemi befolyással bíró) tény­leges tulajdonosainak;
b) a törvény hatálya alá tartozó bankszámlák, illetve azok tulajdonosainak és rendelkezésre jogosultjainak;
c) a széfszolgáltatási szerződésnek, a széf bérlőjének és az a felett rendelkezésre jogosultaknak az
adatait. 
Az adatokat nem közvetlenül a fenti személyeknek kell bejelenteniük az adatbázisba, az Afad tv. alapján ez azoknak a feladata, akik saját tevékenységük során a leggyak­rab­ban találkoznak a törvény hatálya alá tar­tozókkal (őket nevezi a törvény és jelen cikk is szám­la­vezetőnek és/vagy széfszolgáltatónak).
A tényleges tulajdonosi nyilvántartásban szereplő adatszolgáltatók tényleges tulajdonosi adatához egy úgyne­ve­zett TT-indexet kell rendelni, mely a meg­bíz­hatóság fokmérője, és melyhez az adatszolgáltató te­vé­kenységét jelentősen érintő következmények is tár­sulhatnak. Ha az adatbázisban szereplő adatok terén azok a szervezetek, melyek a pénzmosás elleni fellépés keretében eljárnak (pl. szol­gáltatók, hatóságok, stb.) eltérést tapasz­tal­nak, akkor ún. el­té­rés jelzést tesznek, mely végső soron ki­hat­hat a megbíz­hatósági indexre is.
Figyelemmel ugyanakkor arra, hogy a pénzmosási tevé­kenység nem szűkíthető le egy-egy ország földrajzi terü­letére és pénzpiaci rendszerére, így mind az uniós jogszabályok, mind a magyar jogszabály tartalmaznak rendel­ke­zéseket az egyes tagállami rendszerek közösségi szintű összekapcsolásáról is.
A lentebbiekben elsősorban ennek az útnak a mérföld­köveit, illetve az Afad tv.-ben előírtak konkrét realizálását tekintem át. Előre kell bocsátani, hogy a téma összetettsége és annak minden részletre kiterjedő bemutatása megha­ladja egy cikk terjedelmi kereteit, így jelenleg csak a leg­fon­tosabb sarokpontokat ismertetem. A törvény megha­tá­rozott részei alig egy hónapja léptek hatályba, így az Afad tv. szerinti központi adatbázisokból nyerhető tapasztala­tok és annak rendszeres mindennapi működése még nem térké­pez­hető fel teljeskörűen, így a jelen cikkben ma­guknak az adatbázisoknak a lényegi elemeiről, valamint azoknak az általános szakmai-informatikai működési sza­bályairól adható áttekintés. Az adatbázisok gyakorlati jelentősége és az abban rejlő potenciális előnyök csak az adatbázisok teljes funkcionalitásának elérését követően mérhe­tők fel, ugyanakkor már elöljáróban jelentős előrelépésként értékelhető ezen közpon­tosított adatbázisok létre­hozása.

​Történetiség – a kezdeti lépcsőktől az Afad tv. kihirdetéséig és azon túl

A jogszabály elfogadását  a potenciálisan érintett szerve­zetek jelentős körének részvételével folytatott egyeztetések előzték meg (ideértve mind az államigazgatás szereplőit és más közhatalmi szervezeteket és hatóságokat is). Az adatbázisok vezetését és kezelését ezen egyeztetések eredményeként a NAV feladatkörébe utalta a jogalkotó. Itt szüksé­ges megjegyeznem, hogy habár a NAV már jelentős gyakorlatra tett szert nyilvántartások vezetésével összefüg­gésben, azonban egy rendkívül hangsúlyos eltérés figyelhe­tő meg a NAV által vezetett más nyilvántartásokhoz képest, melyet később részletezek.
Mint minden más nyilvántartásnak, ezen adatbázisoknak is központi jelentőségű kérdése volt, hogy az adatok miként jutnak el ezekbe az adatbázisokba. Az Afad tv. által meghatározott személyi és tárgyi hatály figye­lem­bevételével döntött a jogalkotó akként, hogy a TTNY, a bankszámla- és a széfnyilvántartásba az adatok a számlavezetőktől és széfszolgáltatóktól érkez­nek meg (akik ez irányú tevékeny­ségének koordi­ná­lá­sában a Bankszövetség is jelentős részt vállalt).
A központi adatbázisok kialakításának újszerűsé­gé­re is figyelemmel került sor továbbá az egyes részte­rületek szét­választására a jogszabály szintjén is, lép­cső­zetesen hatály­ba­léptetve a teljeskörű funkcionalitás eléréséhez vezető mér­földköveket.
Ennek egyes fokai a következők:
A törvény a következő kivételekkel a kihirdetést kö­­ve­tő napon lépett hatályba:

Új adatbázisok – tulajdonképp​en miről is van szó

Talán érzékelhető volt fentebb, hogy az Afad tv. alapján létrehozandó központi regiszterek során követ­ke­zetesen igyekeztem kerülni a nyilvántartás kife­je­zést, és a TTNY, illetve a bankszámla- és széfnyil­ván­tartás kapcsán az adatbázis elnevezést használtam. En­nek oka, amire az elfogadott törvény, illetve annak indokolása is utal, és ami a NAV feladatellátását alapjaiban is meghatározza, nevezetesen, hogy ezeket a nyilvántartásokat a NAV nem adóhatósági fela­dat­körben és nem közhiteles hatósági nyilván­tartásként vezeti, hanem egyfajta szolgáltatásként biztosítja azt.
Mit jelent ez a gyakorlat síkjáról szemlélve? Elsősorban azt, hogy ezen adatbázisok vezetése során a NAV nem klasszi­kus adóhatósági feladatokat lát el, és – ami talán a leglényegesebb – nem az adóigazgatási szabályok hatálya alá tartozó (jobb híján nevezve így) nyilvántartás-vezetési kötelezettséget valósít meg. Vagyis az Afad tv. szerinti köz­ponti nyilvántartások vezetése során nem alkalmazhatók az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.) rendelkezései sem. Külön utaló szabály hiányában nem merülhet fel továbbá az általános közigazgatási rend­tartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) alkalmazása sem1, az adatbázisokkal kapcsolatos minden hatósági jellegű tevékenység szabályai magából az Afad tv.-ből olvas­hatók ki.
Szükséges megjegyezni továbbá, hogy a központi nyil­ván­tartásokban szereplő adatok védelmét és az azokhoz történő hozzáférés biztosítását (valamint ennek garanciális elemeit) maga az Afad tv. határozza meg, vagyis a NAV az adatok védelme során sem az adóigazgatási eljárási jogszabályokra (így pl.: az adózás rendjéről szó­ló 2017. évi CL. törvény adótitok védelmét biztosító rendel­kezéseire) támaszkodik. 
A fentebbi megállapítások jelentőségét az adja, hogy a NAV-nak meg kellett (illetve a jövőre nézve is meg kell) te­remtenie azon újszerű szervezeti-működési kereteket és bel­ső eljárási szabályokat, amelyek ezeknek a nem adóhatósági nyilvántartásoknak a vezetéséhez kapcsolódnak, és ahogyan a később felvetettekből is látszik, a NAV ebben az esetben nem hoz(hat) formalizált hatósági döntéseket sem, és nem folytat le klasszikus hatósági eljárásokat.

​Az adatbázisok adattartalmának kialakítása, az érintettek körének meghatározása

Ahogyan azt korábban már jeleztem, a törvény lépcső­ze­tesen léptette hatályba az egyes adatbázisokhoz kapcso­ló­dó részfeladatok megvalósítását. Ezek első köre, neve­ze­te­sen az induló adatállományok átvétele megtörtént (ősfel­töltés), jelenleg folyamatban van a beérkezett adatok elemzése.
Az ősfeltöltés – akárcsak a későbbi rendszeres adatfrissítés – a Bankszövetség közreműködésével a szám­la­ve­zetőktől és széfszolgáltatóktól érkezett meg a NAV-hoz. Az érintett szervezetek informatikai úton bocsátják a NAV rendelkezésére a jogszabályban meghatározott adatokat.
Az adatok felülvizsgálatát követően megállapítha­tó, hogy a számlavezetők és széfszolgáltatók minden ren­del­kezésre álló és szükséges adatot eljuttattak a NAV-hoz. Ezek alapján min­den feltétel adott ahhoz, hogy az adatbázisok az uniós nor­mák által támasztott minőségi kö­ve­telményeknek is meg­fe­le­lően a pénz­mo­sás elleni küz­delmet hatékonyan szolgáló eszközzé vál­has­sanak.
Az adattartalom kialakítását, azaz az adatbázisokban feltüntetendő adatok körét az Afad tv., illetve utaló sza­bá­lyok alapján a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továb­bi­ak­ban: Pmt.) határozza meg. Kijelenthető ugyanakkor, hogy mindhárom köz­ponti nyilvántartás elsődleges ren­de­zőelve az, hogy a törvényben meghatározott, érin­tett személyi kör esetében – még ha jogi személyek láncolatos kapcsolatáról van is szó – eljussunk legalább egy magánsze­mély­hez, akiről megálla­pít­ható a tényleges tulajdo­no­si minőség, illetve a bank­számla- és széfnyilvántartás esetében a tulaj­dono­si/bérlői minőség és a rendelke­zés­re jogosultság. Megje­gyez­zük – a később kifejtettek so­rán figyelembe veendő részlet­ként –, hogy a tényleges tu­laj­donosi nyilvántartásban érintett szer­vezetek/kon­struk­ciók körére a törvény az adatszolgáltató kife­je­zést alkalmazza.
Azoknak a szervezeteknek/személyeknek körét, akik­nek az adatait a nyilvántartásoknak tartalmaznia kell, az Afad tv. tételesen meghatározza:
  • a tényleges tulajdonosi nyilvántartás kapcsán a tör­vény 1. § (1)-(2) bekezdései,
  • a központi bankszámla-nyilvántartást érintően a tör­vény 18. § (1) bekezdése,
  • a központi széfnyilvántartás esetében a törvény 19. § (1) bekezdése.
A bankszámla-nyilvántartás kapcsán fontos, hogy az említett szakasz felvezető szövegrésze meg­ha­tá­rozza, azt is, hogy milyen számlatípusokra ter­jed ki az adatszolgáltatási kötelezettség (konjunktív feltételek):
  • a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 2. § 8. pontjában meghatározott fogalom alá tartoznak,
  • nem esnek az Afad tv.-ben meghatározott kivételek körébe (Pmt. 1. § (4) bekezdése szerint számlák),
  • ügyfélhez kapcsolódnak,
  • fizetési műveletre alkalmasak, és
  • IBAN számmal rendelkeznek.
Ha egy számla IBAN számmal rendelkezik, de nem felel meg a fenti konjunktív feltételeknek, az nem eredményez adatszolgáltatási kötelezettséget vagy ha olyan számláról van szó, amely esetében minden feltétel adott volna ah­hoz, hogy IBAN azonosítót kapjon, azonban ezzel nem lát­ták el. 

Az egyes adatbázisokban szereplő adatok köre

A három adatbázis a következő adatokat tartalmazza, a nyil­vántartások szerinti bontásban:

A tényleges tulajdonosi nyilvántartás:

a) az adatszolgáltató nemzeti nyilvántartási száma;
b) az adatszolgáltató neve, rövidített neve;
c) az adatszolgáltató székhelye, természetes személy bi­zalmi vagyonkezelő esetén lakcíme, ennek hiányában tartózkodási helye;
d) ha ilyennel rendelkezik, az adatszolgáltató adószáma;
e) cégbírósági nyilvántartásban szereplő adatszolgáltató cégjegyzékszáma, egyéb adatszolgáltató esetén a létre­jöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma;
f) ha ilyennel rendelkezik, az adatszolgáltató európai egye­di azonosítója;
g) az adatszolgáltató tényleges tulajdonosának vagy tulaj­donosainak
ga) családi és utóneve;
gb) születési családi és utóneve;
gc) állampolgársága;
gd) születési helye, ideje;
ge) lakcíme, ennek hiányában tartózkodási helye;
gf) érdekeltségének a Pmt. 3. § 38. pont a) és b), vala­mint d)-f) pontjai szerinti jellege és mértéke;
h) a tényleges tulajdonosi adat TT indexe.
Magát a tényleges tulajdonosi definíciót – szervezet-tí­pusoktól függően eltérő fogalmat használva, azonban bizonyos fokú lépcsőzetességet mutatva – a Pmt. 3. § 38. pont­ja határozza meg. Ahogyan az ott írt felsorolásból is meg­állapítható, a tényleges tulajdonosi pozíció megállapítása során minden esetben – kisegítő jellegű szabály alkalmazásával – eljutunk legalább egy magánszemélyig, végső eset­ben (szubszidiárius jelleggel) a vezető tiszt­ség­viselő ezen minőségének megállapításával.2

A központi bankszámla-nyilvántartás:

a) a számla tulajdonosának családi és utóneve, szü­letési családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja szüle­té­si neve; cégbírósági nyilvántar­tás­ban szereplő jogi személy számlatulajdonos cégjegyzékszáma, egyéb jogi személy számlatulaj­donos létrejöttéről (nyilván­tar­tásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat szá­ma vagy nyil­vántartási száma;
b) a számla felett rendelkezni jogosult személy(ek) családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja születési neve;
c) a számla tulajdonosa tényleges tulajdonosának családi és utóneve;
d) a számla száma;
e) a számlavezető neve, rövidített neve;
f) a számlavezetés devizaneme;
g) a számla megnyitásának és megszüntetésének időpontja.

A központi széfnyilvántartás:

a) a széf bérlőjének családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja szü­letési neve; cégbírósági nyilvántartásban szerep­lő jogi személy bér­lő cégjegyzékszáma; egyéb jogi személy bérlő létre­jöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma;
b) a széf felett rendelkezni jogosult személy(ek) családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja születési neve;
c) a széfszolgáltató neve, rövidített neve;
d) a széfszolgáltatási szerződés időtartama.

​Hozzáférés az adatokhoz – a megismerésre jogosultak köre, és a megismerhető adatok

Minden új adatbázis kiépítése esetében felmerül az az alapvető kérdés, hogy az mire lesz használható, ki ismerheti meg a benne foglalt adatokat, kit segít és támogat az újon­nan létrehozott nyilvántartás.
Ezek közül az első és utolsó részre már korábban megad­tam a választ. Amellett, hogy az adatbázisok felállítását uni­ós jogszabályok rendelik el, nehezen elvitatható szerepük lesz a későbbiekben a pénzmosás elleni hatékony fellépésben és megfelelő támpontot fognak nyújtani az adatszolgáltatók életére kihatással bíró személyek feltérképezéséhez.
Szervesen illeszkedik ehhez annak szabályozása és be­mu­tatása, hogy kik és milyen adatokat ismerhetnek meg a központi adatbázisokból.
A TTNY-ből, illetve más nyilvántartásokból elérhető és igényelhető adatok köre differenciált, és azokat a le­kérdező/megkereső pozíciójához igazítottan kell és lehet­sé­ges rendelkezésre bocsátani. Azaz, más adatokat kérhet­nek le hatóságok, maguk az érintett adatszolgáltatók az adat­bázisból, mint amire harmadik személy díjfizetés ellenében jogosult. Az egyes lekérdező személyek­hez/szer­vezetekhez rendelt megismerhető adatköröket (azok korábbi időállapotára vonatkozó megismerés lehe­tőségét) az Afad tv. tételesen meghatározza. A köz­pon­ti bankszámla- és széfnyilvántartásban szereplő adatok, valamint a harmadik személyek bizalmi vagyonke­ze­lési jog­viszonyokra vonatkozó adatok megismerésével a Spe­cialitások részben foglalkozom bővebben, ebben a rész­ben kizárólag a TTNY-ben szereplő adatok megismerését mu­tatom be.

1. A hatóságok megismerési joga és a megismerhető adatok köre

Talán ezen kör jogosultságainak az ismertetése ragadható meg a legegyszerűbben. Az Afad tv. szerint ugyanis a hatóságok, felügyeletet ellátó szervek, bíróságok, ügyészségek jogosultak arra, hogy a TTNY-ben szereplő minden adatba (és ezek korábbi történeti adataiba) korlátozás nélkül és ingyenesen betekinthessenek, 2022. február 1-jétől.

2. A szolgáltatók megismerési joga és a megismerhető adatok köre

Eltérést mutat a hatósági betekintési joghoz képest, hogy az ún. szolgáltatók (akik körét a Pmt. 1. § (1)-(1a) bekezdése határozza meg) a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítási, adatel­len­őrzési kötelezettségeik teljesítése érdekében ingyenesen, a nyilvántartó szerv által meghatározott módon fér­het­nek hozzá egyes adatokhoz, 2022. február 1-jétől. Meg­ismerhetik az adatszolgáltatók korábbi felsorolás (Vö. Az egyes adatbázisokban szereplő adatok köre fejezet) a)-g) pontjai szerinti adatait, de nem is­merhetik meg a TT-indexet. Ezen túlmenően megis­mer­hetik a hatóság és a szol­gáltatók által közölt eltérési jelzéseket.

3. Az adatszolgáltatók és a tényleges tulajdonosok megismerési joga és a megismerhető adatok köre

Az adatszolgáltatók egyedi adatszolgáltatás kereté­ben 2021. szeptember 1-jétől ingyenesen, a nyilván­tar­tó szerv által meghatározott módon jogosultak meg­ismerni a TTNY-ben tárolt valamennyi rájuk vonatkozó, vagyis saját tényleges tulajdonosi adatukat. Ezen túlmenően megis­mer­hetik a hatóság és a szolgáltatók által közölt eltérési jelzéseket.
Ki kell emelni, hogy maga a tényleges tulajdo­nos ma­gánszemély adatszolgáltatási kérelemmel közvet­le­nül nem fordulhat a nyilvántartó NAV felé, az ő ké­rel­mét annak az adatszolgáltatónak kell be­nyúj­tania, akinek az adott természetes személy a tényleges tulaj­do­nosa. A kérelemhez szükség van a tény­leges tulajdonos magánszemély meghatalma­zá­sára is. 

4. Harmadik személyek megismerési joga és a megismerhető adatok köre

Míg a korábbi adatlekérdezések esetében a törvény fo­koza­tosságot követ, addig a harmadik személyek megismerési jogainak biztosításával összefüggésben a törvény erőteljesebb korlátokat támaszt. Ez termé­szetesen abból a szem­pontból mindenképp érhető, hogy az Afad tv. alapján lét­rehozott központi adatbázisok elsősorban a bűnüldöző és nyomozóhatóságok, valamint pénzmosás elleni tevékeny­sé­get ellátó szer­vezetek munkáját hivatottak segíteni. A jogalkotó ugyanakkor – pontosan a transzparenciában rej­lő le­hetőségekre is figyelemmel – nem zárja el a meg­is­merést az adott adatszolgáltatóhoz nem köthető szemé­lyek­től sem, azonban ésszerű korlátokat állít fel az esetleges visszaélésszerű joggyakorlás elkerülése érdekében.
Harmadik személyek a tényleges tulajdonosi adatokat egyedi adatszolgáltatási kérelem alapján, díj fi­ze­tése ellenében és a nyilvántartó szerv által megha­tá­ro­zott módon 2022. július 1-től ismerhetik meg. Fontos, hogy
a) a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokra többletfel­té­telek vonatkoznak,
b) az adatszolgáltatót a szervezet neve és rövidített elnevezésével kell azonosítani, és
c) az igénylő a TT lényegi elemét, azaz magának a ma­gán­személynek az adatait és a TT-érdekeltség jellegét, mér­tékét ismerheti meg, azonban a megismerés joga nem terjed ki a hatóság és a szolgáltatók által közölt elté­rési jelzésekre.

Specialitások

1. Jogkövetk​ezmények (megbízhatósági index, eltérés jelzés, közzététel, magas kockázatú ügyfelekre irányadó ügyfél-átvilágítás)

Tekintve, hogy a NAV nem adóhatóságként jár el az adatbázisok kapcsán, a központi nyilvántartások tartalmához kapcsolódó jogkövetkezményeket is függetleníteni kellett a NAV klasszikus hatósági jogalkalmazó tevékenységétől. 
Ennek során az elsődleges vezérlőelv az volt, hogy a tör­vény vélelmet állít fel a tényleges tulajdonosi nyilvántar­tás­ban szereplő adatok pontosságához kapcsolódóan (ez az ún. megbízhatósági index), és változás objektív mó­don, az adatbázist kezelő szervezettől függetlenül követ­ke­zik be. 
Az induláskor a megbízhatósági index minden adatszolgáltató esetében 10 pont, ebben változás attól függően történik, hogy ki tett ún. eltérés jelzést, amely a TT adatok pontatlanságára enged következtetni. A hatóságok által tett jelzés 2 ponttal, a szolgáltatók által tett eltérés jelzés 
1 ponttal csökkenti a megbízhatósági indexet, és meg­hatá­rozott eljárást indukál.
A pontszám jelentősége abban áll, hogy meghatározott pontszám „elérése” és csökkenést eredményező ok határidőn belüli felülvizsgálatának elmaradása esetén a TT adatok bizonytalannak, illetve megbízhatatlannak minősül­nek. Azoknak a szervezeteknek az adatait, akiknél ez bekövetkezik a NAV nyilvánosságra hozza. 
A nyilvánosságra hozatalnál még súlyosabb követ­kez­ménynek tekinthető a megbízhatatlan TT adatokkal ren­delkező adatszolgáltatókra nézve, hogy

a) őket a szolgáltatók kötelesek magas kockázatúnak tekinteni, és végrehajtani velük szemben a magas koc­kázati szintnek megfelelő ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, továbbá, hogy

b) a szolgáltatónak meg kell tagadnia az ilyen minő­sítésű tényleges tulajdonosi adatokkal rendelkező adat­szolgáltató által kezdeményezett, négymillió-öt­százezer forintot elérő összegű ügylet teljesítését.

A lehetőség természetesen adott mindkét minő­sítés esetében a korrekcióra, ugyanis a nyilvántartó szerv (vagyis a NAV) a minősítés beálltától számított 5 napon belül értesíti az index változásáról és kap­csolódó jogkö­vet­kez­ményekről az adatszolgáltatót, akinek ezáltal lehe­tősége nyílik ar­ra, hogy elvégezze a tényleges tulaj­do­nosi adatok meg­erősítését vagy módosítását a szám­la­vezetőjénél. Ha ez megtörténik, akkor a nyilván­tar­tó szerv a TT index értékét 10 pont­ra módosítja.
A TT adatok megerősítése és módosítása mellett jogorvoslati lehetőségként áll az adatszolgáltatók rendel­ke­zé­sé­re, hogy a jogkövetkezmények beállása esetén panasszal fordulhatnak a pénzügymi­nisz­terhez. 
A panasz benyújtásának az a feltétele, hogy az adatszolgáltató eljárt a számlavezetőnél, de az nem ve­zetett eredményre. A miniszter a panaszt az Ákr. sze­rinti hatósági eljárásban bírálja el, annak lehetséges pozitív kimenetele, hogy a miniszter utasítja a nyil­vántartó szervet a kérelme­zett adatmódosítás elvégzésére és a TT megbízhatósági index 10 pontra törté­nő visszaállítására, ha a panasznak helyt ad. 

2. Bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok

A törvény meghatározott szervezeti formák mellett a tény­leges tulajdonosi nyilvántartással érintett jogviszonyok kö­rébe vonja a bizalmi vagyonkezelői szer­ződés alapján létre­jött jogviszonyokat. Míg a koráb­ban részletezett esetekben meghatározott jogalanyok kerültek a törvény hatálya alá, addig ebben az esetben autonóm, a szerződési szabad­ság­gal élő fe­lek közötti jogviszony képezi az adatszolgáltatási kötelezettség alapját. Ennek egyik ma­gya­rá­zata vélelmezhetően az, hogy a vagyonkezelési kon­struk­ció – annak megengedő és diszpozitív szabá­lyo­zási re­zsimje következtében3 – lehetőséget biztosít arra, hogy akár jelentős összegű (vagy kisebb összegű, de később annál nagyobb mértékűvé váló) vagyonelemek/va­gyon­tö­me­gek a szerződések követ­kez­tében kikerüljenek a hatósá­gok és felügyeleti szer­vek látóköréből, és nehezen ellenőrizhetővé vá­lik a mögöttük végbemenő vagyoneltolódás (annak min­den adózási következményével együtt). Ezen tí­pusú szer­ződések (nemcsak pénzmosás elleni, ha­nem a közteherviselési kötelezettségek révén is) kiemelt figyelmet élveznek a felügyeleti szervek körében. Nem tekinthető véletlennek tehát, hogy a Ptk.-ban megha­tá­rozott jelentős számú szer­ződések közül ezen szerződés típust a jogalkotó is fokozott odafigyeléssel kezeli.
Ugyanakkor a jogalkotó figyelemmel volt arra is, hogy itt elsősorban a felek szabad akaratából kötött szerződésekről beszélhetünk, és amelyek ennek folytán a magánauto­nó­mia egy olyan szeletének tekinthetők, melyekbe a közha­talmi eszközökkel történő beavatkozás csak a szükséges esetekben és csak a cél elérésének megfelelő arányos mér­tékben történhet.
Ennek megfelelően a törvény a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokat a harmadik személyeknek díjfizetés el­le­nében biztosított lekérdezés vonatkozásában spe­ciálisan kezeli. Egyrészt a harmadik személy díjfizetés ellenében csak a bizalmi vagyonkezelési jogviszony korábbi felsorolás (Vö. Az egyes adatbázisokban szereplő adatok köre fejezet) g) pontja szerinti adatait ismerheti meg. 
Eddig ez még nem jelent eltérést a más adatszolgáltatókról biztosított megismerhető adatkörtől. Azonban erre is csak abban az esetben van lehetősége – és ez a leg­lénye­ge­sebb eltérés más adatszolgáltatókhoz képest –, ha a ké­rel­mező az adat felhasználásának célját és az adat megisme­réséhez fűződő vagy a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemhez kapcsolódó jogos ér­dekét ok­irattal igazolja. E körben a törvény vélelmet állít fel arra nézve, hogy mi az, ami jogos érdeknek te­kintendő. A tör­vény kiterjeszti továbbá a bizalmi va­gyon­kezelési kon­struk­ciók esetén a megismerés lehetőségét olyan jogviszonyokra is, ahol a bizalmi vagyonkezelési jogviszony az Európai Unión kívül bejegyzett jogi személy­ben vagy jogi személyiség nélküli szervezetben közvetlen vagy közvetett többségi befolyásra feljogosító vagyon­ele­met tartalmaz. 
A megismeréshez mindkét esetben szükséges a pénz­ügy­miniszter előzetes engedélye.

3. Hozzáférés a központi bankszámla- és széfnyilvántartásokhoz

A korábbiakban részletesebben bemutattam a tény­le­ges tu­lajdonosi nyilvántartásban szereplő adatok meg­isme­ré­sének differenciált rendszerét. A központi bankszámla- és széfnyilvántartás esetében a jogalkotó kifejezetten csak a hatóság, az önkormányzati adóhatóság, a gazdasági ka­ma­rák, az ügyészség, a bíróság és a felügyeletet ellátó szerv ré­szére biztosítja az adatbázisokba korlátozás nélkül tör­ténő betekintés lehe­tőségét nevesíti, de nem szól sem az adatokat szol­gáltatók, és – ami első ránézésre lé­nye­ge­sebb­nek tűnik – maguknak az érintetteknek a bete­kin­tési és megismerési jogáról.
Az Afad. tv. alapján a NAV-nak azt kell biztosítania, hogy csupán a jogszabályban nevesített alanyi kör férjen hozzá az adatokhoz, akkor is, ha nem hatósági jogkörében jár el. Ha arra nem jogosulttól érkezik megkeresés az említett nyilvántartásokban foglaltakhoz kapcsolódóan, akkor a jogszabály alapján a NAV egyfajta tájékoztatást ad arról, hogy a megkere­ső/adatkérő a törvény alapján nem jogosult megis­mer­ni a bankszámla- és széfnyilvántartásban tá­rolt adatokat, de ez nem minősül kérelem tárgyában ho­zott hatósági döntésnek.
A törvény meghatározza azon szervek körét, amelyek meg­ismerhetik a bankszámla- és széfnyilván­tar­tásban sze­replő adatokat. Ha pusztán ezt nézzük, ak­kor ez azt is jelenti, hogy mások erre nem jogosultak. Azonban külön ren­del­kezés hiányában is biztosítani szükséges az érintett magánszemélyek szá­mára azt, hogy az önmagukra vonatkozó adatokat megismerhessék
A kapcsolódó uniós nor­mák is tartalmaznak kö­vetel­ményeket a központi bankszámla- és széf­nyil­ván­tartás tekintetében, mellettük a GDPR rendelet előírásait is figyelembe kell venni, mely alapján a korlátozás nem kizárt. Az Afad. tv. nem tar­talmaz olyan, a GDPR által megengedett korlátozást, mely kizárná a központi bank­számla- és széfnyilvántartásban szereplő természetes sze­mé­lyek, mint érintettek jogát arra, hogy hozzáférhessenek az érintett nyilvántartásokban szereplő szemé­lyes ada­taikhoz.
Ez azt jelenti, hogy a NAV-nak hozzáférést kell biztosítania ahhoz, hogy a természetes személyre vonatkozóan milyen személyes adatok szerepelnek az érintett nyilván­tartásokban és ahhoz is, hogy azt mely szerv részére to­vábbította a hatósági lekérdezések alapján. A hozzáférés 2022. február 1-jétől lehetséges.

Összegzés

Ahogyan azt a cikk elején is jeleztem, a központi adatbázisok felállítása és működtetése több szempontból is új­donságot jelent a NAV mindennapi feladatellátásában is. Ezzel együtt meggyőződésem, hogy az új nyilvántartások be fogják váltani a hozzájuk fűzött reményeket, és alkalmasak lesznek azokra a célokra, melyek érdekében kifeje­zet­ten létrehozták őket, és minden lehetőség adott arra, hogy segítségül szolgáljanak egy reális kép kialakításához az adatszolgáltatók, valamint a bankszámla- és széfszolgál­ta­tási szerződések „mögötti” magánszemélyekről. Természe­tesen az adatbázisok sikeressége elsősorban azon mérhető majd le, hogy mennyire lesz képes kiszolgálni a korábban részletezett adatszolgáltatási és megismerési igényeket, ez­zel szükségszerűen várni kell majd addig, amíg a törvény vonatkozó rendelkezései hatályba lépnek. A jelenlegi sza­bályrendszer mindazonáltal alkalmas arra, hogy megfelelő keretként szolgáljon a központi adatbázisok felépítéséhez.
Dr. Márton Róbert
1) Két példa lelhető fel a törvényben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alkalmazási lehetőségére, nevezetesen a törvény 9. §-ában, amely tételesen rögzíti, hogy a pénz-,   tőke-   és   biztosítási   piac szabályozásáért felelős miniszter (jelen jogsza­bályi környezetben a pénzügyminiszter) az előzetes engedélyezés iránti kérelem elbírálása során az Ákr. rendelkezései szerint jár el, illetve, ha a jogkövetkezmények miatt az érintett adatszolgáltató panasszal élhet a miniszter felé.
2) Pmt. 3. 38. pont dd) valamint ee) alpontjai és f) pontja alapján.
3) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6. könyv XLIII. fejezete, valamint a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékeny­sé­gük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény
Letölthető az aktuális számból
Bemutató cikk: 
Tartalomjegyzék: