Kompkonzult Kft. Adótanácsadás, kreditpontos képzés, OKJ képzés, tanfolyamszervezés

Bejelentkezés

Üzemanyagárak

2020. július 01. - 2020. július 31.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
345Ft/l
Gázolaj:
357Ft/l
Keverék:
382Ft/l
LPG autógáz:
220Ft/l
2020. június 01. - 2020. június 30.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
293Ft/l
Gázolaj:
326Ft/l
Keverék:
330Ft/l
LPG autógáz:
226Ft/l
2020. május 01. - 2020. május 31.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
297Ft/l
Gázolaj:
342Ft/l
Keverék:
334Ft/l
LPG autógáz:
231Ft/l

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó van a webhelyen

Gyakorlati Cégkapu Oktatás



Szakértői iroda

Az Online Számla rendszer bevezetésének sikerei és adatainak hasznosítása

Szerző: 
dr. Sipos Tímea
Évfolyam: 
2020
Szám: 
02
 
Az online számlaadat-szolgáltatás témáját újra aktuálissá teszi, hogy 2020. július 1-jétől bővül az adat­szol­gáltatásra kötelezettek köre, ezért a tájékozta­tá­suk érdekében most egy rövid áttekintés olvasható a rájuk váró feladatokról. Az Online Számla rendszer új felhasználói mellett azonban az online számlaadat-szolgáltatásban már gyakorlott adózóknak is hasznos segítséget kíván nyújtani ez a cikk az ellenőrzések során tapasztalt jellemző hibák ismertetésével. 
 

1. Az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség

Az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség be­ve­zetésének célja egy olyan eszköz megteremtése volt, amely segíti a gazdasági élet átláthatóbbá tételét. Már a másfél éves működés adatai alátámaszt­ják, hogy ez az új eszköz valóban eredményesen hasznosítható. Annak köszönhetően ugyanis, hogy 2018. július 1-jétől kötelező adatot szolgáltatni a legalább 100 ezer forint áthárított áfát tartalmazó, belföldi áfa­alanyok közötti ügyletekről kiállított számlákról1, olyan adatösszesség áll a NAV rendelkezésére, amely növeli mind az ellenőrzésre történő kiválasztás pontosságát, mind a revíziók hatékonyságát, továbbá eredményesen segíti a végrehajtási szakterület mun­káját. Ez pedig nem csupán a NAV, hanem a jogszerűen működő adózók számára is előnyökkel jár, mi­vel az adatszolgáltatások révén biztosított azonnali információknak köszönhetően az adóhatóság az el­lenőrzési kapacitását hatékonyabban tudja felhasználni, és hamarabb tud fellépni a jogsértő gazdálkodókkal szemben, így a jogkövető piaci szereplők nem kerülnek versenyhátrányba.
Annak érdekében, hogy az Online Számla rendszer még hatékonyabban szolgálhassa az adócsaló maga­tar­tás visszaszorítását, 2020. július 1-jétől már a 100 ezer forintos értékhatártól függetlenül áll fenn az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség a NAV által erre a célra biztosított elektronikus rendszerben2.
Fontos megemlíteni, hogy adatot nem csupán szám­lá­zó programmal kiállított számláról kell szolgál­tat­ni, hanem a nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott számla, illetve számlával egy tekintet alá eső okirat adattartalmáról is. A szám­la megjelenési formájának csupán az adatszolgáltatás időbeli meg­határozottságára van kihatása: számlázó program alkalmazásakor a számla kiállítását követően azonnal3, papír ala­pú bizonylat esetében 500 ezer forint áthárított adó összeg­nél vagy afelett a kibocsátást követő naptári na­pon belül, az összeghatár alatt jelenleg öt, 2020. július 1-jétől négy naptári napon belül kell teljesíteni a kötelezett­séget. Akkor is mi­hamarabb meg kell tenni az adatszolgáltatást, ha az Áfa tör­vényben meghatározott, előzőekben em­lített határidőket nem tartották be, mert bár a kése­delem is mulasztási bírsággal4 szankcionálandó, an­nál még szigorúbb megítélés alá esik a kötelezettség nem teljesítése. 
Egyes pénztárgéptípusok képesek (egyszerűsített) szám­la kiállítására, amikre azonban nem vonatkozik az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség, mivel a pénztárgép nem minősül sem nyomtatványnak, sem pedig számlázó programnak.
 

2. Az Online Számla rendszer 

Az online számlaadat-szolgáltatásra létrehozott felület a https://onlineszamla.nav.gov.hu weboldalon érhető el, használata előzetes regisztrációt igényel. Regisztrálni az adózó képviseletére jogosult természetes személy, áfa csoport esetén az áfa csoport képviselője sikeres Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) azonosítási eljárást követően tud elsődleges felhasználóként. Ha egy társaság kép­vi­seletére többen is jogosultak, akkor több elsődleges fel­hasz­náló is regisztrálhat az Online Számla rendszerben. A regisztráció során meg kell adni a képviselt adózó adószámát is. Az elsődleges felhasználónak az Online Számla rend­szerbe történő minden belépése KAÜ azonosítást igényel.
  Az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség vonatko­zá­sában az elsődleges felhasználó teljes képviseletre jogosult, de az adózó oldalán jelentkező, adatszolgáltatással kap­csolatos munkafolyamatok elosztása, megkönnyítése érdekében lehetősége van másodlagos felhasználó létre­hozására is. A másodlagos felhasználó egy felhasználónév és jelszó megadásával közvetlenül, KAÜ azonosítás nélkül léphet be az Online Számla rendszerbe. A másod­lagos felhasználók több szintű jogosultságokkal rendel­kez­hetnek az elsődleges felhasználó által megadottak szerint. A jogosultságok kiterjedhetnek a rendszerben biztosított összes funkcióra, de lehetőség van arra is, hogy minden egyes felhasználónak kizárólag a munkaköréhez igazodjanak a jogai, így például csak az adatszolgáltatás beküldésére vagy csak az adatszolgáltatások lekérdezésére. 
A számlázó programmal történő adatszolgáltatáshoz, az adott program és a NAV szervere közötti kommuniká­ció­hoz szükség van egy úgynevezett technikai felhasználó re­gisztrálására is az Online Számla rendszerben, amely azonban nem egy természetes személy, csupán egy gépi fel­használó, ami a számlázó programot jeleníti meg a NAV ol­da­lán. Ezt a regisztrációt kizárólag az elsődleges felhasználó jogosult elvégezni. 
  A https://onlineszamla.nav.gov.hu weboldal részletes tá­jé­koztatást ad a regisztráció menetéről, a felhasználói kö­rökről és az adatszolgáltatásról nem csupán leírás formájában, hanem kisfilmekben is. Mivel az online számlaadat-szolgáltatás nagy volumenű technológiai változást eredményezett az adóhatóságnál, elsőként az adózói informatikai rendszereket kellett képes­sé tenni a kötelezettség teljesítésére. Annak érdekében, hogy ezt segítse, a NAV egy tesztrendszert hozott létre és tett elérhetővé a https://onlineszamla-test.nav.gov.hu weboldalon, a teszt interfész működésével kapcsolatos fejlesztői kérdéseknek pedig egy külön helpdesket működ­tet. Ezen kívül előremutató módon a NAV a számlázó programok fejlesztői számára a GitHubon konzultációs lehetőséget is biztosít. A fejlesztők a https://github.com/nav-gov-hu/Online-Invoice weboldalon keresztül észrevé­te­leket és javaslatokat is tehetnek, amelyek figyelembevételre kerülhetnek a szám­lázó programok által teljesítendő adatszolgáltatás tar­talmára és formátumára vonatkozó követelmények megha­tározásánál.
  Az alábbi kép mutatja azokat a szembetűnő eltéréseket, amik egyértelműen tájékoztatják a https://onlineszamla-test.nav.gov.hu weboldal látogatóit arról, hogy csupán a tesztrendszert keresték fel.
 
  Fontos hangsúlyozni, hogy a számlázó programok fejlesztéséhez szükséges tesztelési lehetőség biztosításán túl a tesztrendszer mindössze arra szolgál, hogy az adatszolgáltatásra kötelezettek szabadon megismerhessék és a hibázás lehetősége nélkül kipróbálhassák az Online Számla rendszer funkcióinak működését. Online számlaadat-szolgáltatás a teszt felületen nem teljesíthető, mivel nincs kapcsolat a teszt és az éles rendszer között. 
 
2.1. Az Online Számla rendszer sikerei
Mivel az Online Számla rendszer számos ügyletről aktuális információkat biztosít az adóhatóság számára, könnyebb és gyorsabb a jogellenesen működő gazdálkodók be­azonosítása és a velük szembeni fellépés. Az adóhatóság látókörébe kerülő, kötelezettségeiket nem teljesí­tő, adóelkerülési céllal létrehozott társaságok maga­tartásának jelen idejű nyomon követése pedig azt eredményezi, hogy hamarabb kivezetésre kerülhet­nek a piacról, ami nem csupán az adóhatóság, ha­nem a jogszerűen működő adózók érdeke is.
  Maguk az adózók pozitívumként értékel­ték, hogy az Online Számla rendszerben lekérdez­hetik a partnereik által kibocsátott számlákat. Voltak ugyanis adózók, akik ezt a lehetőséget kihasználva, kellő körültekintéssel sikeresen kerülték el, hogy adókijátszás részesévé váljanak. Az Online Számla rendszer lekérdezési funkciója lehetővé tette szá­muk­ra a meg nem valósult ügyletekkel kapcsolatos, valótlan számlázások kiszűrését és a szükséges intézkedések megtételét.
  Az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség beve­zetése a számlakibocsátóknál még közvetle­nebb haszonnal is jár, ha számlázó programot használnak: mivel a számlázó program teljesíti az adatszolgáltatást és már nem kell belföldi összesítő jelentést készíteni, csökken az adminisztrációs ter­hük.
  Sok esetben arra is lehetőség nyílik az online szám­laadatok alapján, hogy amennyiben szükség van vizsgálatra, azt teljes egészében elektronikus úton folytassa le az adóhatóság, így az adózóknak nem kell személyesen megjelenniük, iratanyagukat digitalizált formában, elektronikus úton küldhetik meg a revíziónak. Ez nem csupán az adóhatóságnak, de az adózóknak is előnyt jelent, mivel az elektronikus vizsgálatok során gyorsabbá válik a kommuni­káció, és rövidebb idő alatt tisztázódhatnak az anomáliák.
  Az Online Számla rendszer adatait a számlát be­fogadó adózók is hasznosíthatják, mivel a ve­vői oldalon is letölthetővé váltak az eladó által beküldött számlaadatok. Ez pedig lehetőséget te­remt a vevőknek a kontírozási, könyvelési folyamat részben vagy egészben történő gépesítésére, ami a könyvelő szoftve­rek­ben hamarosan szolgálta­tás­ként jelenhet meg.
 

3. Az adatszolgáltatás teljesítése

Az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség kétféle mó­don teljesíthető a számlák megjelenési formájához igazodóan. 
  A számlázási funkcióval rendelkező programmal történő számlázás esetén az adatszolgáltatás automatikusan és azonnal kell, hogy megtörténjen és csak akkor minősül teljesítettnek, ha a sikeres feldolgozást a NAV szer­vere visszaigazolta. Ha a NAV-szerver visszaigazolása alapján az adatszolgáltatás nem dolgozható fel – az error válaszüzenet blokkoló hibát jelez –, azt meg kell ismételni.5 A NAV szervere a feldolgozás eredményéről szóló visszaigazolásban a beküldött számlaadatok egyes szabálytalanságaira is figyelmeztet – a warning válaszüzenet az adatszolgáltatás feldolgozhatóságát nem be­folyásoló, azonban javításra szoruló hibáról tájékoztat6 –, ezért a visszaigazolás kérése elengedhetetlen.
  A számlázó programmal kiállított számlák adatainak em­beri beavatkozás nélküli, interfész (gép-gép kapcsolat) be­kül­déséhez szükséges technikai felhasználó regisztrá­lá­sa­kor, a jogosultságának beállítását követően a rendszerben lét­rejön a technikai felhasználó. Ez után megjelenik a Rész­letek felület, amelyen látható a folyamat során automatikusan létrejött Felhasználónév, valamint a Kulcsgenerálás funkciógomb. Ezzel a funkciógombbal egy XML aláí­ró­kulcs és egy XML cserekulcs generálható, amikre szükség van az adózó számlázó programja és a NAV szervere közötti kommunikációhoz.
  Előfordul, hogy az adózói számlázó programok a Szám­larendeletben rögzített okokból7 nem képesek az interfész útján történő azonnali adatszolgáltatásra, ilyenkor az adatokat manuálisan kell megadni az Online Számla rend­szer „kézi rögzítő felületén”.
  Nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott számla esetén az adózóknak nincs más lehetőségük, manuálisan kell rögzíteniük az adatokat az Online Számla rendszer adatszolgáltatásra rendszere­sí­tett „kézi rögzítő felületén”.
  Az Online Számla rendszer Számlaadat-rögzítés menü­pontjában van lehetőség a számlák adatainak rögzítésére, amihez az oldalon egy kisfilm is segítséget nyújt. 
 

4. Az Online Számlázó

Az online számlaadat-szolgáltatás még jobban rávilágított a gépi és a kézi számlázás hatékonysága közötti szakadékra, mivel az adatszolgáltatás teljesítéséhez a kézzel (pl. szám­latömbben) kiállított számlák adatait valójában kétszer kell rögzíteni: először a nyomtatványokon, másodszor pedig az Online Számla rendszerben történő manuális adatbevitelkor. A manuális adatrögzítés pedig amellett, hogy magas az élőmunka igénye, kockázatokat is hordoz magában, ugyanis bármikor előfordulhatnak elütések. Az előzőek miatt megfigyelhető az adózók átállása a kézi számlázásról a gépire, amihez a NAV egy ingyenes, alapszintű, bárki által használható megoldást kínál. 
  A NAV, mint az Online Számlázó üzemeltetője elvégzi a programmal kapcsolatos verziófrissítéseket és folyamatosan gondoskodik arról, hogy az online számlaadat-szolgáltatást a szoftver elvégezze. Ehhez azonban az kell, hogy maguk az adózók az adattovábbításhoz szükséges beállításokat a használat kezdetén megtegyék éppúgy, mint bármely más szám­lázó program alkalmazása esetében.
  A NAV számlázó programja az Online Számla rendszerbe történt belépést követően érhető el.
A program használata regisztrációt igényel, valamint az első bejelentkezés alkalmával az elsődleges felhasználónak el kell fogadni az Általános Szerződési Feltételeket. Ezt kö­vetően hozható létre a NAV szerverével történő kommuni­kációhoz szükséges technikai felhasználó, valamint a tetszőleges számú másodlagos felhasználó, majd használható a program. Már több, mint 18 ezer adózó használja a NAV ingyenes számlázó programját.
 

5. Az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség vizsgálati tapasztalatai

Mivel ez egy olyan új kötelezettség volt, amelynek sikeres teljesítéséhez számos adózónál nagy volumenű informatikai fejlesztésre volt szükség, hogy alkalmassá tegyék az általuk használt számlázó programokat az adatszolgáltatásra, a NAV az Online Számla rendszer használatával kapcso­latos esetleges hiányosságok tekintetében 2018. július végéig moratóriumot biztosított. A revizorok azonban a moratórium lejártát követő hónapokban is inkább segítő szándékkal tájékoztatták az ellenőrzött adózókat az adatszolgáltatási kötelezettségüket illetően. 
  Jelenleg is a jogkövetésre ösztönzés az alapvető prioritás, nem a büntetés, az adózókkal szembeni intézkedés pedig arányosan a hiba súlyához igazodik. Amikor az online számlaadatok alapján látható, hogy egy eltérés nem szándékos adóelkerülésből, hanem csupán figyelmetlenségből adódhatott, az adóhatóság esetenként célzott, az adózók cégkapus, illetve KÜNY tárhelyére küldött tájé­koztatásokban hívja fel az adózók figyelmét az adatszolgáltatásuk hibájára. Pozitív tapasztalat, hogy az adózók nagy része már röviddel a hibákról történt tudomásszerzést kö­ve­tően megkezdi az adatszolgáltatások javítását. 
 
5.1. Tipikus hibák
Kezdetben alapvető problémákat tártak fel a revizorok a rendszer használatával, de még az adatszolgáltatásra kö­te­lezett számla meghatározásával kapcsolatban is. A be­azo­nosított ügyviteli és technikai problémákat azonban az adózók javították, így mostanra már inkább az adatminőséggel kapcsolatosan vannak további teendőik. A kezdeti nehézségek ugyanakkor előremutatók lehetnek a közeljövőben kötelezettekké váló adózók számára, emiatt a korábban még általánosnak mondható ta­pasztalatok is felsorolást nyernek az alábbiakban.
 
Technikai jellegű problémák
Ahogy már a fentiekben kifejtést nyert, az Online Szám­la rendszer teszt felületén nem teljesíthető érvényesen az adatszolgáltatási kötelezettség, csupán a https://onlineszamla.nav.gov.hu webolda­lon. A vizsgálati tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy mégis voltak adózók, akik tévesen az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére próbálták használni a teszt felületet, természetesen sikertelenül.
  A számlázó programmal kiállított számlák adatainak interfész adatszolgáltatása érdekében a technikai felhasználó regisztrálásakor generált XML aláíró­kulcs és XML cserekulcs kódjainak minden ka­rakterét pontosan kell rögzíteni a számlázó programban, ellenkező esetben nem jön létre az adatkapcsolat a számláló program és az Online Szám­la rendszer között. Voltak olyan vizsgálatok, amelyek során a revizorok az adatszolgáltatás hiányát állapí­tották meg, mert a generált kulcsokat az adózók hi­básan rögzítették a számlázó programjukban, így az adatok valójában nem érkeztek be az Online Szám­la rendszerbe.
  Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy az adózók által használt számlázó programoknak folyamatosan fejlődni kell az Online Számla rend­szer változásával együtt. Egyre több kényelmi funk­ció kerül kialakításra a rendszer használatában, amelyek az adózói számlázó programok fejlesztését teszik szükségessé a https://onlineszamla.nav.gov.hu web­oldalon közzétett technikai információknak megfelelően. 
 
Az adatszolgáltatásra kötelezett számla meghatározása
A jelenleg hatályos szabályok szerinti 100 ezer fo­rintos áfatartalom meghatározása számlán­ként értendő. Egyes adózók azonban az azonos partnerek felé kiállított, 100 ezer forint áfatartalmat el nem érő számláikat összegezték, és a több darab számláról egyetlen adatot szolgáltattak. Utalni kell arra, hogy az adózók a saját döntésük alapján eddig is tel­jesíthettek online számlaadat-szol­gáltatást az értékhatár alat­ti számláikról, de az kizárólag számlánként tehető meg. 
  Alanyi mentesség esetén is előfordul, hogy az adózó adat­szolgáltatásra kötelezetté válik, ha például ingatlant értékesít, vagy amikor átlépi az alanyi mentesség határát. Nem egy adózó csak a revizorok figyelmeztetéséből tudta meg, hogy meghaladta az említett értékhatárt, és adatot kellett volna szolgáltatnia az Online Számla rend­szerben.
  Az online pénztárgép által kiállított számlákról nem kell online számlaadatot szolgáltatni, mert azokat az adatokat maga a pénztárgép továbbítja a NAV felé. Ha az adózók a pénztárgépes számláik adatait is rögzítik az Online Számla rendszerben, az adóhatóságnál az ügyletek kétszeresére vonatkozóan állnak rendelkezésre információk, ami viszont nem fedi a valóságot és vizs­gálandó ellentmondáshoz vezethet. 
 
Figyelmetlenség
Az Online Számla rendszer „kézi rögzítő felületén” történő manuális adatrögzítés számos tévesztési lehetőséget hordoz magában. A vizsgálatok több esetben tártak fel a kiállított számlák adataitól eltérő adatrögzítéseket a számla sorszámában, keltében, összegében, a teljesítés időpontjában, de még a vevők adószámában is. 
  Itt fontos megjegyezni, hogy a „kézi rögzítő felület” a kibocsátott számlák adatainak pontos rögzítésére szolgál, az nem használható a kibocsátott számlák adataiban észlelt hibák közvetlen javítására. Abban az esetben, ha a számla helyes (tehát nem indokolt módosító vagy érvénytelenítő számla kiállítása), de hibás az ahhoz kapcsolódó adatszolgáltatás, az Online Számla rendszerbe beküldött hibás számlaadatok technikai érvénytelenítését követően az adatszolgáltatást már a valós adatok pontos megadásával kell teljesíteni.
  A hibás adatszolgáltatás a Számlák > Adatszolgáltatások > Részletek > Számla részletező elérési útvonalon elérhető felület alján, a Technikai érvénytelenítés funkciógomb segítségével érvényteleníthető. Ezt követően megjelenik az alábbi ablak, ahol kiválasztható az érvénytelenítés kódja és lehetővé válik az érvénytelenítés okának rögzítése, majd az adatok elmentésével a technikai érvénytelenítés kérése beküldésre kerül. 
 
Ahhoz azonban, hogy a technikai érvénytelenítés sikeres legyen, azt jóvá is kell hagyni a Nyilatkozatok > Adatszolgáltatás érvénytelenítése elérési úton. Az alábbi képen kiemelt Részletek megjelenítését követően van le­he­tőség az Érvénytelenítés elfogadása funkciógomb segítsé­gével a technikai érvénytelenítés sikeres elvégzésére.
 
5.2. A hibák elkerülése és feltárása
A legalapvetőbb, fentiekben jelzett hibák kellő körül­te­kin­téssel elkerülhetők, ha az adózók a https://onlineszam­la. nav.gov.hu weboldalon teljesítik az adatszolgáltatást szám­lázó program alkalmazása esetén a generált kódok hibátlan megadásával, az adatok manuális feltöltésekor pedig a számlaadatok pontos rögzítésével. Amennyiben azonban valamilyen oknál fogva mégis hibás adatszolgáltatásra ke­rül sor, az adózók a vizsgálatokat és az esetleges szank­ciókat megelőzve saját maguk is javíthatják a hibás adatszolgáltatásokat.
  Mivel az adóhatóság, valamint az adózók érdeke is a feldolgozható állapotú és a valóságnak megfelelő számla­a­datok szolgáltatása, a NAV az Online Számla rendszerben egy nagyon fontos segítséget, egy lekérdezési lehe­tőséget tett elérhetővé. A Szolgáltatások > Használati sta­tisztika elérési útvonalon ugyanis az adózók elsődleges felhasználói megismerhetik az adatszolgáltatásukkal kap­csolatos, a NAV szervere által adott visszajel­zések sta­tisztikáját. A Használati statisztika legfonto­sabb tud­nivalóiról egy kisfilm is tájékoztat, amely a https://onlineszamla.nav.gov.hu weboldalnak A rendszerről elnevezésű főmenüjében közvetlenül megtekinthető.
  A statisztika nem csupán az Online Számla rendszerbe beküldött számlák, hanem az adatminőségi figyelmeztetések számáról is informálja az elsődleges felhasználót, aki a számlázó programokkal történő adatszolgáltatások minő­ségéről is képet kap. Fontos azonban, hogy az adózó elérhetővé tegye az általa használt számlázó prog­ram fejlesztője számára a használati statisztika ré­szét ké­pező interfész statisztikákat. Ezekből az adatokból ugyanis a fejlesztők tájékozódhatnak a technikai prob­lé­mák­ról, és elvégezhetik a szükséges javításokat a szám­lázó programokban. A fejlesztőkkel való együttműködés a szám­lázó programokat használó adózók érdeke is, mivel az adatszolgáltatással kapcsolatos mulasztás szank­ci­ó­ja az online számlaadat-szolgáltatás sza­bály­szerű teljesítésére kötelezetteket, magukat az adózókat terheli. 
  Azt is meg kell említeni ugyanakkor, hogy hiába ad visszajelzéseket a NAV szervere a hibákról, ha maguk az adózók nem ismerik meg ezeket. Előfordultak ugyanis olyan esetek, amikor minden információ elér­hető lett volna a számlázó programokból arról, hogy hibás az adatszolgáltatás, de az adózók nem tudták hogyan jelenítsék meg a visszajelzéseket, így csak a revizoroktól értesültek a hibákról. Ezért na­gyon fontos, hogy szám­lázó program alkalmazása esetén a felhasználók részletekbe menően is­merjék meg a program­juk működését és funkcióit.
  A vizsgálatok tapasztalatai alapján az adózók szá­mára ajánlott egy saját belső kontroll folyamat kiépítése az online számlaadat-szolgáltatá­suk­kal kapcsolatosan, amelynek fontos részét képezheti a Használati statisztika rendszeres áttekintése. A hibáknak az adózók általi mielőbbi kijavításával ugyanis megelőzhető, hogy anomáliák észlelése esetén a revizorok az ellenőrzések során tárják fel a hibás adatokat. 
 

6. Az eddigi eredmények 

A rendszer bevezetését követően elsődlegesen arra irányultak a vizsgálatok, hogy miért nem teljesítették az adózók a regisztrációs, valamint az adatszolgáltatási kötelezettségüket, míg az utóbbi időben már a sikeres számlaküldések arányának növelése, az adatminőségi hibák javítása, továbbá a beérkezett adatok elemzése és hasznosítása a feladat. Az eddigi tevé­keny­ség eredményességét jól mutatja, hogy a leg­frissebb adatok alapján az Online Számla rend­szer­ben 2018. július 1-jétől regisztrált 367 ezer adózóból 279 ezer adózó 70 millió számla­adatot küldött be. Az online számlaadatokat az adószakmai ellenőrzési szakterület több, mint 24 ezer vizsgálatnál hasznosította. Ezekből 1.600 volt adóellenőrzés, amelyek során 23 milliárd Ft nettó adókülönbözet került megállapításra. 
  Az említett vizsgálati adatokból is kitűnik a NAV szem­léletváltása: az adóhatóság az adóellenőrzések számánál nagyságrendileg több jogkövetési vizs­gálatot végzett, és mindinkább az önkéntes jogkövetést ösztönözte.  
  Az online számlaadatoknak köszönhetően előre látható, kisebb jelentőségű eltérések esetén jogkövetési vizsgálatok elrendelésére kerül sor, amelyekben az adózók tájékoz­ta­tást kapnak a feltárt hibákról, amiket jellemzően önrevízi­óval javíthatnak. Arra is volt példa, hogy a revizorok engedélyezték a több százezer forintos nagyságrendű áfafize­tési kötelezettség önrevízió keretében történő rendezését, mert a körülményekből egyértelműen kitűnt a szándé­kos­ság hiánya. Előfordult, hogy egy-egy számla adminisztrációs okokból kimaradt a könyvelésből, de számlaadat ér­kezett róluk, illetve ennek fordítottja is, amikor a számla könyvelése megtörtént, de az adatait nem küldték be az Online Számla rendszerbe. Érdemes tehát odafigyelni a pontos és szabályszerű adatszolgáltatásra, vala­mint a valóságnak megfelelő adózásra, mivel az ön­revízió is költséggel járhat, hiszen ahhoz kapcso­ló­dóan önellenőrzési pótlékot kell fizetni.
  Az Online Számla rendszer eredményességét azonban nem csupán a megállapított adókülönbözet összege mu­tatja. Legalább annyira fontos, hogy az online számla­a­datok alapján könnyebben és gyorsabban nyomon követhető az adókijátszásban részt vevő társaságok tevékenysége. Így az adóhatóság hamarabb tudja felderíteni a szövevényes számlázási láncokat és tájékoztatásokat küldeni a lánc akár 4. szintjén álló, megrendelőként beazonosított gazdálkodók felé. Az adókötelezettség teljesíté­sé­nek megkerüléséről szóló tájékoztatók8 alapján pedig a figyelmeztetett adózók már érdemben tehetnek az ellen, hogy csalárd számlázási láncolat részeseivé váljanak.
 

7. A következő lépések

2020. július 1-jétől minden áfaalany értékhatár nél­kül köteles az Online Számla rendszerben adatot szolgáltatni egy másik, belföldön nyilvántartásba vett áfa­alany részére belföldön teljesített termékértékesítéséről, szol­gáltatásnyújtásáról kibocsátott vagy kiállított számláról, számlával egy tekintet alá eső okiratról.
  Az online számlaadat-szolgáltatásra kötelezettek körével kapcsolatosan meg kell említeni, hogy a további bővítésekkel teremthető meg az alapja a jövő nagy horderejű újdonságának, az áfabevallási tervezetek kiajánlásának, ami az adózók javát szolgálja az adminisztrációs kötele­zettségük további csökkentésével.
  Annak érdekében, hogy az adatszolgáltatások teljesí­té­sére szolgáló felületek és funkciók még felhaszná­ló­barátabbak legyenek, a NAV folyamatosan fejleszti az Online Számla rendszert. Ezért fontos, hogy a számlázó programok fejlesztői mindig tájékozódjanak a verzióváltá­sokól és az egyéb technikai információkról a https://onlineszamla.nav.gov.hu weboldalon. 
  Az adatszolgáltatási sémaállomány (XSD) is egy nagy vál­to­zás küszöbén áll, mivel a jelenlegi, 2019. június 04-től kötelezővé vált 1.1 verzió használhatósága 2020-ban megszűnik, azt követően már csak 2.0 verziószámú XSD-vel lehet adatot szolgáltatni. A NAV lehetővé tette, hogy a számlázási funkcióval rendelkező programok fejlesztői és az online számlaadat-szolgáltatásra kötelezettek javaslatokat tegyenek az informatikai fejlesztésekre, így érdemben hozzájárulhattak a 2.0 verziójú XSD végle­gesítéséhez. 
  A NAV még egy újdonsággal készül 2020-ban: elérhetővé és használhatóvá teszi a NAV Online Számlázó mo­bilalkalmazást.
  Ahogy az előzőekben sorolt technikai változásokból lát­ható, a NAV továbbra is minden lehetséges eszközzel segíti az adózókat az online számlaadat-szolgáltatási kötele­zett­ségük minél egyszerűbb teljesítésében mind informatikai téren, mind információszolgáltatásban. Ezzel kapcsola­to­san a vizsgálatok során a revizorok számos pozitív vissza­jelzést kaptak az adózóktól, amelyek alapján kijelenthető, hogy a kötelezettek is hasznosnak és segítő jellegűnek érté­kelik a NAV hozzáállását, illetve magát az online számla­adat-szolgáltatást. Ez egy ilyen nagy volumenű informatikai változást is igénylő, új típusú kötelezettség bevezetésével összefüggésben nagyon jó eredménynek számít. 
  Az adózói visszajelzések további megerősítésül szolgál­nak arra, hogy az adócsalókkal szembeni fellépést se­gítő online számlaadat-szolgáltatás nem csupán az adóhatóság, hanem a jogszerűen működő gazdálkodók érdeke is.
  Az online számlaadat-szolgáltatás, mint kötelezettség egy­ben lehetőség is az adózók számára a saját ügyviteli, számlázási folyamataik hatékonyságának növelésére. A bejövő számlák már említett gépi vagy gépileg segített könyvelése mellett ez a kötelezettség az elektronikus számlázás terjedését is segítheti, ami az adózók ol­dalán jelentkező ügyviteli teher csökkenéséhez vezethet, ezáltal is segítve az adózók hatékony erőforrásgaz­dálkodását. 
 
 
1) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa törvény) 10. számú melléklete szerint.
2) A Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló 2019. évi C. törvény módosította az Áfa törvény vonatkozó rendelkezéseit.
3) A számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet (Számlarendelet) 13/A. § (1) bekezdése alapján.
4) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 229. §-a és 220. §-a szerint.
5) A Számlarendelet 13/A. § (1), (3) és (4) bekezdése szerint.
6) Warning üzenet jelzi például, ha az adatszolgáltatásban összeadási hiba van, és ezért indokolt felülvizsgálni nem csupán az adatszolgáltatást, hanem az annak alapját képező bizonylatot is. 
7) A Számlarendelet 13/A. §-a és 13/B. §-a szerint.
8) Az Art. 267. §-a szerint.
Letölthető az aktuális számból
Bemutató cikk: 
Tartalomjegyzék: