Kompkonzult Kft. Adótanácsadás, kreditpontos képzés, OKJ képzés, tanfolyamszervezés

Bejelentkezés

Üzemanyagárak

2018. augusztus 01. - 2018. augusztus 31.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
397Ft/l
Gázolaj:
407Ft/l
Keverék:
434Ft/l
LPG autógáz:
236Ft/l
2018. július 01. - 2018. július 31.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
402Ft/l
Gázolaj:
414Ft/l
Keverék:
439Ft/l
LPG autógáz:
230Ft/l
2018. szeptember 01. - 2018. szeptember 30.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
404Ft/l
Gázolaj:
411Ft/l
Keverék:
441Ft/l
LPG autógáz:
243Ft/l

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó van a webhelyen


Szakértői iroda

Képzési költségek a személyi jövedelemadó rendszerében

Szerző: 
dr. Asztalos Zsuzsa
Évfolyam: 
2018
Szám: 
10

 

A gazdasági társaságok, állami, önkormányzati intézmények, egyéb szervezetek sikerességének záloga a meg­felelően képzett, gyakorlattal rendelkező mun­ka­erő foglalkoztatása. Ennek biztosítása érdekében a munkáltatók gyakran vállalják át a dolgozóik kép­zésének költségét. Jelen írás célja annak áttekintése, hogy milyen közterhek megfizetésével kell szá­mol­nia a munkáltatóknak, ha a képzési költségek át­vál­lalása révén kívánják támogatni alkalmazottaikat a mun­kavégzéshez szükséges szakismeret megszerzé­sé­ben, illetve elmélyítésében. 
Először célszerű az iskolarendszerű és az iskola­rend­szeren kívüli képzés fogalmával megismer­ked­ni, mert a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) rendsze­ré­ben az egyes képzések költségeinek adóztatása függ attól, hogy a képzés iskolarendszerben, vagy azon kívül kerül megszervezésre. 
 
Az iskolarendszerű képzés fogalma
Az Szja tv. 2016. december 31-én hatályos 71. § (6) be­kezdésének h) pontja szerint iskolarendszerű képzés­nek minősült a képzés, ha az abban részesülő magán­személy a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll. Ez a fogalommagyarázat azonban a jogalkalmazók számára nem adott kellő útmutatást arra az esetre, ha az iskolarendszerű képzés valamely külföldi intézményben folyt, tekintettel arra, hogy kü­lön jogszabályi magyarázat alapján tanulói illetve hallgatói jogviszonyon a magyar jogszabályok sze­rin­ti tanulói illetve hallgatói jogviszonyt kell érteni.
Ezért – továbbá abból eredően, hogy a kifizetőt ter­helő adó mellett nyújtható juttatások rendsze­rének 2017. január 1-jétől hatályos átalakítása következ­té­ben az Szja tv. 71. § (6) bekezdésének h) pontja hatályon kívül helyezésre került – 2018. január 1-jétől az Szja törvény 3. § 87. pontjába önálló fogalomként beik­tatásra került az iskolarendszerű képzés fogalma. Az új rendelkezés alapján iskolarendszerű képzésnek azt a képzést kell tekinteni, amelynek résztvevői a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állnak, valamint azon külföldi képzés, amely államilag elismert oktatási célú intézményben folytatott teljes idejű, alapfokú, középfokú vagy érettségi végzettséget adó képzés, vagy államilag elismert felsőoktatási intézményben folyó, felsőfokú végzettséget adó képzés.
A tanulói, illetve hallgatói jogviszonyt a nemzeti közne­velésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint a szakkép­zésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény szabályozza.
 
Tanulói jogviszony
A köznevelési törvény alapján a tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll, amely felvétellel vagy átvétellel a bei­ratás napján jön létre. 
 
Hallgatói jogviszony
A felsőoktatási törvény szerinti hallgatói jogviszony a felvé­telről vagy átvételről való döntés alapján, a beiratkozással keletkezik. 
 
Iskolarendszerű szakképzés
Az iskolarendszerű szakképzés a szakképzési törvény ren­delkezése alapján az a szakképzés, amely köznevelés kereté­ben, illetve a köznevelési és a szakképzési törvényben meg­határozott szakképző iskolában folyik, és amelynek részt­vevői a szakképző iskolával tanulói jogviszonyban állnak. 
A tanulói, hallgatói jogviszony fennállását a képzésben részt vevő részére kiállított diákigazolvány igazolja, mely­nek típusai az oktatás, képzés munkarendjének megfele­lően kerültek meghatározásra (nappali, esti, levelező, táv­ok­tatásos és más sajátos diákigazolvány).
 
Külföldi tanulmányok
Az új fogalom alapján külföldi tanulmányok alatt az EGT-tagállamban, Svájcban, illetve például az Amerikai Egyesült Államokban szervezett iskolarendszerű képzést egyaránt érteni kell. Nincs olyan korlátozó rendelkezés sem, amely alapján ne minősülhetne iskolarendszerű képzésnek tanu­lói vagy hallgatói jogviszony fennállása esetén egy képzés, amelyet olyan államban folytat a magánszemély, amellyel Magyarország nem kötött egyezményt a kettős adózás elkerülésére (például Peruban, Iránban folytatott képzés). 
Az iskolarendszerű képzés új fogalmának beiktatása kö­vetkeztében tehát egyértelművé vált, hogy a külföldön folytatott tanulmányok is minősülhetnek iskolarendszerű képzésnek, ha azok folytatására tanulói vagy hallgatói jogviszonyban (vagy a külföldi jog szerint ennek megfelelő jogviszonyban) kerül sor, így az ilyen képzés költségeinek munkáltató általi átvállalása révén keletkező jövedelem adó­kötelezettsége a hasonló jellegű magyarországi képzé­sek költségeinek átvállalása révén keletkező jövedelemre vonatkozó szabályok szerint alakul.
 
Az iskolarendszeren kívüli képzés fogalma
Az Szja tv. 3. § 88. pontja alapján iskolarendszeren kívüli képzés az a képzés, melynek esetében tanulói vagy hallgatói jogviszony nem jön létre a képzésben részesülők és a képző intézmény közt. 
 
Az OKJ-s képzések megítélése
Napjainkban sokan szereznek képesítést ún.  OKJ-s képzés ke­retében, amely az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) sze­rep­lő, államilag elismert szakképesítést jelent. A szak­kép­zés­ről szóló törvény 6. §- a szerint az OKJ tartalmazza a kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben oktatható szak­képesíté­se­ket, az iskolai rendszerű és iskolarendszeren kí­vü­li szakkép­zésben is oktatható szakképesítéseket, a kizá­rólag iskolarendszeren kívüli szakképzésben oktatható szak­képesítéseket, to­váb­bá a szakképesítés-ráépüléseket és a részszakképesítése­ket. 
Ennek megfelelően az OKJ-s képzések lehetnek iskolarendszerű, közoktatási intézmény (középiskola, szakképző iskola), valamint felsőoktatási intézmény által szervezett képzések, illetve iskolarendszeren kívüli képzések is. Eb­ből eredően az OKJ-s képzés minősülhet akár iskolarendszerű, akár iskolarendszeren kívüli képzésnek is, ezért az adott képzésre vonatkozóan vizsgálni kell, hogy a képzés­ben részt vevő és az intézmény közt fennáll-e tanulói vagy hallgatói jogviszony.
Ha a képző intézmény az OKJ-s képzés résztvevőjével fel­nőtt­képzési szerződést köt, tanulói, hallgatói jogviszony nem jön létre, azaz a képzés nem tekinthető iskolarendszerűnek. 
 
Az iskolarendszerű képzésekkel kapcsolatos adózási szabályok
2016. december 31-ig az Szja tv. 71. § (1) bekezdés g) pontja alapján béren kívüli juttatásnak minősült az iskolarendszerű képzési költségének munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész. Amennyiben a juttatás ezt az értéket megha­ladta, az értékhatárt meghaladó rész egyes meghatározott juttatásként volt adóköteles. E ren­delkezés abban az esetben volt alkalmazható, ha a képzés – akkor is, ha a költséget nem a munkáltató viseli – munkál­tatói elrendelés alapján a mun­kakör betöltéséhez volt szükséges, vagy egyébként a mun­káltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek meg­szerzését, bővítését szolgálta. Az Szja tv. 2017-től hatályos mó­dosítása átala­kította – jelentősen szűkítette – a munkáltató által kedve­zőbb közteher fizetése mellett adható juttatások körét. Az Szja tv. 89. § (6) bekezdésében foglalt átmeneti szabály alapján a 2016. évben béren kívüli juttatásként adható – a pénzjuttatáson és a SZÉP-kártya alszámláira adható juttatáson kívüli – egyéb juttatások 2017. január 1-től egyes meg­ha­tározott juttatásként adhatók. 
 
Az egyes meghatározott juttatás adókötelezettsége
Az iskolarendszerű képzés munkáltató általi átvállalása ré­vén juttatott jövedelem, mint egyes meghatározott juttatás után az adó az Szja tv. 69. § (1) bekezdése értelmében a kifizetőt terheli. 
A képzési költség átvállalása esetében jövedelemnek mi­nő­sül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, illetőleg abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja a jövedelem 1,18-szorosa, a személyi jövedelemadó mértéke az általános szabályok szerinti 15 százalék. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továb­biakban: Eho tv.) 3. § (1) bekezdés ba) alpontja alapján a kifizető a juttatás adóalapként meghatározott összege után egészségügyi hozzájárulás megfizetésére köteles, melynek mértéke 2018. január 1-jétől 19,5 százalék.
 
Példa
A nőgyógyászati magánrendelőt működtető Ma­ternitas Kft. az egyik frissen végzett orvosa ultra­hang-diagnosztikai továbbképzésének költségeit át­vállalja, mivel a rendelő szolgáltatási körének bővítése érdekében 4D-s ultrahang-készüléket vásárolt. Az orvosi egyetemen hallgatói jogviszony létesíté­sével megvalósuló képzés 2017-ben kezdődött, két évet vesz igénybe, tanévenként 180 000 forinttal tá­mogatja az alkalmazott tanulmányait a Kft. 
A fentebb ismertetett jogszabályi rendelkezések fi­gyelembevételével az alkalmazottnak képzési költség átvállalása révén juttatott jövedelem 2017-ben egyes meghatározott juttatásként volt adóköteles.
A kifizetőt terhelő adó alapja 180.000 x 1,18 = 212.400 forint volt, mely után 15 százalék mértékű sze­mélyi jövedelemadóként 31.860 forintot, és 22 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulásként 46.728 forintot kellett a Kft-nek fizetnie. 
A 2018. január 1-jétől hatályos jogszabályváltozás alapján az egészségügyi hozzájárulás mértéke 22 százalékról 19,5 százalékra csökkent, ezért az adókötelezettség az alábbiak szerint alakul:
az adó alapja 180.000 x 1,18 = 212.400 forint
15 százalék személyi jövedelemadó
212.400 x 15% = 31.860 forint
19,5 százalék egészségügyi hozzájárulás
212.400 x 19,5% = 41.418 forint
 
Az iskolarendszeren kívüli képzésre vonatkozó szabályok
A képző intézménnyel tanulói illetve hallgatói jogvi­szony­ban nem álló munkavállaló képzési költsé­gének munkáltató általi megtérítése esetén az Szja tv. 4. § (2a) bekezdésében foglaltak irányadók. E ren­del­kezés alapján „nem keletkezik bevétel valamely sze­mély által a tevékenységében közreműködő ma­gán­személy részé­re biztosított olyan dolog (például eszköz, berendezés, jármű stb.) használatára, szolgáltatás (például vilá­gítás, fűtés stb.) igénybevételére tekintettel, amelynek hasz­nálata, igénybevétele a munkavégzés, a tevékeny­ség ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik, ideértve – többek között – az iskolarendszeren kívüli képzést, betanítást is.”
Az idézett szabály lényege, hogy a magánsze­mélynek nem keletkezik bevétele, ha az iskolarendszeren kívüli kép­zés, betanítás a munkavégzés, a tevékenység ellátásának ha­tókörében, a tevékenység ellátásnak feltételeként történik. A magánszemély a fenti rendelkezés értelmében nem csak a munkavállaló lehet, a tevékenységben közreműködő sze­mélynek minősül a gazdasági társaság vezető tisztségvi­se­lője, a kifizető üzleti partnere is. Ebből eredően szintén nem keletkezik bevétele az épületgé­pészeti cégnél dolgozó magánszemély­nek akkor, ha a társaság egyik, légtech­nikai berendezések forgalmazásával foglalkozó partnere által szervezett termékismertető tanfolyamon vesz részt. 
Az iskolarendszeren kívüli képzések körébe tartoznak a különböző szaktanfolyamok, nyelvi képzések, konfe­ren­ciák is.
 
Példa
Ha egy elsősorban külföldi megrendelők részére dolgozó rendezvényszervező cég az üzletkötőit felsőfokú német nyelvtanfolyamra küldi, – amely iskolarendszeren kívüli kép­zésnek minősül, – ez megfelel az Szja tv. 4. § (2a) bekezdésben foglalt feltételnek, mert a munkatársak az elvégzett tanfolyam alapján a külföldi ügyfelekkel is hatékonyabban tudnak majd együttműködni munkaköri feladataik ellátása során. Ha viszont az üzletkötők iskolarendszeren kívüli kép­zés keretében megszervezésre ke­rülő műkörömépítő tan­folyamra iratkoznak be, melynek költségét a munkáltató ki­fizeti, a képzésen megszerzett ismereteket a munkavállalók a rendezvényszervező társaságnál végzendő munka során nem tudják hasznosítani, így az Szja tv. 4. § (2a) bekezdése nem alkalmazható. 
Ebben az esetben a képzési költség a felek között fennálló jogviszony szerint, azaz a nem önálló tevékenységből szár­mazó jövedelemre vonatkozó szabályoknak megfele­lően válik adó- és járulékkötelessé. A képzési költség átvállalása révén a munkavállaónak juttatott jövedelem egyes meghatá­rozott juttatásként is adókötelessé válhat, ha a munkáltató az Szja tv. 70. § (1a) bekezdése szerinti feltételek mellett belső szabályzat alapján biztosítja a dolgozók részére például egy nyelvtanfolyam elvégzésének lehetőségét.
 
Önálló tevékenységet folytatók, egyéni vállalkozók képzése
Önálló tevékenység
Az Szja tv. 3. számú mellékletének I./22. pontja az össze­vont adóalap megállapításánál elszámolható költségek kö­ré­ben elismert költségként nevesíti a művészeti tevé­keny­séget folytató magánszemély számára a tevékeny­ség­gel összefüggő szakmai képzés költségét. 
Bár az Szja tv. erre vonatkozóan kifejezett rendelkezést nem tartalmaz, nem zárható ki, hogy bármely önálló tevé­kenységet folytató magánszemély elszámolja a tevékeny­ség folytatása, bevétel megszerzése érdekében szükséges képzésen, továbbképzésen való részvételével összefüggés­ben felmerülő kiadásait.
 
Egyéni vállalkozó
Az Szja tv. vállalkozói költségek elszámolásáról szóló 11. melléklete alapján jellemzően előforduló költségnek mi­nő­sül az egyéni vállalkozó által képzésre fordított igazolt kiadás, ha az más magánszemély – például alkalmazott –  képzése érdekében merült fel, vagy a saját – a vállalkozási tevékenység folytatásához szükséges – szakismeretének meg­szerzése érdekében merült fel. A jogszabályi rendel­kezés az iskolarendszerű képzéssel összefüggő kiadás elszámolását nem teszi lehetővé.
 
A képzési költség fogalma
Az adószabályok áttekintését követően érdemes tanulmá­nyozni, hogy mely költségek minősülhetnek a képzés költ­ségeként. 
A képzés költsége elsődlegesen a képző intézmény által kiállított számla szerinti oktatási szolgáltatás ellenértéke. Is­ko­larendszerű képzés esetén az oktatási szolgáltatás ellenértéke az adott tanulmányi félévre (oktatási időszakra) fizetendő tandíj, költségtérítés összege. Amennyiben iskolarendszeren kívüli képzést folytat a magánszemély, a képzés költsége az oktatásszervező részére kifizetett rész­vételi díjból az oktatási szolgáltatás ellenértéke.
Az oktatási szolgáltatás ellenértékén felül a képzési költ­ség fogalma alá sorolható a szükséges taneszközök, tan­könyvek ára, esetlegesen külön fizetendő vizsgadíjak összege is. 
A képzésekkel összefüggésben rendszerint felmerülnek járulékos jellegű kiadások, amelyek azonban nem tekint­he­tők a képzés költségének. Ilyen kiadás lehet például a képzés helyszínére történő oda-és visszautazás, az étkezés és a szállás költsége. Ha a munkáltató ezeket a költségeket is megtéríti, kérdésként merülhet fel, hogy ez milyen adókötelezettséget keletkeztet. 
A képzéshez kapcsolódó járulékos jellegű költségek mun­káltató általi megtérítése esetén vizsgálni kell, hogy a képzés minősülhet-e az Szja tv. 3. § 10. pontja szerint hivatali, üzleti utazásnak, továbbá figyelemmel kell lenni a kép­zésen részt vevő magánszemély és a kifizető közt fennálló jogviszonyra is. 
Ha a képzés nem minősül hivatali, üzleti utazásnak, a mun­káltató, kifizető által megtérített utazási, étkezési költ­ség a magánszemély és a munkáltató, kifizető között fennálló jogviszonyra vonatkozó szabályok alapján adóköteles. 
 
Utazási, étkezési költség, egyéb szolgáltatások költsége 
Ha a magánszemély a képzésen a munkáltató elrendelése alapján vesz részt, vagy a képesítés megszerzése a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátásához szükséges, a képzési helyszínre történő utazás hivatali üzleti utazás­nak minősülhet. 
A munkáltató által a magánszemélynek a képzéssel össze­függésben hivatali, üzleti utazás keretében megté­rí­tett utazási és szállásköltséget az Szja tv. 7. § (1) bekezdés g) pontja alapján bevételként nem kell figyelembe venni a magánszemély jövedelmének kiszámítása során.  Szintén nem veendő figyelembe a hivatali, üzleti utazáshoz kap­cso­lódó utazási jegy ellenértékét, ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezés ellenértékét is, továbbá a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó szállás ellenértékét, ideértve a szokásosan a szálláshely árában felszámított reg­geli étkezés ellenértékét az Szja tv. 7. § (1) bekezdésének q) pontja alapján.
Nem ritka, hogy az iskolarendszeren kívüli képzést szer­vező cég a képzés mellett egyéb szolgáltatásokat – étke­zést, szabadidőprogramokat – is biztosít a résztvevők szá­mára. E szolgáltatások nem minősíthetők képzési költség­nek, te­kintettel arra, hogy a magánszemély szükség­leteinek kielégí­tését szolgálják. Ha az ilyen szolgáltatások igénybevétele esetében is megállapítható a hivatali, üzleti célú részvétel, akkor ezek az Szja tv. 70. § (1) bekezdés a) pontja szerint hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étke­zés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott jövedelemként az egyes meghatározott juttatásra vonat­ko­zó szabályok alapján adókötelesek. Ha az étkezési költség megtérítése iskola­rend­szerű képzés kapcsán merül fel, szintén a fenti szabályok alkalmazandók, azaz azt kell vizsgálni, hogy a képzésen történő rész­vétel hivatali, üzleti célú-e. Amennyiben igen, az étkezés kifizető, munkáltató által megtérített költsége egyes megha­tá­rozott juttatásként adóköteles az Szja tv. 70. § (1) bekezdés a) pont alapján.
Ha a képzési helyszínre a résztvevő magánszemély saját személygépkocsijával utazik, és ez az utazás hivatali, üzleti utazásnak minősül, az utazási költség megtérítése kiküldetési rendelvény alkalmazásával is történhet. Kiküldetési rendelvény alkalmazása esetén a magánszemélynek nem keletkezik bevétele az Szja tv. 7. § (1) bekezdés r) pontja alapján, ha költségtérí­tés­ként a dokumentumon feltüntetett oda-vissza tá­vol­ságra az igazolás nélkül elszámolható mértéket meg nem haladó összegben kap térítést. Igazolás nél­kül a kilométerenkénti 15 forint általános személy­gép­kocsi-normaköltség, továbbá a norma szerinti üzemanyag-mennyiség és az állami adó-és vámható­ság által közzétett üzemanyagár alapján megállapított üzemanyagköltség számolható el. 
Az Szja tv. alkalmazásában saját tulajdonban lévő személygépkocsinak minősül a zárt végű lízingbe vett jármű is. Szintén saját tulajdonúnak tekintendő a házastárs, tulajdonában lévő vagy az általa zárt végű lízingbe vett személygépkocsi, továbbá a 2018. január 1-jén hatályba lépett módosítás alapján  a házastárson kívüli egyéb közeli hozzátartozó tulajdonát képező (vagy – ahol a törvény lehetővé teszi – az általa zárt lízingbe vett) jármű is.
Ha a magánszemély nem saját személygépkocsival vagy más gépjárművel – például motorkerékpárral – utazik, az utazás költsége csak útnyilvántartás alapján számolható el. Ebben az esetben a kapott költ­ségtérítést bevételként figyelembe kell venni, amellyel szemben az Szja tv. 3. számú melléklet IV. fejezetében foglaltak alapján számolhatók el az üzemelte­téssel és üzemanyag-felhasználással kapcsolatos kiadások.
 
Képzéssel összefüggő adómentességi szabályok a személyi jövedelemadóban
Az Szja tv. az eddig ismertetett rendelkezéseken túl tartalmaz olyan, a képzésekkel összefüggő juttatások­hoz kapcsolódó szabályokat, melyek lehetővé teszik a kép­zések adómentes finanszírozását. Ezeket az alábbiakban foglaljuk össze. 
a) Állami támogatások
Az Szja tv. 7. § (1) l) pontja alapján a jövedelem kiszámí­tásánál nem kell figyelembe venni – azaz adómentes – a pedagógus szakvizsgára történő felkészülésben vagy tovább­képzésben való részvételi díj és költség (utazás, szállás, étkezés, könyv, könyvtári beiratkozás és használat díja) munkáltató által történő megtérítését, kifizetését, ha annak forrása a központi költségvetés által biztosított hozzájárulás, valamint a pedagógusnak szakkönyv vásárlására jogszabály alapján adott összeget sem.
Az Szja tv. 1. számú mellékletének 7.17. pontja szerint a felnőttképzésben, munkaerőpiaci képzésben részt vevő magánszemély adómentes bevételének minősül a képzési támogatás – a keresetpótló juttatás és keresetkiegészítés ki­vé­te­lével – továbbá a felnőttképzési szolgáltatás, valamint a képzés időszaka alatt biztosított étkezés, közlekedés, szállás, és az e jogcímeken adott költségtérítés, megélhetési támo­gatás összege, ha annak forrása az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése, és/vagy az Európai Unió valamely pénzügyi alapja. Az e rendelkezés szerint folyósított megél­hetési támogatás a képzésben részt vevők lét­fenn­tartását biztosítja a képzés időtartama alatt, az adómentesen adható összeget a jogszabály nem határozza meg, ez a pályázatot kiíró döntési jogkörébe tartozik. A sza­bály alapján juttatott költségtérítésre vonatkozóan elszámo­lási kötelezettséget előíró jogszabályi rendelkezés nincs, ezért – amennyiben az egyéb jogszabályi feltételek fenn­állnak – a költségtérítés ak­kor is adómentesnek te­kinthe­tő, ha az összeg felhasználását a magánszemély nem igazolja. 
A magánszemély adómentes bevételének minősül az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.29. pontja alapján a mun­káltató, volt munkáltató által a csoportos létszámleépítés miatt elbocsátott, vagy elbocsátandó munkavállalók ré­szére nyújtott, a munkavállaló újra-elhelyezkedését támoga­tó szolgáltatás. E szolgáltatások körét a jogszabály tételesen meghatározza, ide tartozik a pszichológiai tanácsadás, az át-, illetve továbbképzés, a munkajogi tanácsadás.
A felmérések alapján a diploma megszerzésének útjában leggyakrabban a szükséges nyelvvizsgák hiánya áll. 
A nyelvvizsga bizonyítványok megszerzése érdekében 2017.11.11-től adómentes az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű, idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjának jogszabály alapján visszatérített összege, mely legfel­jebb a minimálbér 25%-a, 2018-ban 34 500 forint lehet.  Az új támogatás részletszabályait az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjához nyújtott támogatásról szóló 503/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet tartalmazza. E rendelet alapján az első sikeres komplex – írásbeli és szóbeli részt tartalmazó – közép- és felsőfokú nyelvvizsga, valamint idegen nyelvből tett emelt szintű érettségi vizsga díját visszakaphatják, akik 35. életévük betöltését megelőzően, 2018.01.01-t követően tettek sikeres nyelvvizsgát vagy emelt szintű érettségi vizsgát a rendeletben felsorolt nyelvekből. Fontos, hogy a rendelet alkalmazásában első sikeres nyelvvizsgán a 2018. január 1-jét követően letett nyelvvizsgát kell érteni, függetlenül attól, hogy a vizsgázó ezen időpontot megelőzően már rendelkezik érvényes nyelvvizsga bizonyítvánnyal. A visszatérítés a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igaz­ga­tóságához benyújtott kérelemre határozattal történik.
Egyes állások betöltésének elengedhetetlen feltétele a gépjárművezetői jogosítvány megléte. 
Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény (a továbbiakban Módtv.) 2018. július 26-i hatállyal egy új, 7.41 ponttal egészítette ki az Szja tv. 1. számú mellékletét. E szabály értelmében adómentes a közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga díjából jogszabály alapján visszatérített összeg. A rendelkezés jogszabályi háttere a közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizs­ga díjához nyújtott támogatásról szóló 55/2018. (III. 23) Korm. rendelet, melynek alapján az állam visszatéríti a 20. életévét legkésőbb a vizsga napján betöltött fiatal számára a közlekedési alapismeretek (KRESZ) tanfolyam és vizsga megfizetett díját, de legfeljebb 25 ezer forintot. A kedvező szabály már a 2018. július 1-jét követően teljesített kifizeté­sekre is alkalmazható, a támogatás iránti kérelmeket a Nyug­díjfolyósító Igazgatóság bírálja el.
 
b) Adómentes ösztöndíjak
Az Szja tv. 1. számú mellékletének 3.1. pontja alapján a köz­célú juttatások körében adómentes bevétel a közhasznú alapítványból, közalapítványból annak alapszabályban rögzített közhasznú céljával összhangban a magánszemély részére kifizetett azon összeg, amelyet az oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, kutatásra, külföldi ta­nul­mányútra ösztöndíj címén folyósítanak. Adómentes­nek minősül továbbá a külföldi tartózko­dásra tekintettel külföldről kapott ösztöndíj is az Szja tv. 1. számú mellékle­tének 4.2. pontja alapján. E rendelkezés alkalmazásában ösz­töndíjon a külföldi oktatási intézményben folytatott tanul­mányra, illetve a külföldi kutatóhelyen végzett kuta­tásra külföldi kifizető (cég, magánszemély stb.) által folyósított összeget kell érteni.
Ezen általános jellegű rendelkezések mellett a képzést az egyes szakágazatok felügyeletét ellátó miniszter által alapított ösztöndíjak adómentességével is támogatja a jogalkotó. 
E körbe tartozik a teljesség igénye nélkül: 
• a hungarológiai, magyarságismereti és magyar nyelvi képzések és kutatások támogatására alapított Balassi Bá­lint-ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztön­dí­jak és juttatások (Szja tv. 1. számú melléklet 4.7. pont f) alpont);
• a honvédelmi miniszter által alapított, a honvédtiszti alap- és mesterképzésben, a rendészeti felsőoktatási kép­zésben részt vevő hallgató, a honvéd tisztjelölt, a honvéd altiszt-jelölt ösztöndíja és egyéb pénzbeli juttatása Szja tv. 1. számú melléklet 4.14. alpont);
• a betegellátás színvonalának javítása, az egészségügyi hiányszakmák mérséklése és az orvosok itthon tartása érdekében létrehozott Rezidens Támogatási Program keretében folyósított ösztöndíj, továbbá az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szó­ló kormányrendelet alapján az első szakképesítés meg­szerzésére irányuló képzésben történő részvétel során a támogatott jelöltnek a szakképzéssel kapcsolatos kiadások, dologi költségek megtérítésére az adott évre vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott mértékű, utólagosan folyósított támogatás (Szja tv. 1. számú melléklet 4.22 alpont);
• a Kormány által alapított, a kormányhivatalokban szak­mai gyakorlati lehetőséget biztosító közigazgatási ösz­töndíjprogram keretében folyósított ösztöndíj (Szja tv. 1. számú melléklet, 4.23. alpont); 
• a Kormány által alapított, kutató-, fejlesztő- és szellemi központ feladatait ellátó költségvetési szerv által fo­lyósított ösztöndíj (Szja tv. 1. számú melléklet 4.32. alpont);
• az Európai Unió forrásaiból a Felzárkóztató egészségügyi ápolói szakképzési programok keretében egészségügyi államigazgatási szerv által biztosított motivá­ci­ós ösztöndíj (Szja tv. 1. számú melléklet, 4.33. alpont);
• az Európai Unió forrásaiból az Ápoló tanulók részére pályaválasztást támogató ösztöndíj program kereté­ben egészségügyi államigazgatá­si szerv által biztosított ösztöndíj (Szja tv. 1. szá­mú melléklet, 4.34. alpont); 
• a Bolyai János kutatási ösztöndíj (Szja tv. 1. számú mel­léklet 4.36 alpont);
• a fiatal külügyi szakembereknek a külügyi igazgatásba történő bevonását célzó, a külügyi és külgazdasági szak­mai ismeretek fejlesztésére, va­lamint a külügyi és külgazdasági területet érintő ágazati szakmai kutatási és tudományos tevé­keny­ség támogatásának elősegítésért a külpoli­ti­káért felelős miniszter által működtetett ösztön­díjprogram keretében biztosított ösztöndíj és juttatás a folyósítás időpontjától függetlenül (Szja tv. 1. számú melléklet 4.38. alpont);
• a felsőfokú végzettséggel rendelkező ápolókat és mentőtiszteket a mesterfokozat, az okleveles ápo­lói szakképzettség megszerzésében támoga­tó, a Kormány rendeletében előírt feltételekkel kiírt pályázaton elnyert Michalicza-ösztöndíj a fo­lyósítás időpontjától függetlenül (Szja tv. 1. számú melléklet 4.39. alpont);
• a kormányrendeletben meghatározott, a hiányszakmákban történő szakképesítés megszerzését támogató Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj a folyósítás időpontjától függetlenül (Szja tv. 1. számú melléklet 4.40. alpont);
 
A tanulmányi szerződés adójogi vonzatai
Gyakori, hogy a munkáltató és a munkavállaló a kép­zésre vonatkozóan tanulmányi szerződést köt, mely­nek alapján a munkáltató a tanulmányok ideje alatt a munkavállalót támogatja, a munkavállaló pedig kö­telezi magát a szerződésben rögzített tanulmányok elvégzésére és a munkáltatóval fennálló jogviszonyának a képzettség megszerzése után a támogatás mér­tékével arányos ideig – de legfeljebb öt évig – tör­ténő fenntartására. A tanulmányi szerződésre vonat­kozó szabályo­kat a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tör­vény (a továbbiakban: Mt.) 229. §-a tartalmazza. 
Az Mt. alapján nem köthető tanulmányi szerződés munkaviszonyra vonatkozó szabály (jogszabály, kollektív szerződés) alapján járó kedvezmények biztosítására, valamint a tanulmányok elvégzésére, ha a képzésben való részvételre a munkáltató kötelezi a munkavállalót.
A munkáltató, kifizető által átvállalt képzés költsé­gére vonatkozó adókötelezettséget a tanulmányi szer­ződés meg­kötése nem befolyásolja. Az Mt. nem tartalmaz korlátozó rendelkezést arra vonatkozóan, hogy milyen jellegű képzésre köthető tanulmányi szerződés, így a mun­káltató szerződést köthet akár iskolarendszerű, akár iskolarendszeren kívüli képzés­ben részt vevő munkavállalójával is. 
A tanulmányi szerződés alapján a felek megállapo­dása ha­tározza meg a munkáltató által a munkavál­la­lónak nyúj­tott támogatás körét. A gyakorlatban a támoga­tás a képzés költségeinek megtérítését, valamint a képzésen és vizs­gákon történő részvételhez, felkészüléshez kapcsoló­dó mun­kaidő-kedvezmény, illetve a munkaidő-kedvez­mény idő­tartamára járó díjazás biztosítását jelenti. 
Kérdésként merülhet fel, hogy a tanulmányi szerződés megszűnése esetén felmerülhet-e adókötelezettség, és amennyiben igen, akkor az milyen jellegű.
Ha a munkáltató a tanulmányi szerződés lényegi tartal­mát megszegi, a munkavállaló mentesül a tanulmányi szer­ződésből fakadó kötelezettségek teljesítése alól. Ilyen szer­ződésszegés lehet, ha a munkáltató nem biztosít tanul­má­nyi szabadságot a munkavállalónak, vagy a képzésen, vizs­gán való részvételt a munkavállaló szabadsága terhére en­ge­délyezi. A munkavállaló szerződésszegésének jogkövetkezménye, hogy a munkáltató elállhat a szerződéstől. Erre kerülhet sor például, ha a munkavállaló a szerződés­ben kikötött időtartamon belül megszünteti munkaviszo­nyát, vagy a tanulmányokat nem megfelelő eredménnyel folytatja. Ilyen esetben a munkáltató a nyújtott támogatás összegét visszakövetelheti. Ha a munkavállaló a munkavi­szonyát a szerződésben kikötött időtartam lejártát megelő­zően szünteti meg, a visszafizetési kötelezettséget a mun­kaviszonyból még le nem töltött idővel arányosan kell meghatározni.
A munkavállaló a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, ha körülményeiben olyan jelentős változás áll be, amely a szerződés teljesítését lehetetlenné tenné, vagy az aránytalan sérelemmel járna. Ebben az esetben a mun­káltató a támogatás összegét nem követelheti vissza. 
Gyakori, hogy a felek közt megszűnik a munkaviszony, a munkáltató azonban erre tekintettel nem fizetteti vissza a nyújtott támogatás összegét a munkavállalóval. Az elengedett összeg az Szja tv. 4. § (2) bekezdés c) pontja alapján a munkavállalónál bevételt keletkeztet, melynek adókötelezettségére a felek közt fennálló jogviszonyra vonatkozó adószabályok irányadók. Ha az elengedés időpontjában a felek közti jogviszony – munkaviszony – még fennáll, ak­kor az elengedett összeg munkaviszonyból származó jövedelemként adóköteles. Ha a felek közti munkaviszony már megszűnt, a munkáltató által elengedett összeg egyéb jövedelemként adózik az Szja tv. 28. § alapján. 
Ha a felek megállapodása értelmében a támogatás össze­gé­nek visszafizetése részletekben történik, és a részletfizetés kamatmentes, vagy a felszámításra kerülő kamat mértéke nem éri el a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegét, akkor a munkavállaló kamatkedvezményből szár­mazó jövedelmet szerez az Szja tv. 72. § -a alapján. A jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,18-szorosa. Az adót a kifizető adóévenként, az adóév utolsó napjára (a kö­vetelés megszűnése esetén a megszűnés napjára) álla­pítja meg, a kifizető által levont jövedelemadó megfize­tésére és bevallására irányadó rendelkezések szerint fizeti meg és vallja be. 
A Módtv. 2019. január 1-jétől tovább szűkíti a kifizetőt terhelő adó mellett nyújtható juttatások körét. A változás következtében hatályát veszti az a rendelkezés, amely alapján a 2016. december 31-ig béren kívüli juttatásnak mi­nő­sülő juttatásokat – így az iskolarendszerű képzés mun­káltató általi átvállalása révén juttatott jövedelmet is – egyes meghatározott juttatásként lehetett biztosítani. En­nek alapján, amennyiben 2019. január 1-jét követően a mun­káltató átvállalja az iskolarendszerű képzés költségét, ezáltal juttat jövedelmet munkavállalójának, e jövedelem bérjövedelemként válik adókötelessé.
Letölthető az aktuális számból
Bemutató cikk: 
Tartalomjegyzék: