Kompkonzult Kft. Adótanácsadás, kreditpontos képzés, OKJ képzés, tanfolyamszervezés

Bejelentkezés

CAPTCHA
Ez a kérdés teszteli, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.

Üzemanyagárak

2021. április 01. - 2021. április 30.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
419Ft/l
Gázolaj:
439Ft/l
Keverék:
456Ft/l
LPG autógáz:
259Ft/l
2021. március 01. - 2021. március 31.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
398Ft/l
Gázolaj:
415Ft/l
Keverék:
434Ft/l
LPG autógáz:
241Ft/l
2021. február 01. - 2021. február 28.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
381Ft/l
Gázolaj:
403Ft/l
Keverék:
418Ft/l
LPG autógáz:
240Ft/l

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó van a webhelyen

Gyakorlati Cégkapu Oktatás


Gyakorlati Cégkapu Oktatás



Szakértői iroda

Elmúlt egy évtized

Szerző: 
Dr. Sors László
Évfolyam: 
2021
Szám: 
01
Tíz éve, az Országgyűlés döntése nyomán, 2011. ja­nuár 1-jén megalakult az Adó- és Pénzügyi El­len­őrzési Hivatal, valamint a Vám- és Pénz­ügy­őrség jogutódja, a Nemzeti Adó- és Vám­hi­vatal (NAV). Az új szervezet honlapján, a nav.gov.hu főmenüjében ez állt: NAV, APEH, VPOP. Ez jól szimbolizálta a szer­vezet első időszakát: külön álló rendszerek, eltérő platfor­mok. A gyakorlatban manuális ellenőrzési dömping, sok kontaktus, arányaiban kevés ta­lálat, hatósági szemlélet. 
2011-ben a fókuszban a két korábbi, eltérő informatikai kul­túrájú és érettségű szervezet integrációja, az ahhoz szük­séges informatikai megoldások gyors meg­valósítása, tech­no­lógiai korszerűsítések álltak. Az új, egységes technológiák honosításának kezdeti szaka­szá­ban a tervezőasztalon már ott volt az adattárház-építés, az adatvagyonban rejlő lehetősé­gek ki­ak­názása, a párhuzamosságok megszüntetése, az ügy­félszol­gál­tatások digitalizációs tervei. Az adó- és vám­hatósági munkában megérett a helyzet a szemlélet­váltásra.

Több ügyfél, kevesebb munkatárs

Azóta sok minden változott: 2011-ben még 9 és félezer mil­liárd forint adóbevétellel kalkulált az állami költségvetés, mára az előirányzat meghaladja a 17 ezer milliárd forintot. A NAV létszáma nagyjából öte­zer fővel csökkent, az ügy­felek száma pedig csaknem 25 százalékkal nőtt, ma már 
11 és félmillió adószámlát kezel, azon több mint két­mil­liárd tételt tart nyil­ván a hivatal. A feladatok is gyarapodtak, hi­szen míg a tíz évvel ezelőtti hatásköri jegyzék alig 900 te­endőt rögzített, a maiban majdnem 1200 feladat sze­repel. Változott az adójogi környezet, ahogy az adómorál szintje is elmozdult a holtpontról. 
A mai NAV egészen más képet mutat, mint megala­kulá­sa­kor: digitálisan elemezhető adatvagyona, innovációi és a jogszabályokban rögzített mozgástér révén a hivatal nyomon követhet szinte minden gazdasági ügyletet. Ugyanakkor nem­csak hatósági eszközökkel, hanem adózást támogató megoldásokkal is ösz­tönzi a közteherviselésre vonatkozó tör­vények betartását. Ma már nem arc nélküli hatóságként, hanem a digitális adóztatás innovatív szervezeteként, új stílusban megnyilvánuló gazdasági szereplőként van jelen a vállalkozások és az állam­pol­gá­rok mindennapjaiban. Az adópolitika sikerei kétség­te­le­nek, amelyek hátterében, a „gépházban” 18 ezren dolgoznak.

Technológiai és szemléletbeli irányváltás

A fejlődéshez mindenekelőtt szemléletváltásra volt szük­ség technológiai fronton és az adózók millióihoz való hozzáállásban is. Az addig alkalmazott eszközöktől és gyakorlattól merőben eltérő megoldásokat kellett találni.
A NAV informatikai adottságait érintően sürgős, ugyan­ak­kor hosszan elhúzódó feladat volt az elődrendszerek kon­szolidációja, majd a rendszerstabilizáció megterem­té­se, amihez az adózói szokások feltérképezésére és elemzésére is szükség volt. Ki kellett alakítani a valós idejű adatszolgáltatásokra épülő rendszereket, a nagy adattömegű adat­bázisok összekapcsolását, a realtime-összefüggés­vizs­gálatok hátterét, és a más szervek rendszereivel való kom­munikációt. Mindeközben folyamatosan meg kellett és ma is meg kell felelni az adatkezelési kritériumoknak, biztosítani kell az adatok bizalmas kezelését, sértetlenségét és szi­gorú jogosultsági rendszerben való, szünetmentes hozzáférését. Összhangot kellett teremteni az új technológiák bevezetése és az emberi kreativitás között.
Az integráció és a technológiai megújulás szükség­sze­rűen egy új szemlélet időszerűségét is jelentette. Megfogal­mazódott a célok legfontosabbika, a vállalkozások műkö­dő­képességének támogatása. Ami közelebbről azt jelenti, hogy a közteherviselést nem vegzálással kell kényszeríteni, hanem támogató és partneri hozzáállással kell ösztönözni. Nem kizárva azt az ugyancsak fontos célt, hogy meg kell találni és ki kell iktatni a költségvetésnek kárt okozó, csalárd szándékú szereplőket a gazdaságból. Kulcstényezővé vált a kockázatok időbeni felismerése.

Javult az adózási fegyelem

Mint azt az elmúlt évek igazolták, az ügyfélkapcsolatokban és az adózókkal való kontaktusokban ma már az együttműködő, partneri megközelítésnek van létjogosultsága. Ez magában foglalja az ügyfélcentrikus folyamatszervezést, a szolgáltatások folyamatos fejlesztését, az adózói életutak nyomon követését és az ebből adódó információkra épülő differenciálást is. Az ösztönzésnek több terü­leten is dominálnia kell: a kezdő vállalkozások men­to­rá­lásá­ban, a hibákat nem szándékosan elkövetők támoga­tá­sában, az adminisztrációs terhek minima­li­zá­lásá­ban, az intenzív és ért­hető hivatali kommu­ni­ká­ci­óban. A szemléletváltás jelentős hatással volt az ügy­felek jogkövetésére, így a költség­vetési bevételek biztosítására is. Javult az adózási fegyelem. Jó példa erre, hogy több mint ötödével csökkent az elmúlt évben a NAV vizsgálatai nyomán megállapított nettó adókülönbözet 2019-hez képest.
A partneri hozzáállás beépült a NAV rendszerébe, amit új eljárási intézmények alapoznak meg. 2015 óta léteznek az úgynevezett „holland levelek”, amelyek olyan gazdasági szereplőket intenek óvatosságra, akik feltételezhetően kap­csolatba kerültek illegális ügy­letekben érdekelt üzlet­felekkel. 2016-ban bekerültek az eszköztárba a támogató jellegű ellenőrzések, majd egy évre rá a támogató eljárások. A mun­kavállalók tavaly óta kapnak tájékoztatást arról, ha az adóhivatal munkáltatójuk szabálytalan bejelentési és járulékfizetési gyakorlatát valószínűsíti.
A kormányzati célként is megfogalmazott közigaz­gatási digitalizáció már a kezdet kezdetén, 2011-ben is hangsúlyt kapott az ügyfélszolgáltatások, az adóztatás rendszerében. A világszerte követendőnek tar­tott példák nemcsak a nem­zet­közi kapcsolatokban kaptak figyelmet, hanem alapvető céljukat, a gazdasági ügyletek nyomon követését is sikerrel teljesí­tet­ték. Az EKÁER (Elektronikus Közúti­áruforgalom-el­len­őrző Rendszer), az online pénztárgépek, a vál­lalati rendszerek digitalizációját is segítő Online Szám­la rendszer, az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás, az elektronikus bevallási tervezetek elkészítésének és kiajánlásának képessége, a készülőben lévő elektronikus Foglalkoztatási Információs Prog­ram és más tervezett fejlesztésünk jelentősen át­for­málta a NAV tevékenységét és küldetésének szolgá­latát. Ha csak az összehasonlítás kedvéért tanul­má­nyozzuk például az eBEV felület népsze­rűségét, láthatjuk, hogy amíg 2011-ben 200 ezerszer léptek be az ügyfelek, tavaly már két és fél milliószor használták ezt az elektronikus felületet.
Idetartozik az is, hogy a fejlesztések és az új irányok kije­lö­lése kapcsán a NAV évek óta intenzív párbeszédet generál az adótanácsadói, könyvelői, szoftverfejlesztői szek­tor­ral. Nyitott a szakmai szervezetek tapasztalataira, meglátá­sai­ra és információira a tisztességes gazdasági szereplők érdekében. Bebizonyították ezek az eszközök és eljárások, hogy a hivatal partneri szerepvállalása inkább együttműködővé tette az adózókat, mint a tekintet nélküli szank­cionálás. Tavaly például csaknem 45 milliárd forint adóbevétel származott abból, hogy támogató ellenőrzés után önként pótolták elmaradt befizetésüket a megszólított gazdálkodók.

A másik arc

Bár a partneri attitűd mellett továbbra is erős pillér a nyo­mo­zóhatósági feladatkör, ezen a téren is jó eredményekkel szolgált a megújulás. 2015-től a NAV nyomozószerve erőforrásait a kisebb bűncselekményekről a súlyosabb, a költ­ségvetésnek jelentős károkat okozó, a társadalomra fokozottan veszélyes, szervezetten elkövetett bűncselekmények felderítésére fókuszálta. Az új stratégia eredményeként jelentősen javultak a vagyonbiztosítási, azaz kár­meg­térülési adatok, miközben az újonnan indított nyo­mo­zások száma és az azokhoz kapcsolódó elkövetési ér­ték csökkent. Míg 2014-ben 18, a szervezettség valami­lyen fokát mutató bűnözői szerveződést derített fel és bomlasztott a NAV, addig az azt követő években ez a szám tartósan 50, majd 60 fölé emelkedett. Évről évre, a pénz­ügyi nyomozók által, kényszerintézkedéssel biztosított kri­minális vagyon egyre nagyobb hányada kapcsolódik a szervezetten elkövetett bűncselekmények miatt folytatott nyomozásokhoz. Ez az összeg, az elmúlt évben elérte 61 és félmilliárd forintot.

Folyamatosan változó vámkörnyezet

Világszerte megfigyelhető tendencia a vámhatóságok sze­repének átalakulása. 2011-ben 25 olyan uniós vagy nem­zeti jogi szabályozáson alapuló termék-, illetve té­ma­kör volt, ami a vámeljárásokban kiemelt figyelmet köve­telt. Ilyen például a szellemitulajdonjog-védelemmel, a ter­mékbiztonság szabályrendszerével érintett termékek, a védett állat- és növényfajokból készült áruk. Az uniós ál­lam­polgárok életének, egészségének és testi épségének, to­váb­bá a környezet védelmének mind hangsúlyosabbá válásá­val az elmúlt tíz évben további 14 termékkör került a vám­ellenőrzések homlokterébe. Emellett a már ko­ráb­ban el­len­őrzött termékkörök szabályrendszerei is változ­tak, átalakultak, a legtöbb esetben szigorodtak. Az Unió a vám tekintetében megfogalmazta digitalizá­ci­ós stratégi­á­ját, amelynek alapján végzi a NAV nem­ze­ti szinten vám­szak­területi informatikai fejlesztéseit. 
Az Uniós Vámkódex (UVK) egyik legfontosabb vívmá­nya a vámhatóságok és az ügyfelek közötti kap­cso­lat­tar­tás elektronikus útra terelése. A kapcsolat­tartásnak fő sza­bály szerint papírmentesen, elektronikus környe­zet­ben kell megvalósulnia. Az uniós és a nemzeti vámrend­szerek folyamatos fejlesztése nyo­mán a behozatali vám­eljárások vám-árunyilatkozatait mára már gyakorlatilag 100 százalékban elektronikusan nyújtják be a NAV ügy­felei. A vámenge­délyek kiadásának teljes folyamata szin­tén elektronikusan zajlik. 
Ugyancsak alkalmazkodni kell ahhoz, hogy az in­ternetes kereskedelem az elmúlt években hatványozottan növeke­dett, megváltoztatta a nemzetközi ke­reskedelmi környe­ze­tet, ideértve a határokon átnyú­ló áruforgalmat is. Míg egyrészt az e-kereskedelem megkönnyíti a globális piacokhoz való hozzáférést, különösen a mikro-, kis- és közép­vállal­kozások szá­mára, addig a vámhatóságok az egész világon szem­besülnek a növekvő pénzügyi és egyéb kockáza­tok­kal. Az e-kereskedelem exponenciális növekedése az el­múlt évtizedben az áfafizetési mentességre vonat­kozó 22 eurós küszöbértékkel együtt jelentős bevételkiesést oko­zott a tagállamok számára. Ezt felismerve az Európai Bi­zott­ság az áfamentesség eltörléséről döntött, aminek alapján 2021. július 1-jétől az alacsony értékű küldeményekről minden esetben vám-árunyilatkozatot kell adni. A vám­feldolgozó rend­szert alkalmassá kell tenni, hogy a milliós nagyság­rendű bejelentésnövekedést zavartalanul kezel­hesse, a természetes személyek interneten is kezdemé­nyez­hessék a vámeljárást, illetve a postai szolgáltatók részére egyszerűsítéseket biztosítson a NAV.

Alkalmazkodó szervezet

A változó világ digitális trendjei, az adóztatási filozófia át­ala­kulása a szervezet belső folyamatait sem hagy­ta érin­tet­lenül. A házon belüli digitalizáció nél­kül aligha lehetett vol­na tovább lépni. A munka­végzést támogató rendszerek folyamatos fejlesztése mára jelentős munkaóra- és papír­megtakarítást tesz lehetővé. Jól érzékelteti ezt például az, hogy virtuális szervereink száma 100-ról 2 ezerre nőtt a tíz év alatt. Az iratforgalomban az elektronikus iratok aránya tíz éve még nem érte el az 50 százalékot, ma viszont már meghaladja a 85 százalékot.
A szervezet közelmúltbeli változásai kapcsán okvetlenül említést érdemel az új Rendészeti Koncepció, amely a gazdaság fehérítését jelentősen támogató járőrtevékenységet 2021-től egy szakmai megrendelés által vezérelt, centralizált működési modellben valósítja meg. Célként határoztuk meg, hogy egyre szűkülő erőforrásainkkal, valamint az évről évre növekvő szolgálati feladatainkkal párhuza­mo­san egy olyan egységes és jól szervezett, professzionális egy­séget hozzunk létre, amely által Magyarország egész területén a nap 24 órájában biztosítható a folyamatos jelenlét. Ugyancsak régóta esedékes volt a jövedéki adóztatás integrációja a többi adónemet lefedő struktúrába.

2021, a vízválasztó

Ez az év több szempontból is vízválasztó szerepű a NAV tör­ténetében. Nemcsak a digitalizáció, a valós idejű adat­szolgáltatások teljeskörűsége, a szervezeti folyamatok kor­szerűsítésének újabb állomása miatt, hanem azért is, mert a tíz évvel ezelőtt megkezdődött integráció a NAV munka­tár­sainak egységes jogállásáról szóló törvény hatálybalépésével minden bizonnyal kiteljesedik. Az új jogszabály ren­det tesz a munkakörök, a besorolás rendszerében, meg­teremti a teljesítmény valódi értékelésének esélyét, élet­szerű humánpolitikai és gazdálkodási viszonyokat teremt. Megnyílik az esély a lojális és elhivatott kollégák megbe­csülésére, akikre épül ennek a szervezetnek a jelene és a jövője is.
Letölthető az aktuális számból
Bemutató cikk: 
Tartalomjegyzék: