Kompkonzult Kft. Adótanácsadás, kreditpontos képzés, OKJ képzés, tanfolyamszervezés

Bejelentkezés

Üzemanyagárak

2018. június 01. - 2018. június 30.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
379Ft/l
Gázolaj:
387Ft/l
Keverék:
416Ft/l
LPG autógáz:
222Ft/l
2018. május 01. - 2018. május 31.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
371Ft/l
Gázolaj:
374Ft/l
Keverék:
408Ft/l
LPG autógáz:
221Ft/l
2018. április 01. - 2018. április 30.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
359Ft/l
Gázolaj:
369Ft/l
Keverék:
396Ft/l
LPG autógáz:
221Ft/l

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó van a webhelyen


Szakértői iroda

Mit kell tudni az online számla adatszolgáltatásról?

Szerző: 
Sinkáné dr. Csendes Ágnes
Évfolyam: 
2018
Szám: 
08
 
Az Online Számla rendszer célja
Mindannyian jól ismerjük az elmúlt hónapokban már a sajtóban is sokat emlegetett mondatot, misze­rint 2018. július 1-jétől kötelező adatot szolgáltatni a legalább 100 ezer forint áthárított áfát tartalmazó, bel­földi adóalanyok közötti ügyletekről kiállított szám­lákról.
A belföldi adóalanyok közti ügyletekről történő adat­szolgáltatás nem új keletű kötelezettség, hiszen 2013. január 1-jétől 2 millió forint áfa tartalomtól kö­telező volt a számlák adatait tételesen és utólagosan szolgáltatni (belföldi áfa összesítő), mely tekintetben a jogalkotó 2015. január 1-jétől 1 millió forintra csökkentette az értékhatárt.
A 2018. július 1-jétől alkalmazandó online számla adatszolgáltatás bevezetésével tulajdonképpen ez a kötelezettség alakul át, az értékhatár változása mel­lett legmarkánsabban az adatszolgáltatás módját érintve. 
Az új rendszer bevezetése nem lehet meglepő sen­ki számára, hiszen az elmúlt évek gazdaságfehérítő in­tézkedései, mint az OPG és az EKAER rendszer je­lentős hatással bírtak az áfa bevételek növekedésére és az áfa adórés csökkentésére, mely hazánkban jelenleg 13,7 százalék, szemben a 25,5 százalékos régiós át­laggal.
A kiállított számlákról történő valós idejű, struk­tu­rált formában történő adatszolgáltatás lehetővé teszi az adatok gyors elemzését és azok felhasználásával az ellenőrzés munkájának támogatását, az adócsalások mielőbbi feltárását. 
A rendszer bevezetésének másik oka egy folyamat következő lépcsőjének is tekinthető, hiszen az adóhatóság rendelkezésére álló adatok felhasználásával, kiajánlásával történő szolgáltatás nyújtás az európai gyakorlatba illeszkedően hazánkban már jelen van. Jogos elvárás ugyanis az adóhatóságok felé, hogy a digitális adatrobbanás következtében rendelkezésük­re álló nagyszámú adatot valamilyen hasznosítható for­mában mutassák vissza az adózók számára. Magyar­or­szágon is számos ilyen szolgáltatás működik, gondoljunk a különböző lekérdezési lehetőségekre, de legkomp­lexeb­ben a tavaly bevezetett eSzja rendszer testesíti ezt meg. Az online számla adatszolgáltatás bevezetése ezért az adózók felé nyújtandó adóbürokrácia-csökkentő szolgáltatások biztosítását is megcélozza.
A szabályozás és a rendszer kialakításakor kiemelt szem­pontként fogalmazódott meg az azonnaliság, az emberi beavatkozás nélküli, gép-gép kapcsolaton alapuló adattovábbítás, a kézi számlázás visszaszorítása és lehetőség sze­rint az elektronikus számlázás ösztönzése.
 
Nemzetközi kitekintés
Az Európai Unió tagállamainak gyakorlatát megvizsgálva megállapítható, hogy számos tagállam írja elő a számla adatok adóhatóság felé történő kötelező beküldését. Az egyes országok azonban egyedi megoldásokat alkalmaznak a szol­gáltatandó adatok, a határidők és az informatikai meg­oldások tekintetében.
Portugáliában például a számlázási reform keretében elő­írták, hogy a számlák kiállításához, a jogi- és természetes személy adózók kizárólag az adó- és vámhatóság által előzetesen hitelesített számítógépes számlázási programokat használhatnak, kivéve, ha a forgalmuk 100.000 euró vagy annál kevesebb volt az előző adózási időszakban. Azok az adózók, akik a rendelet hatálybalépésének időpontját kö­ve­tően számítógépes számlázási rendszert kívánnak bevezetni, valamint a multinacionális vállalatok számlázási prog­ramját használók szintén hitelesített programokat kötelesek használni. Az adatszolgáltatás utólagos, a SAF-T alapú portugál szabványban kell az adatokat szolgáltatni, de eltérő adatkörben, mint amit a magyar szabályozás ren­del. Az adóalanyok minden kiállított számlát kötelesek megküldeni értékhatár nélkül, függetlenül attól, hogy adóalanyok közti ügyletről (B2B) vagy magánszemélyek felé kibocsátott számlákról (B2C) van szó. Ugyanakkor maga a szolgáltatott adatok köre viszonylag szűk, nem része pl. az adatszolgáltatásnak B2B tekintetben sem az értékesített termék, vagy szolgáltatás. Lengyelországban az adatszolgáltatás a bevallási időszakhoz kötött, Portugáliához ha­son­lóan a SAF-T szabvány alkalmazásával történik, a bekért adatok köre viszont lényegesen bővebb. Lengyelország a számlaadatok szolgáltatása mellett split-payment rend­szert is bevezetett 2018 év elejétől.
Spanyolországban a jogszabály a számlakiállítást köve­tően 4 napos határidőt ad az adatszolgáltatási kötele­zett­ség teljesítésére, ami megengedőbb, mint a hazai sza­bá­lyozás, egyebekben azonban hasonlít a mi rendszerünkre. Ugyanakkor a vállalkozói gyakorlatban jellemzően nap végén megtörténik az adatszolgáltatás. A spanyol szám­laadat szolgáltatási rendszert fel kívánják használni a jelenleg tervekben lévő áfa bevallás ajánlás összeállításához.
Olaszországban kötelező elektronikus számlázást kíván­nak bevezetni az állami beszerzésekre már vonatkozó rend­szer kiterjesztésével, és ehhez kapcsolják az adatszolgáltatást. Az áfa irányelvtől való eltérést a Bizottságtól meg­kérték, 2019. január 1-től fogják bevezetni. Természetesen hosszan lehetne folytatni a sort, hiszen számlaadatok kötelező szolgáltatását vezettek be például Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban is.
A fentiekből látható, számos Európai Uniós tagállam kí­ván rálátást biztosítani az adóhatóság számára a számlázási információkra.
 
Az adatszolgáltatási kötelezettség tartalma
A 2018. július 1-jétől hatályba lépő kötelezettség jogi alapját az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) 10. számú mel­léklete, az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 16. § (9) bekezdése, a számlázó programok adatszolgáltatásának módjára vonatkozó rendet pedig – az EU műszaki notifikációs eljárásán sikeresen abszolvált – a 2/2018. (VI.1.) PM rendelettel módosított 23/2014. (VI.30.) NGM rendelet és a NAV honlapján publikált Mű­szaki leírás teremti meg.1
A szabályozás értelmében a belföldön nyilvántartásba vett adóalany (így az áfa regisztrált is), valamint az eva alany által egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére kibocsátott 100 000 forint összeget elérő vagy meghaladó áfa tartalmú számlákról (függetlenül azok földrajzi előállítási helyétől) kell adatot szolgáltatni. Az adatszolgáltatás az adózó döntésének függvényében teljesít­he­tő a 100 000 forint alatti áfa tartalmú számlákról is, de csak akkor, ha a vevő is (belföldi) adóalany. Áthárított adó hiányában az adatszolgáltatási kötelezettség nem terjed ki a fordított adózás alá eső ügyletekre.
Az „alap” számlák mellett a módosító és érvénytelenítő számlákról is adatot kell szolgáltatni, ha az eredeti számla áfa tartalma elérte az összeghatárt, a módosító számlákról továbbá akkor is, ha a módosítás eredményeként éri el az áfa a100 forintos összeghatárt.
A beküldendő adatok körében az Áfa tv. 169. §-ra utal vissza a jogszabály, az abban foglalt adatok szolgáltatása kötelező. Az adózó saját döntéseként több adatot is beküldhet (ez a későbbi lekérdezéseknél még segítséget jelenthet számára), azonban azokat csak az XSD szerinti formátumban teheti meg.
Az adatszolgáltatási kötelezettség vonatkozik a számlázó programmal előállított számlákra és a nyomdai úton előállított nyomtatvány felhasználásával előállított számlákra is, de az adatszolgáltatás módja és határideje jelentősen eltér. Az online pénztárgép használatával kibocsátott számlákról viszont továbbra is a pénztárgép szolgáltat adatot. Az adatszolgáltatás – függetlenül attól, hogy számlázó programot, vagy kézi számlát használ a vállalkozás – kizárólag az adatszolgáltatásra kötelezett vállalkozásnak a NAV Online Számla felületén biztosított regisztrációját követően kezd­hető meg.
Míg a számla kibocsátás tekintetében átalakul (megszű­nik) az utólagos, tételes adatszolgáltatási kötelezettség, ad­dig a számla befogadó adatszolgáltatási kötelezettsége vo­nat­kozásában megmarad a bevalláshoz kötött, utólagos, tételes belföldi összesítő jelentés. Az értékhatár azonban természetesen itt is megváltozik, 1 millió forint helyett 100 ezer forint lesz. Az áfa vagy eva bevallás mellékletében feltüntetendő számla adatok köre ugyan lényegesen szűkebb, mint a kibocsátott számlák esetén, az értékhatár csökkenésével azonban jelentősen megnő az adatszolgáltatással érintett számlák darabszáma. Miután – a későbbiekben leírtak szerint – az Online Számla rendszerben lekérdezhe­tővé válnak azok a számlák, melyen az adott belföldi adóalany vevőként szerepel, és amelyről a számla kiállítója adatot szolgáltatott, könnyebbé válhat az adatszolgáltatási kö­telezettség teljesítése, különösen majd az adatok exportálhatóságának megteremtésével.
 
Az adatszolgáltatás módja számlázó program és kézi számla használatakor
Az adatszolgáltatás – mint ahogyan a fentiekben em­lítettük, az adatszolgáltatás módjától függetlenül – az adózó regisztrációját követően kezdhető meg. Az adat­szolgáltatásra kötelezett adózó nevében az arra jogosult törvényes képviselő vagy állandó meghatal­mazott regisztrálhat (elsődleges felhasználó). A le­kérdezési jogok kiosztását az elsődleges felhasználók (amellett, hogy ők valamennyi adatot láthatnak) te­he­tik meg a másodlagos felhasználók számára. A szám­lázó programból kiállított számlák adatainak szabályoknak megfelelő módon, emberi beavatkozás nélkül, gép-gép kapcsolat útján történő küldéséhez, szükség van egy ún. technikai felhasználó regisztrá­lására is. A számlázó program és a NAV szervere kö­zötti kommunikáció során az adatszolgáltatás a tech­nikai felhasználóval történik, melynek adatait meg kell adni a számlázó program számára.
Programmal történő számlázás esetén a számla­adatokat a számlázó programból emberi beavatkozás nélkül, interneten keresztül a számla kiállítását követően azonnal továbbítani kell a NAV-hoz. Az új szabályozással együtt meghatározza a jogszabály, hogy a számla kiállításának az az időpont minősül, amely időponttal a számlázó program az előállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat adatait lezárja. Az adatszolgáltatás ehhez az időponthoz kötő­dik. Ez azt jelenti, hogy az adatszolgáltatásnak azonnal teljesülnie kell, ha a számlázó program a számla adatait lezárta (előállította), vagyis az adott sorszámú számla egyetlen adata sem írható felül. Az azonnaliság fogalma nem engedi meg, hogy az adó­zó csak a nap végén csatlakoztassa az eszközét az in­ternetre. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az azonnaliság követelménye az adatszolgáltatás megkezdé­sére vonatkozik, de az adatbeküldés teljes folyamata – főleg a tömeges számlakibocsátóknál – hosszabb időt is igénybe vehet.
A számla kibocsátása és a számla kiállítása nem szi­nonim fogalmak. A számla kiállításának időpontja az az időpont, amikor a számla adattartalma már nem változtatható meg, a számlázó program az adatokat lezárja. Ezzel szemben az Áfa tv. rendelkezése szerint a számlát főszabály szerint az ügylet Áfa tv. szerinti teljesí­téséig (előleg esetén annak kézhezvételéig, jóváírásáig illetve megszerzéséig), de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül kell kibocsátani. Ebből következően a számla kiállításának időpontja vagy egybeesik a kibocsátás időpontjával, de meg is előzheti azt. A rendszer kialakításának fontos szempontja volt, hogy az adatszolgáltató rendszer nem, vagy nem megfelelő működése ne akadályozza az adó­zót a számla kibocsátásában.
Az adatszolgáltatás egy folyamat, mely akkor minősül teljesítettnek, ha az megfelelő módon történt és az adóhatóság rendszere visszaigazolta a sikeres feldolgozást. A feldolgozás eredményéért a számlázó programnak kell bekérdezni és akkor megfelelő az alkalmazás, ha a feldolgozás eredményét az adózó számára értelmezhető formában meg­mutatja. A feldolgozás eredményeként háromféle vá­lasz­ü­zenet érkezhet: rendben (nincs teendő), warning (fi­gyelmeztetés, az adatszolgáltatás feldolgozható, de pl. össze­függés hiba van), vagy error (az adatszolgáltatás nem feldolgozható, blokkoló hiba). Error válaszüzenet esetén az adatszolgáltatást meg kell ismételni. Hibás adatszolgáltatás akkor is előfordulhat, ha az adóhatóság rendszere feldolgozta az adatokat és elfogadó nyugtát kapott vissza az adózó, azonban észleli, hogy egyéb hiba van az adatszolgáltatásban (pl. minden összegadathoz hozzátett a prog­ramja egy nullát). 
Az adatszolgáltatás nem, illetve késedelmes, hiányos, hi­bás, vagy valótlan adattartalmú teljesítése miatt az adózó szank­cionálható: magánszemély adózó a mulasztással érin­tett számlánként 200 ezer, míg más adózó 500 ezer forintos mulasztási bírsággal sújtható.
Nyomtatvány, például számlatömb alkalmazásával törté­nő számlázás – kézi számlázás – esetén a számla adatait webes felületen kell rögzíteni. Az adatszolgáltatást 5 nap­tári napon belül kell teljesíteni. Ez a határidő rövidül akkor, ha a számla 500 ezer forint vagy azt meghaladó összegű áthárított adót tartalmaz. Az 500 ezer forint vagy annál na­gyobb összegű áfát tartalmazó számla adatait már a szám­lakibocsátás utáni napon rögzíteni kell a webes felületen.
Ugyanez a webes felület szolgál a hibás adatszolgáltatás, vagy üzemszünet esetén előírt esetleges manuális adatbevitelre is.
Az adatszolgáltatások fogadására készített Online Számla rendszer informatikai szempontból megfelel a nagy teher­bírás, magas rendelkezésre állás, gyors feldolgozás és kie­melt információbiztonság követelményeinek.
 
Az adózók felkészülése
A 2018. július 1-jei kötelezettségre készülve az adózóknak át kell tekinteniük eddigi számlázási gyakorlatukat. Amennyi­ben egy vállalkozás rendelkezik számlázó prog­rammal, akkor – az internetkapcsolat biztosítása mellett – meg kell győződnie arról, hogy az általa használt program 2018. július 1-jétől megküldi az adatokat a NAV számára. 
Mint a fentiekben említettük az adatszolgáltatás akkor minősül teljesítettnek, ha a sikeres feldolgozást az adóhatóság rendszere visszaigazolta, vagyis a feldolgozás eredményét a számlázó programnak le kell kérdeznie. Az adatszolgáltatásra kötelezett adózók számára azonban az is fontos, hogy a lekérdezés eredményét a program az ezzel foglalkozó alkalmazottak, képviselők számára olvasható formában megjelenítse. Ez teszi lehetővé számukra, hogy hi­bás adatszolgáltatás esetén a beavatkozzanak, vagy figyelmeztető üzenetnél megkezdjék a probléma áttekintését. 
Önszámlázás esetén – függetlenül attól, hogy az adatszol­gál­tatási kötelezettség és az esetleges bírság a számla ki­bocsátására kötelezettet terheli – érdemes a partnert a mi­e­lőbbi regisztrációra és technikai felhasználó megképzésé­re ösztönözni, hiszen így lesz biztosított, hogy a szükséges azonosító adatok a kellő időben a program rendelkezésére állnak. 
Abban az esetben, ha az adózó eddig számlatömbből állított ki papír alapú számlát, viszont az új szabályozás miatt nem szeretné az adatokat kétszer – a számlatömbben és az adóhatóság adatszolgáltatásra biztosított webes felületén is – rögzíteni, célszerű áttérnie számlázó program hasz­nálatára. 
Miután a kötelezettség csak adózói regisztrációt követő­en teljesíthető – függetlenül attól, hogy milyen módszer szerint számláz valaki –, szükséges ellenőrizni, hogy van-e a vállalkozás nevében regisztrálásra jogosult személy és ő rendelkezik-e ügyfélkapuval. Tekintettel arra, hogy a má­sodlagos felhasználók jogosultsága differenciált, így az adott személy feladatához szükséges rögzítési, lekérdezési, stb. jogok kiosztási lehetőségét is át kell tekinteni.
A számlázó programok fejlesztői a felkészülést a rendszer be­vezetése előtt közel fél évvel már tesztelési lehetőséggel folytathatták, hiszen a rendszer 2018. január 25. óta teszt-környezetben elérhető. Ezen időponttól az oldalon számos információ, mint például a vonatkozó jogszabályok, gyakran ismételt kérdések, tájékoztatás a regisztrációról is meg­található. A felület tartalma három nyelven – magyarul, angolul és németül – teszi elérhetővé az egyre bővülő tartalmat.
A 2018. július 1-jei éles indulás előtt megnyílik a regiszt­ráció és ezzel egy időben lehetőséget biztosítunk az ügyfe­lek számára az ún. token kérésre, amely lehetővé teszi, hogy a technikai felhasználóhoz kapcsolódó adatokat (felhasználónév, jelszó, kommunikációhoz szükséges generált kulcsok) kipróbálják, hogy az megfelelően került-e beépítésére a számlázó programokba.
 
Az adózók felé nyújtott szolgáltatások az Online Számla rendszerében
Az adatszolgáltatás teljesítésekor a NAV rendszere lefuttat egy ellenőrzést az adatszolgáltatásban szereplő számlák, illetve módosító okiratok tekintetében. A szabályozás értel­mében az adatszolgáltatás akkor teljesített, mint ahogyan korábban írtuk, ha az adózó meggyőződött annak sike­rességéről. Error válaszüzenet esetén a hiba olyan súlyú, hogy az adatszolgáltatást meg kell ismételni. Előfordul­hat­nak ugyanakkor olyan hibák is, amikor az adatszolgáltatás sikeres, de az adatszolgáltatás, vagy maga a számla vala­milyen hibát tartalmaz. Ezeket a figyelmeztetéseket automatikusan, strukturált formában visszaadja a rendszer a számlázó programnak, melyről az adózó azonnal értesül. A warning típusú üzenetek segítik az adózókat bizonylatolási gyakorlatuk, míg a szoftver fejlesztőket a számlázó prog­ramok működésének javításában.
Az adatszolgáltatással érintett számlákat az adózók a beküldést követően lekérdezhetik, akár kibocsátói, akár befogadói oldalon szerepelnek az adott ügyletben. Ezzel szinte valós időben hozzáférnek akár a vevők is a számla­adatokhoz.
Az adózó lekérdezés szolgáltatás eredményeként a szám­la­kibocsátó meggyőződhet arról, hogy az adott partneri adószám a NAV nyilvántartása szerint létező és érvényes-e.
A felületen biztosított például kimenő számla esetén a ve­vő adószáma, illetve bejövő számla tekintetében az ela­dó adószáma alapján történő lekérdezés lehetősége is.
A rendszer akkor fog teljes körű szolgáltatást biztosítani, ha a hosszabb időintervallumra biztosított tömeges lekér­dezések eredményét exportálhatóvá teszi, mégpedig xls, pdf, csv formátum mellett xml-ben is. Ez a szol­gáltatás jelentős segítséget nyújthat a vállalkozások könyvelési tevékenységet végző szakemberei számára. 
 
Segítség az adminisztrációban – az Online Számlázó
Jelenleg Magyarországon – a bejelentett adatok sze­rint – több mint kétszáztíz ezer vállalkozás használ kü­lönféle számlázó programokat. Ez azt jelenti, hogy a számlaadatok adatszolgáltatási kötelezettségével érintett több százezres potenciális adózói körhöz képest nem meghatározó számú a számlázó progra­mot használó adózók köre, a nyomdai gyártású tömb­ből történő „kézi számlázás” legalább ugyan­olyan nagyságrendű, de feltehetőleg még nagyobb részt tesz ki a számlázási gyakorlatban.
A járulékos adózói terhek csökkentése, a számlázó programok használatának elterjesztése, valamint az elektronikus számlázás ösztönzése érdekében a NAV ingyenesen használható számlázó programot készít a vállalkozások számára. Az Online Számlázó kialakítá­sá­val megcélzott szegmens a kis- és középvállal­ko­zások köre, elsősorban azok, akik a továbbiakban már nem kézi (számlatömbös) számlát kívánnak kiál­lí­tani, de bárki használhatja, aki az általa eddig alkalmazott számlázó program tekintetében változtatni szeretne.
Az Online Számlázó rendszer bármely adózó szá­má­ra elérhető lesz, aki az adatszolgáltatási kötele­zett­ség tekintetében sikeresen regisztrál a NAV Online Számla aloldalán.2 A számlázó program és a NAV szervere közötti kommunikáció során az adatszolgáltatás a technikai felhasználóval történik, melynek adatait hasonlóan bármely piacon elérhető program­hoz, meg kell adni a számlázó program (Online Szám­lázó) számára. 
Az Online Számlázó – mindamellett, hogy szám­lakiállítás végezhető benne nem adóalanyok részére is – teljesíti mindazokat az elvárásokat, amelyeket az adóhatóság a számlázó programokkal szemben jogszabályok alapján elvár. Így az adatszolgáltatási funkciót mind a számlázó programok automatikus bejelentési kötelezettsége, mind pedig az úgynevezett adatexport kötelezettség tekintetében biztosítja. A prog­ram jogszabályoknak megfelelő működését külső szak­értők is auditálják.
A program használatához el kell fogadni a felhasználási feltételeket, így például azt, hogy a program az Áfa tör­vényben biztosított lehetőséggel élve a belföldi áfa-alanyok számára kiállított számlák adatait a 100 ezer forintos érték­határra tekintet nélkül beküldi az Online Számla rendszerbe. 
A program működése egyszerű, könnyen kezelhető, felhasználói élmény, biztonság és tartalomkezelés tekinteté­ben rendelkezik mindazokkal a fő jellemzőkkel, amelyeket egy hasonló piaci rendszer is nyújt az ügyfeleinek. A rend­szer lehetőséget ad papír és elektronikus számla kiállításra. A számláról és a módosító számláról a véglegesítés előtt megtekinthető az előnézet, amely után megtörténhet a számla véglegesítése. A számla képe letisztult, nyomtatás­ban is esztétikusan jelenik meg.
A számlakiállítás mellett több, a jövőben bővülő ké­nyelmi funkciót is biztosít a rendszer. Így például a felhasználónak lehetősége van partnerek kezelésére; a számla létrehozásakor a partnertörzsben szereplő alanyok közül ki tudja választani a vevőt, akinek az adatai így automatikusan betöltődnek. A partnerek listája könnyen áttekint­hető, rendezhető, a partnerek nevére, címére és adószámára kereshető.
Létrehozható emellett terméktörzs is, amellyel a számla­tételek hozzáadása egyszerűsíthető és gyorsítható a szám­lakiállítás során. A létrehozott termékek listája könnyen rendezhető és kereséssel szűrhető, akár a termék VTSZ/SZJ száma alapján is.
A program által biztosított kényelmi funkciók mellett a számlázással vagy a program működésével kapcsolatos kér­dések megválaszolása is biztosított. A programot használó ügyfelek a 1819-es telefonszámon hívható NAV Infóvonal külön menüpontjában, vagy e-mailben benyújtott, akár szak­mai, akár informatikai kérdés esetén szakszerű tájékoz­tatást kapnak.
A számlaadatok online adatszolgáltatási kötelezettsé­gé­nek teljesítéséhez az adóhatóság egy kényelmesen használható, egyszerűen kezelhető, ám mégis többletfunkciókkal bővített számlázó-program szolgáltatást biztosít a vállal­kozások számára. Az Online Számlázóval egy olyan ingyenesen használható eszközt kapnak az ügyfelek, mely az adókötelezettség teljesítésének könnyítésén túl az adózókat a vállalkozási tevékenységükben is támogatja.
 
Az online számla adatszolgáltatás várható hatásai
Az online számla adatszolgáltatás elsődleges eredményeként jelentős mennyiségű, jó minőségű azonnali adat érke­zik az adóhatóság rendszerébe. A gyors és pontos kocká­zatelemzés támogatja az adóhatóság célzottabb kiválasz­tását és a jelen idejű ellenőrzéseket erősítő tevékenységét, ezáltal a feketegazdaság elleni küzdelem újabb hatékony eszköze áll az adóhatóság rendelkezésére. A gyors kocká­zatelemzés gyorsabb beavatkozást tesz lehetővé, időben kiemelve az adókikerülő vállalkozásokat, ezáltal segítve a jogkövető vállalkozások versenyképességét.
Ügyféli oldalon a bürokratikus terhek számottevő csökkenése várható, hiszen – egyelőre csak – a számlakibo­csá­tónál megszűnik az utólagos adatszolgáltatási kötelezett­ség, azt a számlázó program automatikusan teljesíti. Az on­line számla adatszolgáltatás rendszere megteremti az álta­lá­nos forgalmi adó bevallások kiajánlásának későbbi lehe­tőségét is, ezzel is jelentősen egyszerűsítve az adózói adminisztratív kötelezettségeket.
Az adózók számára biztosított szolgáltatások jelentős mér­tékben támogatják a vállalkozások tevékenységét. Az adatszolgáltatáshoz szükséges adatstruktúra, melyet immár minden számlázó programnak biztosítania kell, lehe­tővé teszi, hogy az adóhatóság rendszeréből lekér­de­zett számlaadatok a könyvelési rendszerekbe egyszerűbben beemelhetők legyenek. Az egységes adatstruktúra segíti a vállalkozást a partneri adatok áttekintésében, vala­mint a könyvelési, könyvvizsgálati tevékenységben, míg az adóhatóságot egy majdani áfa bevallás kiajánlásában.
A számlázó programok adatszolgáltatásának meghatáro­zott struktúrája kikényszeríti, hogy a korábban nem meg­felelően működő számlázó programokat, valamint a helytelen számlázási gyakorlatot az adózók javítsák. A számlázó programok adatszolgáltatási kötelezettsége ugyanis számos olyan helytelen adózói gyakorlatot hozott felszínre például a számlák módosítása tekintetében, amelyet most – tekintettel arra, hogy az eddig megszokott, de nem meg­felelő eljárás az adatszolgáltatásnak gátja lesz – meg kell az adózóknak változtatni.
A differenciált szabályozás, amely a számlázó program használatára ösztönzi a kézi számlázókat, az ehhez biztosított NAV-os ingyenes számlázó program, valamint a struk­turált számlaadat tartalom mind abba az irányba hatnak, amelyek segítik Magyarországon az elektronikus számlá­zás elterjesztését.
Az már most látható, hogy a fentieken túl az Online Szám­la rendszer számos további bővítési és kiaknázási lehe­tő­séget rejt, akár a szabályozással érintett adatkörök, akár az adatok elemzése és abból kínálható szolgáltatások tekintetében. 
Mindezt áttekintve, talán szerénység nélkül mondhatjuk, hogy az online számla adatszolgáltatás, bár kötelezettség­ként írja elő a jogszabály, valójában egy mind a piaci sze­replők, mind az adóhatóság működését hatékonyabbá tevő, remélhetőleg kölcsönös megelégedettségüket eredményező, európai viszonylatban is haladó és előremutató, mértékadó rendszer.
 
Letölthető az aktuális számból
Bemutató cikk: 
Tartalomjegyzék: