Kompkonzult Kft. Adótanácsadás, kreditpontos képzés, OKJ képzés, tanfolyamszervezés

Bejelentkezés

Üzemanyagárak

2018. június 01. - 2018. június 30.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
379Ft/l
Gázolaj:
387Ft/l
Keverék:
416Ft/l
LPG autógáz:
222Ft/l
2018. május 01. - 2018. május 31.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
371Ft/l
Gázolaj:
374Ft/l
Keverék:
408Ft/l
LPG autógáz:
221Ft/l
2018. április 01. - 2018. április 30.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
359Ft/l
Gázolaj:
369Ft/l
Keverék:
396Ft/l
LPG autógáz:
221Ft/l

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó van a webhelyen


Szakértői iroda

Elektronikus ügyintézés az adóhatóságnál

Szerző: 
Sinkáné dr. Csendes Ágnes
Évfolyam: 
2018
Szám: 
01-02

Előzmények

Az elektronikus ügyintézés lehetőségének biztosítása, avagy kötelezettségének előírása nem új keletű jogintézmény a magyar közigazgatásban. Az e-köz­i­gazgatás része­ként az e-ügyintézés már jó néhány évvel ezelőtt megjelent, amikor az egyes közigaz­ga­tási ügyek elintézéséhez nem kellett személyesen felkeresni az adott hivatalt, hanem az ügyintézést az interneten otthonról vagy akár külföldről is le le­hetett bonyolítani.
Az információs technológia fejlődése és ennek nyo­mán az ügyféli és a szervezeti digitális igények fokozódó meg­jelenése azonban az államot, a kormányzati szerveket is kihívások elé állította. A felhasználók és a közigazgatási szervek számára egyaránt számos előnyt – mint például az adminisztratív költségek megtakarítása, kevesebb időráfordítás, pontosabb adatok nyilvántartása, folyamataiban jobban követ­he­tő eljárások biztosítása – kínáló elektronikus út fokozottabb használata az elmúlt években – a bü­rok­ráciacsökkentés egyik fő elemeként – kiemelt hangsúlyt kapott.
Az állami adóhatóság az e-szolgáltatások terén min­dig is úttörő szerepet töltött be a magyar közigazga­tási szervek között. Az e-ügyintézés elindítása a költ­ségvetési bevételeket biztosító szervnél az idén im­már húsz éves múltra tekint vissza. 1997-ben kísérleti jelleggel elindított szol­gál­tatás keretében, a kiemelt adózók közül húszan önkéntes alapon vállalták, hogy áfa-bevallásukat telefon-vonalon és modemen ke­resztül nyújtják be az adóhatósághoz. A kezdeti lé­pések után öt évet kellett várni, amikor 2002-ben megjelent az internetről letöltött és nyomtatvány­ki­töltő program segítségével kitöltött bevallás, amelyet titkosítva az interneten keresztül (eleinte még hitelesítő bizonylat küldésével egyidejűleg, majd később elektronikus aláírással ellátva) lehetett beküldeni.
A mára már jelentős adózói kört érintő bevallások (és egyéb nyomtatványok) kötelező elektronikus út­ra terelése mellett az adóhatóság számos szolgáltatást – a törzsadat- és folyószámla lekérdezéstől át egészen a 2017-ben bevezetett, számos elektronikus újdonságot tartalmazó e-Szja rend­szerig – indított az adózók ügyin­tézési lehetőségeinek meg­könnyítésére.
 

Új szabályozási környezet 2018-tól

Az elektronikus ügyintézés széles körű elterjesztése, az eljárások gyorsítása és az adminisztratív terhek csökkentése, az állam és polgár közötti jogviszonyok szélesebb körű elektronizálása, valamint az elektronikus ügyintézést biztosító szervek együttműködésének biztosítása céljából került meg­alkotásra az elektronikus ügyintézésről és bizalmi szol­gáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.), amellyel az állam a lakosság számára korszerű és hatékony közszolgáltatások nyújtásának a lehetőségét teremtette meg. 
Az Eüsztv. alapján gyakorlatilag az állami szervek teljes köre, valamint a nagy forgalmú közüzemi szolgáltatók kö­telesek az elektronikus ügyintézés törvényben előírt lehe­tőségét biztosítani 2018. január 1-jétől. Az elektronikus ügyintézés bevezetését, működtetését segítik elő az Eüsztv. szerinti, a 451/2016 (XII.19.) Kormányrendeletben részle­tesen meghatározott szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások (az ún. SZEÜSZ-ök), mint például az elektronikus azonosítási szolgáltatás, a biztonságos kézbesítési szolgáltatás, a hivatali tárhely, a gazdálkodó szervezetek számára biztosított tárhely (cégkapu), vagy a KÜNY re­gisztrációhoz kapcsolódó tárhely (régi nevén:ügyfélkapu). A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások mel­lett léteznek a Kormány által kötelezően biztosított köz­ponti elektronikus ügyintézési szolgáltatások (az ún. KEÜSZ-ök), mint például a rendelkezési nyilvántartás (RNY), a személyre szabott ügyintézési felület (SZÜF), vagy az ügyintézéshez szükséges azonosítást biztosító köz­ponti azonosítási ügynök (KAÜ).
Az Eüsztv. alapelvei értelmében kötelező az elektronikus ügyintézés lehetőségének a biztosítása, amelyet kizárólag törvény, kormányrendelet zárhat ki olyan esetekben, amikor az ügyfél személyes megjelenése vagy bizonyos okira­tok benyújtása nem mellőzhető. Az Eüsztv. mellett az adóhatóságnál folytatott elektronikus ügyintézés alapvető szabályait az adóigazgatási rend­tar­tásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) – annak is elsősorban a 36. § (4) bekezdés a)-d) pontja – határozza meg.
Az Air szabályozási irányát tekintve – az Eüsztv. elveit követő – markáns változás figyelhető meg a korábbi Art-hoz képest. Míg 2018-ig csak akkor volt lehetőség elektronikus ügyintézésre, ha jogszabály ezt meg­engedte (a részletszabályokat NGM rendelet tar­talmazta), addig most már főszabály szerint általános jelleggel írja elő a törvény az e-ügyintézés biztosítását.
 

Az elektronikus ügyintézésre kötelezett adózói kör, a kapcsolattartás szabályai

A 2018. január elsején hatályba lépő Air. rendel­ke­zései sze­rint az adóhatóság írásban, az Eüsztv- ben meghatározott elektronikus úton vagy személyesen, írásbelinek nem mi­nősülő elektronikus úton tart kap­csolatot az adózóval és az eljárásban résztve­vőkkel. A kapcsolattartás formáját az adó­zó választja meg, kivéve, ha törvény ettől eltérően ren­delkezik. 
Meghatározott – a korábbi szabályozásnál tágabb – adózói kör számára rendeli kötelezővé az Air. az elektronikus kapcsolattartás alkalmazását. A hatályos jogszabály négy adó­zói kört nevesít: a havi adó- és járulékbevallás benyújtására, az Áfa tv. szerinti összesítő nyilatkozat benyújtására, az Áfa tv. szerinti összesítő jelentés benyújtására, vagy az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles adózókat.
Az adóügyekben elektronikus kapcsolattartási kö­tele­zett­séggel bíró adózók köre – a korábbi Art. szabályozása és a már kialakult gyakorlat miatt – különösebb magya­rá­zatra nem szorul, érdemes azonban az Eüsztv. kötelezetti körét számba venni, tekintettel arra, hogy a hivatkozott törvény az adóztatásban már „megszokott” adózókon kívül más alanyokat is beemel a kötelezetti körbe. Az Eüsztv. 2018. január elsejétől alkalmazandó rendelkezése értelmé­ben főszabály szerint elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet, állam, önkormány­zat, költségvetési szerv, ügyész, jegyző, köztestület, továbbá az egyéb közigazgatási hatóság, valamint az ügyfél jogi képviselője. Az elektronikus kapcsolattartás számukra kö­te­lező minden olyan ügyben, amely az e-ügyintézést biztosító szerveknek a feladat- és hatáskörébe tartozik, to­vábbá, amelyekben ezen szervek a jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatásaik igénybevételéhez, lemondásához vagy mó­dosításához szükséges.
A gazdálkodó szervezet meghatározásához az Eüsztv. a Pp-t hívja segítségül, amikor azt mondja, hogy gazdálkodó szervezet, a polgári perrendtartásról szóló törvényben meg­határozott (Pp. 7. § (1) bek. 6) pontja), belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet. Összesen har­minc szervezet-típust sorol fel a jogszabály, a gazdasági társaságtól, az ügyvédi irodán és az egyéni vállalkozón ke­resztül, az alapítványig. Az Eüsztv. alkalmazásában nem minősül gazdálkodó szervezetnek a lakásszövetkezet, va­la­mint az adószámmal nem rendelkező egyesület, alapítvány.
 

A kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségek: 

cégkapu, hivatali tárhely, KÜNY tárhely

Az elektronikus kapcsolattartás 2018. január elsejétől kez­dődően történhet cégkapun, hivatali tárhelyen, vagy KÜNY tárhelyen keresztül.
Az Eüsztv.-ben fent meghatározott gazdálkodó szer­ve­zetek ún. cégkapu nyitásra kötelezettek. A cégkapu a kéz­besítési szolgáltatáshoz kötődő, biztonságos kézbesítési szol­gáltatási címnek minősülő, a kijelölt szolgáltató által a gazdálkodó szervezetek számára biztosított tárhely, mely számukra kizárólagos kommunikációs csatornát jelent. A cégkapu szolgáltatás kijelölt szolgáltatója a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
A gazdálkodó szervezet nevében a cégkapu-regisztrációt a gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult természetes személy kezdeményezheti. A cégkapu regisztrációt az arra kötelezetteknek 2017. augusztus 30-áig kellett kezdemé­nyezniük, míg az ezen időpontot követően alakult gazdálkodó szervezeteknek a nyilvántartásba vételüket, illetve létrejöttüket követően 8 napon belül kell megtenniük. Egy gazdálkodó szervezet egy cégkapuval rendelkezik.
A cégkapu regisztrációja osztott. A cégkapu-regisztrációt végző személy – aki a gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult személy vagy a meghatalmazottja – a cégkapuhoz egy fő cégkapu-megbízottat regisztrálhat. A gazdálkodó szervezet nevében a cégkapu igénybevételével elektronikus kapcsolattartásra jogosult további felhasználók, vagyis eljárni jogosult személyek, az ún. cégkapu-ügyintézők re­gisztrációját a cégkapu-megbízott végzi.
A szolgáltató a cégkapu-megbízottat és a cégkapu ügy­in­tézőket nyilvántartja és sikeres elektronikus azonosítást kö­vetően biztosítja számukra a cégkapuhoz való hozzáférést. Az elektronikus azonosítás történhet tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány (ún. e-sze­mélyi igazolvány), KÜNY-tárhely (régi nevén ügyfélka­pu) és részleges kódú telefonos azonosítás használatával.
A fentiekből következően nem elegendő a gazdálkodó szervezet képviselőjének (vagy az általa meg­ha­talmazott személynek) regisztrálnia a cégkapu szol­gál­tatásra, hanem annak használatához hozzá kell ren­delnie azokat a sze­mélyeket is, akik jogosultak lesznek a cégkapun keresztüli ügyintézésre. Ennek hiányában kizárólag a cégkapu megbízott fér hozzá a tárhelyre érkező küldeményekhez, vagy csak ő kez­de­ményezheti onnan küldemény továb­bí­tását. Fontos tehát, hogy a cégkapu-megbízottak folyamatosan nyo­mon kövessék a személyi változásokat és annak megfelelően aktualizálják a cégkapu-ügyintézőket és az ő jogosultságaikat.
A jogalkotó felállít egy vélelmet, miszerint a gazdál­kodó szervezetnek a küldemény átvételére jogosult meg­hatalmazottjának kell tekinteni azt a dokumentumot vagy tértivevényt (küldeményt) fogadó sze­mélyt, aki részére a cégkapu-megbízott az adott cégkapuhoz hozzáférést biztosított. Vélelmezni kell azt is, hogy a cégkapuról érkező küldemény az adott cégkapu használatára jogosulttól származik. Tulajdon­kép­pen ezekben a szabályokba rejlik a cégkapu szol­gáltatás igazi jelentősége, mert ez biztosítja azt, hogy a küldemények feladása, vagy érkeztetése, posta­bon­tása úgy működik, mint egy virtuális iktatóiroda, ahol elsősorban nem annak van jelentősége, hogy ki a ténylegesen beküldő, vagy átvevő személy, hanem annak, hogy ő a cégkapuhoz hozzárendelt, vagyis jo­gosult felhasználó.
Az adóügyek intézésében a fentiektől eltérő szabályok érvényesülnek. Egyrészt az Air. többsé­gé­ben megtartotta a korábbi Art. képviseleti szabá­lyait, mint például a képviselet bejelentését, vagy a kötött képesítési követelményeket. Az adóhatóság ezért az adótitok védelme érdekében ellenőrzi a cégkapuról küldeményt feladó személy képviseleti jogosultságát, ennek hiányában a küldeményt visszauta­sítja. Adott esetben egy képviselő szervezet cégkapujáról érkező, ügyfeleire vonatkozó dokumentumnak ezért hordoznia kell a képviselt adózó adóazonosító számát, a képviselő szervezet adószámát és a képviselő sze­mély kapcsolati azonosítóját, amelyekből kétségkívül meg tudja állapítani az adóhatóság a beküldő személy nála nyilvántartott eljárási jogosultságát.
A cégkapura küldendő dokumentumok esetén– a hozzáférésre jogosult összes képviselő kapcsolati azonosítójának a dokumentum fájl adatokban való feltüntetésével – az adóhatóság az adótitok védelme érdekében biztosítja, hogy a küldeményben foglaltakat kizárólag az arra jogosult személyek ismerhessék meg.
Az Eüsztv-hez képest a cégkapu tekintetében az adóügyek vonatkozásában további eltérés, hogy a jogalko­tó – felismerve a szabályozás generálta új ügyintézési szo­ká­sok kialakításához szükséges időigényt, valamint az adóügyek számosságát és nagyságrendjét – a gazdálkodó szer­ve­zetek számára ezen ügyekben átmeneti időszakot biztosít és lehetővé teszi, hogy a gazdálkodó szervezetek 2018. december 31-ig még ügyfélkapus tárhelyet (új neve. KÜNY regisztrációhoz kapcsolódó tárhely) használjanak az elektronikus kapcsolattartásban. 
A fenti speciális és átmeneti szabályok alapján a gazdálkodó szervezetek tárhely használata a következők szerint alakulhat 2018 év végéig:
A gazdálkodó szervezet továbbra is használhatja a szo­kott rendnek megfelelően a képviselő természetes szemé­lyek ügyfélkapus tárhelyét (új elnevezése:KÜNY regiszt­rá­cióhoz kapcsolódó tárhely). Az adóhatóság a külde­mé­nyeit az ügyfelek által ilyen módon kezdeményezett ügyek­ben, valamint a hivatalból indítandó küldeményeinél szin­tén továbbra is az ügyfélkapus tárhelyekre küldi. Ettől eltérő rendelkezésnek kell tekinteni, ha az ügyfél a cégkapuját használta, mert ebben az esetben az adott ügyben az adóhatóság a válasz-nyugtákat, majd –miután a cégkapus tár­hely elsődleges jellege a szolgáltató által biztosított felületen választható lesz – az adott előzmény ügyben érintett további dokumentumokat is (pl. hibás bevallás kiér­te­sítése) a cégkapus tárhelyre küldi. 
Fontos körülmény, hogy az átmeneti rendelkezés a cégkapu használatot az adózó által kezdeményezett adott ügy­ben szabályozza, ezért a hivatalból indított küldemé­nyeket az adóhatóság az átmeneti időszakban az adózó cégkapu-használatának megkezdésétől függetlenül még az ügyfélkapus tárhelyre küldi.
Az egyéni vállalkozók továbbra is kizárólag az ügy­félkapu szolgáltatással (új elnevezése: KÜNY-re­giszt­rációhoz kapcsolódó tárhely) jogosultak az elektronikus kapcsolattartásra, ebből adódóan a cég­kapu regisztrációs kötelezettség ezt az adózói kört nem terheli. Speciálisan alakul az egyéni ügyvédek és a szabadalmi ügyvivők kötelezettsége, mivel ők e tevé­kenységük során a megszokott ügy­félkapu helyett a cégkapu tárhelyet is választhatják.
Azok az egyéni vállalkozók, akik tevékenységüket szüne­teltetik, valamint az adószámos magánsze­mé­lyek, a kö­telező elektronikus kapcsolattartással nem érintettek. 
A képviseleti, valamint az egyes lehetséges kép­viselők tár­hely használati szabályaira figyelemmel a gazdálkodó szervezetek nevében az alábbi módokon lehet az egyes küldeményeket az adóhatósághoz benyújtani:
Ha a gazdálkodó szervezet adózó nevében törvé­nyes kép­viselő jár el, a képviselő választhat, hogy saját, a KÜNY tárhelyéről (ügyfélkapujáról), vagy a gazdálkodó szervezet saját cégkapujáról küldi meg a dokumentumokat.
Amennyiben a gazdálkodó szervezet adózó nevé­ben meghatalmazott jár el, és 
• az általa meghatalmazott képviselő is magán­sze­mély vagy egyéni vállalkozó, akkor a képviselő KÜNY tár­helyéről (ügyfélkapu), vagy a gazdálkodó szervezet saját cégkapujáról;
• ha az adózó meghatalmazottja egy adott szer­vezethez köthető minősége, jogviszonya alapján jár el képvise­lőként (pl. számviteli szolgáltatásra jogosult gazdasági társaság törvényes vagy szervezeti képviselője, tagja, alkalmazottja), ak­kor a szervezet cégkapujáról
• az általa meghatalmazott képviselő kamarai jogtanácsos, ügyvéd vagy európai közösségi jogász, akkor – választása szerint – a KÜNY tárhelyéről (ügyfélkapu) vagy a saját Cégkapujáról
küldheti be az adóhatósághoz a szükséges nyomtat­vá­nyo­kat, bevallásokat, egyéb beadványokat.
Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek – mint pél­dául az államigazgatási szervek, a helyi ön­kormányzatok, az ügyészség, bírósági végrehajtók, vagy közüzemi szol­gáltatók – nem cégkapu, hanem úgynevezett hivatali tár­hely (korábbi nevén: hivatali kapu) bejelentésére köte­lesek. A hivatali tárhely a cégkapuhoz hasonlóan egy kéz­besítési szolgálta­tás­hoz kapcsolódó biztonságos kézbe­sí­tési cím, egy tárhely, amely az elektronikus ügyintézést biztosító szer­vek közötti hivatalos elektronikus kapcsolat­tar­tásra szol­gál. A hivatali tárhely biztosítja elektronikus űrla­pok és elektronikus dokumentumok elérését, illetve elektronikus küldemények feladását. 
Fontos kiemelni, hogy az érintett szerveknek nem lehet egyidejűleg hivatali tárhelyük és cégkapujuk is, mivel esetükben hivatalos elérhetőség alatt a hivatali tárhelyet kell érteni. Abban az esetben tehát, ha egy adott ügyben az elektronikus ügyintézést biztosító szerv ügyfélként jár el – pl. a közüzemi szolgáltató a ’08-as bevallását kívánja beküldeni – akkor a hivatali tárhelyét használja, kivéve, ha az átmeneti időszak miatt még ügyfélkaput kíván alkalmazni.
A természetes személy ügyfelek tekintetében a biztonságos kézbesítési szolgáltatáshoz kapcsolódó cím a KÜNY (Központi Ügyintézési Nyilvántartás)-regisztrációhoz kapcsolódó tárhely, korábbi nevén Ügyfélkapu. A cégkapuhoz hasonlóan jogalkotói vélelem felállítására itt is sor került, úgy kell tekinteni, hogy a KÜNY-tárhelyről érkező küldemény feladója a KŰNY-ben szereplő, a tárhely használatára jogosult személy. 
A természetes személy ügyfél az elektronikus ügyinté­zést biztosító szervnek címzett nyilatkozatában elektronikus levelezési címét, rövid szöveges üzenet fogadására al­kal­mas telefonszámát vagy más, elektronikus úton való kapcsolattartásra alkalmas elérhetőségét feltüntetheti. Ha ettől eltérő ügyintézési rendelkezést nem tett, akkor az elektronikus ügyintézést biztosító szerv jogosult ezen az elérhetőségen tájékoztatási jellegű kapcsolatot tartani az ügyféllel. Ilyen eset pl. az e-Szja tekintetében az sms-ben történő bevallás-kiküldés igénylése és az arra küldött adóhatósági tájékoztató válaszüzenet. Jogkövetkezménnyel já­ró küldemények küldése ezen elérhetőségekre nem meg­engedett.
 

Rendelkezési nyilvántartás, RNY- EKNYI kapcsolat, kommunikáció az adózókkal

A Rendelkezési Nyilvántartás (a továbbiakban: RNY) a – jelenleg még kizárólag – természetes személy ügyfelek elektronikus ügyintézésre – elsősorban az azonosítási és kapcsolattartási módra – vonatkozó rendelkezéseit tartja nyilván. Ügyintézési rendelkezést kizárólag 18 év feletti természetes személyek tehetnek, akik valamely személyi alapnyilvántartásnak az alanyai.
Az ügyintézési rendelkezés első alkalommal kizárólag személyesen tehető, kivéve, ha az ügyfél rendelkezik ügy­félkapus regisztrációval, vagy Rész­le­ges Kódú Telefonos Azonosítással. Minden esetben először egy alaprendelkezést kell készíteni, amely ar­ra vonatkozik, hogy a hatóságok milyen úton tart­hatnak kapcsolatot az ügyféllel. Az alaprendelkezést követően személyesen, elektronikusan vagy telefo­non további rendelkezések tehetők, pl. meghatal­mazások bejelentése.
Az RNY szolgáltatója a nyilvántartás adatait az arra jogosultak, így például az e-ügyintézést biztosító szervek felé megismerhetővé teszi. Ez az e-ügyin­tézést biztosító szervek számára azt jelenti, hogy valamennyi kapcso­lat­tar­tás során be kell kérdeznie az RNY-be, hogy a kül­deménye továbbítását milyen úton teheti meg, vagy például, hogy az adott meg­hatalmazott eljárhat-e az ügy­fél nevében.
Az állami adó-és vámhatóság évek óta jól működő, kiforrott és számos informatikai rendszerkapcso­lat­tal (mint pl. az EKAER rendszer) bíró képviseleti nyil­ván­tartást, az Egységes Képviseleti Nyilvántar­tást (EKNYI) vezeti adó, jövedéki, vám ügyekben, valamint a telefonos ügyintézés tekintetében az adózók képvi­seleti rendel­kezési vonatkozásában. Az EKNYI-ben biztosított az is, hogy az adóeljárásban feltételül szabott, speciális képesí­tési követelmé­nyek­nek megfelelő személyek kerülhes­senek be a nyil­vántartásba.
Az eljárások zökkenőmentes és gyors lefolytatása érde­kében a jogalkotó a gazdálkodó szervezeteket adóügyek tekintetében „kivette” az RNY hatálya alól, vagyis gazdálkodó szervezeteknek a képviseletre vonatkozó rendel­kezéseiket továbbra is az adóhatóság felé kell megtenniük, adóügyek tekintetében az adóhatóság továbbra is az EKNYI-ben nyilvántartott képviseleti adatokat fogja használ­ni.
A természetes személy adózók (egyéni vállalkozók) sem tehetnek 2019. június 30-áig az állami adó- és vámhatóság előtti képviseletre vonatkozó rendelke­zést. Az átmeneti időszak lejártát követően viszont a természetes személy ügyfelek (ideértve az egyéni vál­lalkozókat is) már kizárólag csak az RNY-ben tehet­nek rendelkezést az adóügyekben eljáró meghatal­mazottakra.
A fentiek alapján az állami adó- és vámhatóság az RNY-be történő bekérdezéseket 2018. január 1-jétől csak az alaprendelkezések, azaz az elektronikus kapcsolattartás kizárá­sa és a kapcsolattartási adatok tekintetében teszi meg.
 

Általános célú elektronikus kérelem-űrlap, vagyis az ePapír szolgáltatás

Az egyes közigazgatási eljárásokban, így az adóeljárásokban is számtalan fajta beadványt terjesztenek elő az ügyfe­lek, amelyek egy része elektronikus űrlappal nem támo­ga­tott. Az ilyen beadványok, kérelmek, nyilatkozatok benyújtására biztosított szolgáltatás az általános célú kérelem­űrlap, vagyis az ePapír szolgáltatás, amely az ügyfél azonosítását követően egy szabad szöveges beadvány előterjesztését biztosítja, amelyhez csatolmány fűzhető.
A szolgáltatás kizárólag akkor vehető igénybe, ha a jogszabály nem zárja ki, így például személyes megjelenési kö­telezettség esetén nem.
 

Záró gondolatok

Az adózókkal való elektronikus kapcsolattartás az Eüsztv. 2018. január 1-jétől alkalmazandó szabályaival szélesebb kö­rűvé, szabályozottabbá, a biztosított szolgáltatásokkal ké­nyel­mesebbé válik. Megteremtődött annak lehetősége, hogy Ma­gyarországon alapértelmezetten elektronikussá, így jóval költséghatékonyabbá és gyorsabbá váljon az ügyintézés.
Ezzel együtt számos új fogalmat és jogintézményt kell megtanulni, amely vélhetően nem lesz könnyű a jogalkalmazó szervek és ügyfelek számára sem, különös tekintettel arra, ha figyelembe vesszük az internet használatának el­ter­jedtsége ellenére kevésbé népszerű elektronikus ügy­intézési szokásokat. Az ügyfélkaput jelenleg aktívan használók száma – bár az az e-Szja bevezetésével jelentősen meg­emelkedett – még mindig csak 2,2 millió felhasználói szám körül mozog, amely – csak az szja kötelezettséggel érintett 4,8 milliós létszámhoz képest is csekélynek tekinthető.
Az új jogszabályokban foglalt előremutató célok eléréséhez tehát hozzá kell, hogy tartozzon az ügyfelek ügyin­té­zési szokásainak megváltozása is. Az e-ügyintézés sikerének a záloga ezért a stabil és megbízhatóan működő informatikai háttérrel támogatott, felhasználóbarát, jól működő szol­gáltatások mellett, az újdonságokra nyitott állampolgárok és vállalkozások jelenléte.
Letölthető az aktuális számból
Bemutató cikk: 
Tartalomjegyzék: