Kompkonzult Kft. Adótanácsadás, kreditpontos képzés, OKJ képzés, tanfolyamszervezés

Bejelentkezés

Üzemanyagárak

2020. május 01. - 2020. május 31.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
297Ft/l
Gázolaj:
342Ft/l
Keverék:
334Ft/l
LPG autógáz:
231Ft/l
2020. április 01. - 2020. április 30.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
388Ft/l
Gázolaj:
397Ft/l
Keverék:
425Ft/l
LPG autógáz:
248Ft/l
2020. március 01. - 2020. március 31.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
390Ft/l
Gázolaj:
406Ft/l
Keverék:
427Ft/l
LPG autógáz:
256Ft/l

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó van a webhelyen

Gyakorlati Cégkapu Oktatás



Szakértői iroda

Gyakran ismételt kérdések a családi kedvezmény bevallásával kapcsolatban

Szerző: 
Soltész Alexandra
Évfolyam: 
2020
Szám: 
04
A személyijövedelemadó-bevallás határidejét (2020. május 20.) megelőző időszakban a családi kedvez­mény érvényesítésével kapcsolatosan az adózók által feltett kér­dések nagy része a kedvezmény közös érvé­nyesítésére, a magzatra és a felváltva gondozott gyermekre tekintettel érvényesíthető családi kedvez­mény­re, valamint a jogosultság témakörére irányul a különböző élethelyzetek alapján.
A magánszemély elektronikus azonosítást követő­en a 19SZJA webes felületén tekintheti meg az adóhatóság által készített adóbevallási tervezetet. Ha a ma­gánszemély adóelőleg-nyilatkozatot adott le kifi­zetője (munkáltatója) ré­szére, akkor az adóbevallási tervezet az év közben érvénye­sített családi ked­vez­ményt tartalmazza. 
Előfordulhat, hogy a magánszemély által év köz­ben érvé­nye­sített családi kedvezmény összege eltér a jogosultsága alapján érvényesíthető összegtől, ennek kor­rigálására a magánszemélynek az adóbevallásában lehetősége van. Ilyen eset lehet például, ha év közben a magzatra tekin­tettel nem érvényesítettek családi ked­vez­ményt, hanem csak a már meglévő gyermekekre, vagy ha év közben a szülők elváltak és a gyermek elhelyezésére tekintettel nem módosí­tot­ták az adóelőleg-nyilat­ko­za­tukat, vagy ha szülők úgy döntenek, hogy más összeg­ben vennék egymás kö­zött igénybe a családi kedvez­ményt egy másik ked­vezmény igénybevétele miatt (pl. személyi ked­vezmény).
Ha év közben a magánszemély nem érvényesített családi kedvezményt az adóelőleggel szemben, akkor azt a bevallási tervezet nem fogja tartalmazni. Ebben az esetben a magánszemélynek szükséges a bevallását a családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges adatokkal feltölteni. A webes felületen történő bejelentkezést követően a „gyakori mezők” elnevezés alatt meg­található a „családi kedvezmény” csempe, melynek ki­vá­­lasztásával elérhetővé válnak a családi kedvezmény ér­vé­nyesítéséhez szükséges sorok, ezek hozzáadásával kitölt­he­tő a bevallás családi kedvezményre vonatkozó része is.

1. Családi kedvezményre való jogosultság

A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemély a bevallásában nyilatkozzon a családi ked­vezményre való jogosultsága jogcíméről, az eltartottak (gyer­mekek) adóazonosító jeléről, továbbá arról, hogy az eltartottak az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak. Magzat esetében az adóazonosító jel feltüntetése nem szükséges a családi ked­vezmény érvényesítése szempontjából, tekintettel arra, hogy a magzat adóazonosító jellel nem rendelkezhet. [Szja tv.1 29/B. § (2) bekezdés]
1 A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
A bevallás kitöltése során a családi kedvezményre való jogosultságot havi szinten szükséges megál­la­pítani, tekin­tettel arra, hogy a családi kedvezmény mértéke a jogosultsági hónapok számától, illetve az eltartottak, kedvez­mé­nye­zett eltartottak számától függ. A bevallás kitöltésének szem­pontjából az eltartottak 4 fajta kód alapján külön­böz­tet­hetők meg:

1. A kedvezményezett eltartott, aki után családi pót­lék jár (ideértve a családi pótlékra saját jogán jo­gosult, vala­mint a rokkantsági járadékban része­sülő magánsze­mélyt, illetve a magzatot a váran­dós­ság időszakában).

2. Az eltartott, aki a családi pótlék összegének meg­ál­la­pításánál figyelembe vehető, de utána családi pótlékot nem folyósítanak, vagy aki figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg, családi pótlékot nem állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja.

3. A felváltva gondozott gyermek, akit jogerős bírósági döntés, egyezség, közös nyilatkozat alapján a szülők időszakonként felváltva gondoznak, és a szülői felügyeleti jog mindkét szülő esetében fenn­áll, ezért a szülők a családi pótlékra – közös kérelmükre, 50-50%-kos arányban – jogosultak (a gyermek mindkét szülő és a szülő házastársa szempontjából is kedvezmé­nye­zett eltartottnak minősül).

4. A kedvezménybe már nem beszámítható eltartott. Ilyen eset lehet, például ha a korábban 2. kó­dú eltartott befejezi tanulmányait, és a továb­bi­akban már nem minősül eltartottnak a családi kedvezmény érvényesí­tése szempontjából. 

Családi kedvezmény érvényesítésére jogosult:
• Az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal kö­zös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa (ilyennek mi­nősül a nevelőszülő házastársa). Itt fontos megjegyez­ni, hogy családi pótlékra jogosult lehet az is, akinek nem folyósítanak családi pótlékot, például ha egy gyermekre tekintettel az édesanya kapja a családi pótlé­kot, akkor a gyermek édesapja is jogosult a családi pót­lékra (így a családi kedvezmény érvényesítésére is) függetlenül attól, hogy a családi pótlékot nem az édesapa ré­szére folyósítják, még akkor is, ha az anya és az apa csak élettársi kapcsolatban élnek. A családi kedvez­mény ér­vényesítése szempontjából mindig a családi pót­lékra va­ló jogosultságot szükséges vizsgálni. Az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés a) pontja szerint nem minősül jogosultnak az a magánszemély, aki a családi pótlékot az alábbiakra tekintettel kapja:
- gyermekotthon vezetőjeként a gyermekotthonban nevelt gyermekre (személyre) tekintettel,
- szociális intézmény vezetőjeként a szociális intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) te­kin­tettel,
- javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-vég­re­hajtási intézet parancsnokaként a javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel.
A családok támogatásról szóló 1998. évi LXXXIV tör­vény (a továbbiakban: Cst.) 7. § (1) bekezdés a) pontja szerint családi pótlékra jogosult:

- a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő, 

- a szülővel együtt élő házastárs (bejegyzett élet­társ), 

- az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, 

- a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érin­tett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és lega­lább egy éve szerepel az Élettársi Nyilat­ko­zatok Nyil­vántartásában, vagy 

- a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja. 
• A várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa (bejegyzett élettársa). Várandós nő esetében a családi kedvezményt az élettárs a magzatra tekintettel akkor sem érvényesítheti, ha ő a vér szerinti apa. A gyermek születését követően már az apa (élettárs) is jogosult lesz családi kedvezmény érvényesítésre, azonban a várandósság alatt csak a kismama érvényesíthet családi kedvezményt. A kismamának az éves bevallásában le­hetősége van a magzatra tekintettel érvényesíthető családi kedvezményét megosztania az élettárásával. A mag­zat a várandósság időszakában a fogantatásának 91. napjától megszületéséig minősül kedvezményezett eltartottnak. Az első jogosultsági hónapnak mi­nősül az a hónap, amelyben a várandósság or­vosi igazolása alapján a 91. napot eléri. Tehát ha az orvosi igazolás alap­ján bizonyítható, hogy a kis­mama például 2019. május 20-án a második trimeszterbe lépett, akkor ő már május hónapban jogosult a családi kedvezmény érvényesí­té­sé­re, mindaddig, amíg a gyermek meg nem szü­le­tik. A gyermek születésének hónapjában is jogosult lesz a családi kedvezmény érvényesí­té­sére, de ak­kor a jogosultság már az előző pont­ban említett családi pótlékra való jogosultságon alapul. 
Az orvosi igazolást nem kell az adóhatóság ré­szére megküldeni, azonban azt egy esetleges el­lenőrzés so­rán kérheti az adóhatóság, ezért az igazolást célszerű el­évülési időig megőrizni. [Szja tv. 29/B. § (4) be­kezdés]
• Családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (sze­mély), vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozó. Hozzátartozónak minősül ebben az esetben a gyermek szüleinek hozzátartozója is, például nagyszülő, nagynéni, nagybácsi. eb­ben az esetben az érintettek döntése alapján csak egy magánszemély jogosult a ked­vezmény érvé­nye­sítésére (vagy a családi pótlékra sa­ját jogán jogosult gyermek, vagy a hozzátartozója). 
• Rokkantsági járadékban részesülő magánsze­mély, vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) közül egy – a döntésük szerinti – mi­nősül jogosultnak. [Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés d) pont]
A családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek, illetve a rokkantsági járadékban részesülő magán­sze­mély esetében, ha rájuk vonatkozóan év közben adóelőleg formájában érvényesítettek családi kedvez­ményt, akkor a bevallásban is ugyanaz a magánsze­mély érvényesítheti a kedvez­ményt. Ettől eltérni egy adóéven belül nem lehet.

2. Családi kedvezmény összege

A webes bevalláskitöltő felület automatikusan ki­szá­molja az érvényesíthető családi kedvezmény ke­ret­összegét a ko­rábban megadott adatok alapján.
A családi kedvezmény éves érvényesíthető összege (ke­ret­összeg) az eltartottak lélekszámától függően a ked­vezményezett eltartottak számának és a jogosultsági hónapoknak szorzata. Az eltartottak számától függően a ked­vezményezett eltartottak után érvényesíthető családi kedvezmény összege:  
• egy eltartott esetén 66 670 forint,
• kettő eltartott esetén 133 330 forint,
• három és minden további eltartott esetén 220 000 forint.
Felváltva gondozott gyermek esetében a családi ked­vezmény érvényesíthető összege a gyermeket felváltva gondozó szülők között 50-50 százalékban oszlik meg. Ha pél­dául az édesanya és az édesapa elválnak, és döntésüknek megfelelően gyermeküket felváltva gondozzák, és ezért a családi pótlékra is 50-50 százalékban jogosultak, akkor a családi kedvezmény keretösszegét is 50-50 százalékos arányban érvényesíthetik. Az Szja tv. 29/B. § (1e) bekezdése csak az 50-50 százalékos arányra biztosít lehetőséget, ez­által nincs lehetőség arra, hogy a gyermeket felváltva gondozó szülők a családi kedvezményt például 70-30 száza­lé­kos arányban vegyék igénybe, még akkor sem, ha a szülők úgy állapodnak meg, hogy a felváltva gondozás 70-30 százalékos arányban valósul meg (például két hetet tölt a gyermek az anyánál majd azt követően 1 hetet az apánál). Ha a felek döntése alapján a felváltva gondozás ténye mel­lett csak az egyik szülő kapja a családi pótlék 100 %-át, akkor a családi kedvezmény érvényesítésének joga azt a szülőt illeti meg, aki a családi pótlék egészét kapja, ez esetben nincs lehetőség a kedvező szabály alkalmazására.
A fentiek szerint kiszámított családi kedvezmény összege a kedvezmény érvényesítésére jogosult magánszemély össze­vont adóalapját csökkenti. A családi kedvezményt kizá­rólag az Szja tv. szerint adózó magánszemély érvé­nyesítheti, és azt is csak bizonyos jövedelmek terhére:
• nem önálló tevékenységből származó jövedelem (jellemzően munkaviszony),
• önálló tevékenységből származó jövedelem (pl. meg­bí­zás, ingatlan bérbeadás, ingó- és ingatlanok üzlet­sze­rű értékesítése), 
• egyéb jövedelem (minden olyan bevétel, amely nem tartozik a külön adózó, az önálló és nem ön­álló jövedelmek körébe. Külön adózó jövedelem például az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozó jövedelme, az ingó- és ingatlan vagyonátruházásból származó jövedelem, a tő­kejövedelmek),
• az Szja tv. 50. §-a szerinti átalányadózást választó egyéni vállalkozói-, mezőgazdasági bevételből az átalány­ban megállapított jövedelem. Az egyéni vál­lalkozó ön­álló tevékenységéből származó (össze­vont adóalapba tartozó) jövedelmének a vállalkozói bevételből a sze­mélyes munkavégzés címén vállalkozói költségként el­számolt vállal­ko­zói kivét, vagy az átalányköltség levo­násával meg­állapított összeg minősül.
A katás egyéni vállalkozó családi kedvezményt nem érvé­nye­síthet, tekintettel arra, hogy a családi kedvez­ményt érvé­nyesíteni az Szja tv. szerinti összevont adóalapba tarozó jövedelmek után lehet. A katás egyéni vállalkozó a Katv.2 hatálya alá tartozik. Azonban előfordulhat az az eset, hogy a katás egyéni vállalkozó ma­gánszemélyként ingatlant ad bérbe. Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem ter­hé­re érvénye­sít­het családi kedvezményt, tekintettel arra, hogy ez a jövedelem a magánszemély olyan bevételét ké­pezi, ami nem a katás tevékenységével függ össze, így az az Szja tv. szerinti önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.
2 A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény
Ha egy adott hónapban a jogosultság fennáll, akkor ezt nem befolyásolja, ha a magánszemély az adott hó­nap­ban nem szerez összevonás alá eső jövedelmet. Ha például egy magánszemély csak az év második felében kap az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó jövedelmet, akkor az éves bevallásában az összevont adóalapja erejéig érvé­nyesít­heti a családi kedvezményt egész évre (12 hó), feltéve, hogy a családi pótlékra való jogosultsága egész évben fenn állt.

3. Megosztás, közös érvényesítés

A legtöbb adózói kérdés a közös érvényesítés témakörét érinti. Közös érvényesítés akkor lehetséges, ha egy ked­vezményezett eltartott után többen is jogosultak családi kedvezményre. Ilyen eset például, ha a házastársak közül csak a feleség kéri a családi kedvezmény teljes össze­gé­nek érvényesítését. Ebben az esetben az édesanya nem egyedül érvényesíti a ked­vezményt annak ellenére sem, hogy a kedvezmény 100 %-át ő veszi igénybe. Fontos megjegyezni, hogy a családi kedvez­mény egyedül történő érvényesítése abban az esetben lehetséges, ha a családi pótlékra csak egy magánszemély jo­gosult, például, ha a szülő a gyermekét egyedül neveli.
Közös érvényesítésnek minősül az is, ha egy pár élettársi kapcsolatban neveli közös gyermekét, mert ebben az esetben is mind a két fél (az anya is és az apa is) jogosult a családi pótlékra, ezáltal a családi kedvezmény érvényesítésére is, ezért szükséges a bevallásukban a közös érvényesítést jelölniük. Magzat esetében közös érvényesítés csak akkor lehet­sé­ges, ha házastársi kapcsolat áll fent a kismama és az apuka között. 
Közös érvényesítés esetében az is előfordulhat, hogy egy gyermek tekintetében 4 magánszemély is jogosult családi pótlékra. Például, ha a gyermek szülei elválnak, és a továb­biakban a gyermeket egyenlő időszakonként felváltva gondozzák (és ezért a családi pótlékra 50 %-ban jogosultak) majd ezt követően mindkét fél újabb házasságot köt, akkor a gyermek szüleinek házastársai is jogosulttá válnak a családi kedvezmény érvényesítésére. Ebben az esetben a családi kedvezmény közös érvényesítése kizárólag a házastársak között történhet. A volt házastársak között a családi ked­vezmény közös érvényesítésére nincs lehetőség, mindkét fél az őt megillető családi kedvezményt csak a jelenlegi há­zastársával érvényesítheti közösen.
A családi kedvezmény közös érvényesítéséről, megosz­tá­sáról a bevallásban nyilatkozni kell. A nyilatkozatban fel kell tüntetni a házastárs (bejegyzett élettárs), élettárs adóazonosító jelét, továbbá azokat a hónapokat kell meg­je­lölni, amelyeket a közös érvényesítés/megosztás érint.
A családi kedvezmény megosztására abban az esetben kerülhet sor, ha az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményre csak egy magánszemély jogosult. Ilyen­kor a jogosult az őt megillető családi kedvezményt adóbevallásában megoszthatja a vele közös háztartásban élő, jo­gosultnak nem minősülő házastársával, élettársával, ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tud­ja érvényesíteni. Például, ha egy édesanya egész év­ben nem rendelkezett adóköteles jövedelemmel, mert háztartásbeliként otthon maradt, hogy nevelje gyer­me­két, és az élettársa (aki nem a gyermek apja) munka­vi­szony­ban dolgozik, akkor az édesanya családi kedvez­mé­nyét megoszthatja az élettársával. Az élettárs a bevallásában nyilatkozik a megosztásról, az édesanyának pedig nem szük­séges bevallást benyújtania tekintettel arra, hogy az adóév során nem szer­zett adóköteles jövedelmet.
Az Szja tv. nem írja elő, hogy mivel kell igazolni a közös háztartás meglétét. A közös háztartás az együtt élő személyek érzelmi és gazdasági életközösségét je­lenti, ebből követke­zően a közös háztartásban élők­nek ténylegesen együtt kell lakniuk. A családi ked­vezmény érvényesítésének nem az a feltétele, hogy közös lak­cím­re legyenek bejelentve, hanem az, hogy életközös­ség­ben, közös háztartásban éljenek. Erre vonatkozóan egy esetleges ellenőrzés során elfogadható a fe­lek nyi­lat­kozata is, amennyiben a lakcím­kár­tyájuk nem azonos címre szól. A közös háztartásban élés feltételének a be­vallás benyújtásakor kell tel­jesülnie. 
A családi kedvezmény megosztására nincs lehető­ség ab­ban az esetben, ha a családi kedvezményre jogosult fél a gyermek után a családi pótlékot egyedülállóként veszi igénybe. Ez alól kivétel, ha a jogosult a Cst. 12. § (3) bekezdése alapján jogosult a családi pótlékra. A családi ked­vez­ményét megoszthatja élet­társával az a magánszemély, aki az egyedülállók családi pótlékát az alábbi jogosultsági jogcímeken veszi igénybe:
• köznevelési intézmény tanulója, felsőoktatási in­téz­mény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs,
• vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági tá­mo­gatásban részesül,
• megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül és egyéb jövedelme nincs,
• nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati já­ran­dóságban, táncművészeti életjáradékban vagy át­me­neti bányászjáradékban részesül, feltéve, ha nyug­díjának, ellátásának összege nem haladja meg az öreg­ségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és egyéb jövedelme nincs,
• időskorúak járadékában, rokkantsági járadékban, ha­digondozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs, illetve az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították,
• a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nincs.

​4. Példák – családi kedvezmény összegének meghatározása

4.1. 2019. februárjában élettársi kapcsolatba született egy gyermek. 
Az édesanya családi kedvezményt nem tudott érvényesíteni, mert nem volt összevont adóalapba tartozó jövedelme. A családi kedvezményt 
az édesapa az éves bevallásában szeretné érvényesíteni.
Az édesapa január hónapban a magzat után családi ked­vezményt csak megosztással, az adóbevallásban vehet igény­be, tekintettel arra, hogy az édesanyával nem házastársak. A gyermek születésétől (februártól) az édesapa is jo­go­sulttá válik a családi kedvezmény érvényesítésére, így kö­zös érvényesítés jelölése mellett a családi kedvezmény egészét érvényesítheti.
4.2. Házastársak harmadik gyermeküket várják. A kismama július hónapban tölti be várandósságának 91. napját. A családi kedvezmény egészét az édesapa kívánja igénybe venni.
Ebben az esetben az édesapa a magzatra tekintettel már a gyermek születését megelőzően is érvényesíthet családi ked­vezményt, tekintettel arra, hogy házastársa a kisma­mának.
4.3. Három gyermekes családban az ikrek 2019 júniusában fejezték be a középiskolai tanulmányaikat. Az ikrek közül az egyik július 1-től munkaviszonyban 
dolgozik, a másik pedig főiskolára megy szeptembertől. A harmadik gyermek 12 éves.
A családi kedvezmény érvényesítése a családi pót­lék­ra jogosultságtól függ. A Cst. szerint a családi pótlék (azaz iskoláskorúnál az iskoláztatási támogatás) a tankötelezettség teljes időtartamára jár (16. életév betöltése), illetve addig, amíg a gyermek köznevelési intézményben tanul, de legfeljebb annak a tanévnek végéig, amikor betölti a 20. - sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. – életévét. 
Köznevelési intézménynek minősül az óvoda, az álta­lá­nos iskola, a gimnázium, a szakgimnázium, a szakközép­is­kola, a szakiskola, a készségfejlesztő is­kola, az alapfokú mű­vészeti iskola, a kiegészítő nem­zetiségi nyelvoktató iskola, a gyógypedagógiai, a konduktív pedagógiai nevelési-okta­tá­si intézmény, a kollégium, a pedagógiai szakszolgálati in­tézmény, és a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény. Érett­ségit követően a családi pótlékot a tanév végéig folyósítják.
A családi kedvezmény igénybevétele során az eltartotti létszámba beleszámít az a gyermek is, aki a szülő háztartásában él és felsőoktatási intézményben, első felsőfokú szak­képzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes osztatlan képzésben vesz részt, továbbá rend­szeres jövedelemmel nem rendelkezik.
4.4. Rokkantsági járadékban részesülő anyának van egy közös gyermeke élettársával. Májusban összeházasodnak, a családi kedvezményt az apa veszi igénybe.
A rokkantsági járadékban részesülő anya saját ma­ga vo­nat­kozásában is érvényesíthet családi kedvez­ményt, illetve le­he­tősége van arra, hogy a rá vo­nat­kozó családi kedvez­ményt döntése szerint a vele közös háztartásban élő hozzátartozójával megoszthatja.
A Polgári Törvénykönyv szerint hozzátartozónak minő­sül a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli ro­kon há­zas­társa, a házastárs egyeneságbeli rokona és test­vé­re, és a test­vér házastársa. Közeli hozzátartozó a házastárs, az egye­nes­ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a neve­lőszülő és a testvér. 
Ezek szerint az apa érvényesíthet családi kedvezményt mind a gyermeke mind az saját jogán jogosult édesanya (az élettársa, majd májustól házastársa) tekintetében.
4.5. Egyedülálló kétgyermekes édesanya saját háztartásában neveli húgát (17 éves), aki jelenleg gimnáziumban tanul. Az édesanya húga a családi pótlékra saját jogán jogosult. A családi kedvezményt a húga után döntésük szerint az édesanya veszi igénybe.
Saját jogán családi pótlékra az jogosult aki, köznevelési in­tézményben tanulmányokat folytat, a tankötelezettsége meg­szűnt, és
• mindkét szülője elhunyt,
• a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált, vagy házastársától különélő szülője elhunyt,
• kikerült a nevelésbe vétel alól,
• a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg,
• a vér szerinti, örökbe fogadó szülőjével, nevelő­szülő­vel, gyámmal nem él egy háztartásban,
• a gyámhivatal szülői ház elhagyását engedélyező határozata szerint az iskoláztatási támogatást a nagykorúvá válása előtt is részére folyósították.
Az édesanya által érvényesíthető családi kedvezmény ked­vezményezett eltartotti létszámba a húga is bele­számít.
4.6. Az édesanya előző házasságából származó gyermeket közösen neveli férjével (a gyermek után 100 %-ban az édesanya és jelenlegi férje jogosult a családi pótlékra tekintettel arra, hogy házastársak). Született két közös gyermekük, így összesen három gyermeket nevelnek közösen. Októberben elválnak, a közös gyermekeket egyenlő időszakonként felváltva gondozzák, az anya előző házasságából származó gyermeket pedig kizárólag az anya neveli (100 %-os családi pótlék).
A családi kedvezmény érvényesítése a családi pótlékra való jogosultságon alapul. A Cst. rendelkezései alapján, ha a szülők időszakonként felváltva gondozzák gyermeküket és a szülői felügyeleti jog mindkét szülő esetében fennáll, a családi pótlékra – közös kérelmükre, 50-50%-os arányban – mindkét szülő jogosult. 
A tényállás alapján novembertől 50-50%-os arányban érvényesíthetik a családi kedvezményt közös gyermekeik vonatkozásában.
Édesanya
Édesapa
* Az édesanya és az édesapa ezt az összeget együttesen ér­vé­nye­síthetik, döntésüknek megfelelő arányban.
4.7. Gyermeküket közösen nevelő házastársak januárban elválnak. Úgy állapodnak meg, hogy gyermeküket a továbbiakban egyenlő időszakonként felváltva gondozzák. Az édesapa májusban ismét megnősül, a feleségnek szintén van egy felváltva gondozott gyermeke. A családi kedvezményt a férj érvényesíti. Az édesanya májusban élettársi kapcsolatot létesít, az élettársnak szintén van egy felváltva gondozott gyer­meke. A családi kedvezményt az édesanya érvé­nyesíti 
az élettársa esetében az éves bevallásban (megosztással).
A megosztás és a közös érvényesítés közötti különb­séget ez a példa szemlélteti a legjobban a családi ked­vezmény keretösszege tekintetében. Megosztás esetében, csak az egyik fél által érvényesíthető családi ked­vezmény összegét veheti igénybe a másik fél, úgy hogy közben az eltartotti lélekszám nem változik a kedvezmény érvényesítése szem­pontjából.
Édesapa:
Édesanya:
* Az édesanya és az édesapa ezt az összeget együttesen érvényesíthetik, döntésüknek megfelelő arányban.
 
4.8. Gyermekét egyedül nevelő apa májustól katás egyéni vállalkozó, előtte munkaviszonyban dolgozott. A családi pótlékra 100 %-ban ő jogosult.
A családi pótlékra jogosultságtól függ a családi kedvez­mény érvényesítésének lehetősége. Az apa egész évben jo­go­sult gyermeke tekintetében családi pótlékra, ezért az összevont adóalapja erejéig érvényesíthet családi kedvez­ményt.
 
Letölthető az aktuális számból
Bemutató cikk: 
Tartalomjegyzék: