Kompkonzult Kft. Adótanácsadás, kreditpontos képzés, OKJ képzés, tanfolyamszervezés

Bejelentkezés

Üzemanyagárak

2017. június 01. - 2017. június 30.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
360Ft/l
Gázolaj:
358Ft/l
Keverék:
397Ft/l
LPG autógáz:
218Ft/l
2017. július 01. - 2017. július 31.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
356Ft/l
Gázolaj:
354Ft/l
Keverék:
393Ft/l
LPG autógáz:
215Ft/l
2017. május 01. - 2017. május 31.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
354Ft/l
Gázolaj:
355Ft/l
Keverék:
391Ft/l
LPG autógáz:
217Ft/l

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó van a webhelyen

Az elektronikus kapcsolattartás szabályai egyes bírósági eljárásokban

Szerző: 
dr. Grébecz Kristóf
Évfolyam: 
2017
Szám: 
5

A törvényhozás a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.), valamint egyéb eljárásjogi és igazságügyi törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXX. törvény elfogadásával az eljárások gyorsítása érdekében meghatá­ro­zott bírósági eljárásokban és meghatározott felek részére kötelezővé tette az elektronikus kapcsolattartást. A tör­vény által megállapított rendelkezések alapján az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok már 2016. ja­nuár 1-től hatályosak, de az elektronikus ügyinté­zés­re való kötelezettséget előíró rendelkezéseket csak 2016. július 1. napjától induló perekben kellett alkalmazni.

Ugyanakkor az elektronikus kapcsolattartás – mint lehe­tőség – 2013. január 1-óta biztosított a tör­vényszék előtti eljárásokban, illetve 2015. január 1-től már valamennyi bí­ró­ságon.
Jelen cikk célja, hogy a bíróságokkal történő elektronikus kapcsolattartás szabályairól általános átte­kintést nyújtson a polgári és közigazgatási perekben részes felek számára.

I. Az elektronikus kapcsolattartás általános szabályai

1. Az elektronikus kapcsolattartás választásának lehetősége

A Pp. 394/B. §-a és 397/H. § értelmében 2016. január 1-étől bármely, még az ezt megelőzően indult és fo­lyamatban lévő polgári peres eljárásokban megilleti a felet az a jog, hogy a papír alapú kapcsolattartás helyett az elektronikus pervitelt válassza. A választás azon polgári eljárásokban nem lehetséges, amely eljárásra vonatkozó törvény nem tartalmaz kifejezett utalást a Pp. elektronikus kapcsolat­tartásra vonat­ko­zó szabályainak alkalmazására (pl.: végre­hajtási nem­peres eljárások)
Az elektronikus kapcsolattartásra tehát a folyamatban lévő perekben is, a per bármely szakaszában áttérhet a fél, így akár a perorvoslati eljárásokban (fellebbezés, felülvizsgálat, perújítás) is élhet ezzel a lehe­tő­séggel. A folyamatban lévő ügyben az átállás érdekében csupán egy beadványt kell a – az informatikai követel­mé­nyeknek megfele­lően – elektronikusan előterjeszteni a bíróságon. Ez a vállalás a másik félre természetesen nem hat ki, tehát a másik fél, felek ettől függetlenül továbbra is papír alapon kommunikálhatnak a bírósággal, ha szá­mukra egyébként nem kötelező az elektronikus kapcso­lattartás.
Az elektronikus út választása azonban nem csak az adott beadványra, hanem az egész peres eljárásra, annak minden szakaszára vonatkozik, tehát ezt követően a fél ebben az ügyben már kizárólag elektronikusan kap választ a bíróságtól, és a további beadványok, okirati bizonyítékok előterjesztése is csak elektronikusan történhet a részéről. A vállalást követően csak abban az esetben állhat át a perben az adott fél a papír alapú kommunikációra, ha nem jogi képviselővel jár el, és az erről szóló beadványában va­lószínűsíti, hogy körülményeiben bekövetkezett változás miatt az elektronikus úton történő eljárás aránytalan meg­terhelést jelentene számára. Ha a bíróság a fél ezen kérel­mét nem tartja megalapozottnak, akkor a kérelmet végzés­sel elutasítja, így a fél a továbbiakban is köteles az elektronikus kapcsolattartásra. Ezen felül jogutódlás esetén a perbe lépő, jogi képviselő nélküli jogutódra szintén nem hat ki a jogelőd elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó vállalása, tehát a jogutód szintén választhat a kapcso­lat­tartási módok között.

2. Az elektronikus kapcsolattartás mint kötelezettség

A Pp. 394/C. § -a a kötelező elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, tehát ez a § határozza meg, hogy mely ügyekben és mely felek esetén kö­telező a beadványok elektronikus benyújtása.

2.1. Kötelező elektronikus kapcsolattartással érintett ügyek

A Pp. 394/C. § (1) bekezdése alapján a 2016. július 1. nap­ján, vagy azt követően induló polgári peres eljárásokban kötelező az elektronikus kapcsolattartás, egyéb polgári el­já­rásokban viszont csak akkor, ha az adott eljárásra vonat­kozó törvény ezt kifejezetten előírja.
A jogszabályban megjelölt dátum fő szabály szerint a ke­resetlevél benyújtására vonatkozik, tehát ha a kereset­le­velet 2016. július 1. napját megelőzően postára adták, úgy a per jogerős lezárásáig, de még a rendkívüli per­orvos­latok esetén sem kötelező a feleknek a bírósággal elektronikusan kapcsolatot tartani. Ettől eltérően a fizetési meg­hagyásos eljárásból perré alakult eljárásoknál a fizetési meg­hagyás kibocsátása iránti kére­lem benyújtása, a jegyző birtokvédelmi eljárásban meghozott határozataival szem­beni kereset esetében pedig az eljárás megindulásának, és nem a perré alakulás vagy a határozattal szembeni kereset benyújtásának időpontja az irányadó. Ez a szabály irányadó a 2016. július 1. napján, vagy azt követően kezdemé­nye­zett felszámolási eljárásokra is, tehát ezen időponttól felszámolás iránti kérelem kizárólag elektronikusan terjeszthető elő. Emellett a közigazgatási pe­rekre is eltérő hatályba léptető rendelkezések vonat­koznak, erre azonban később részletesen kitérek.
A szabályozás tehát kifejezetten a polgári peres eljá­rásokra vonatkozik, a nemperes eljárások tekin­te­tében csak akkor van mód és egyben kö­tele­zett­ség az elektronikus ügy­intézésre, ha az adott nem­peres eljárásra vonatkozó törvény kifejezetten előírja az elektronikus kapcsolat­tar­tásra vonatkozó Pp. szabályok alkalmazását. Így például a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtv.) 6. § (5) bekezdése alapján csőd és felszámolási eljárásokban kötelező a Pp. elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályainak alkalmazása, míg a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényen (Vht.) alapuló nemperes eljárásokban nincs elektronikus kommunikáció. Emel­lett a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végel­számolásról szóló 2006. évi V. tör­vény (Ctv.) szerinti eljárásokban – bár itt is biztosított az elektronikus ügyintézés – fő szabály szerint nem a Pp., hanem a Ctv. elektronikus kapcsolattartásra vonat­kozó sza­bályait kell alkalmazni, azonban a Ctv. a törvényes­ségi felügyeleti eljárásokban a Pp. 394/B. § (2), (6), (8) és (9) bekezdése, valamint 394/E. §-a szerinti elektronikus kom­munikációra vonatkozó szabályai­nak megfelelő alkalmazását írja elő. Ezen példák jól mutatják, hogy minden esetben a konkrét eljárásra vonatkozó szabályozás alapján ítél­hető meg, hogy az adott eljárásban van-e lehe­tőség/kötele­zett­ség a Pp. szerinti elektronikus kap­csolattartásra, és ha igen, azt melyik jogszabály biztosítja.
A fentiek mellett megjegyzem, hogy a kötelező elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezések tekinte­tében már a hatályba lépéssel kapcsolatban is felmerültek a fentiektől eltérő jogértelmezések. Így például több felszámolási eljárásban előfordult, hogy az eljáró bíróság a felszámoló intézkedésével szemben a 2016. július 1. napját követően előterjesztett kifogást új keresetként, új ügyet keletkeztető iratként értelmezte, noha maga a felszámolási eljárás már évek óta folyamatban volt. Az adott bírósági jogértelmezés szerint ugyanis a felszámolási eljárásban előterjesztett kifogást a bíróság úgy ügyként, új ügyszámon kezeli, amely ügyben az alap felszámolási ügytől függetlenül kell döntést hoznia. Ezen jogértelmezést követve egyes bíróságok a 2016. július 1-ét követően papír alapon előterjesztett kifogást idézés kibocsátása nélkül elutasították, arra való hivatkozással, hogy azt a fél a kötelező elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályokkal szemben nem elektronikusan terjesztette elő. Az elutasító végzéssel szemben előterjesztett fellebbezés alapján eljárt másod­fo­kú bíróság ugyanakkor nem osztotta ezt az érvelést, és döntéseiben azt rögzítette, hogy a kifogási eljárás nem tekint­hető elkülönült, teljesen önálló, új bírósági nemperes eljárásnak, a kifogás jogintézménye célját és tartalmát tekintve is a felszámolási eljáráson belül annak részeként igénybe vehető jogvédelmi eszköz. E néhány esetet leszámítva az eddigi tapasztalatok szerint a bírósági gyakorlat egységesnek mutatkozik abban, hogy kizárólag a 2016. július 1. napján vagy azt követően induló új ügyekben kötelesek az adott felek az iratok elektronikus benyújtására.

2.2. Kötelező elektronikus kapcsolattartással érintett felek, képviselők

A Pp. előírásai a fentebb megjelölt eljárásokban a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek, a közigaz­gatási szervek, illetve a jogi képviselővel eljáró felek, vala­mint az ügyész számára írja elő kötelező jelleggel az elektronikus pervitelt.
A Pp. 396. §-ában található értelmező rendelkezés alapján gazdálkodó szervezetnek minősül a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdál­ko­dási társulat, az erdőbirtokossági társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végre­haj­tói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a sza­badalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíj­pénz­tár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó.
Emellett a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó sza­bá­lyokat kell alkalmazni az állam, a helyi önkor­mányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köz­tes­tület, valamint az alapítvány esetében is, ha a per a gazdálkodási tevékeny­ségükkel van összefüggésben. Ez tehát adott esetben azt jelenti, hogy egy alapítvány vagy egyesület esetében a per tárgyától függ, hogy az adott perben köteles-e vagy sem az elektronikus kommunikációra. Ugyanígy azon természe­tes személyek, akik egyben egyéni vállalkozók is, csak ak­kor kötelesek az elektronikus kapcsolattartásra, ha az adott per az egyéni vállalkozói minőségükhöz kap­csolódik.
Ezen felül a jogi képviselők minden esetben elektronikus útra kötelesek, függetlenül attól, hogy a kép­viselt fél belföldi vagy külföldi, és attól is, hogy a fél gazdálkodó szervezet, közigazgatási szerv, vagy ter­mészetes személy. A jogi képviselő fogalmát a Pp. 73/C. §-a tartalmazza, így jogi képviselőnek minősül az ügyvéd, ügyvédi iroda, jogtanácsos, de az képvi­selő is, aki egyébként jogi szakvizsgával rendelkezik, vagy akit más jogszabály annak minősít.
Közigazgatási szervek számára minden esetben köte­lezető az elektronikus kapcsolattartás, függetlenül attól, hogy a perben gazdálkodó minőségben, vagy közigazga­tá­si szervi minőségben járnak el. Így például a NAV számára akkor is kötelezető az elektronikus kapcsolattartás, ha az adott per a NAV, illetve valamely szervének határozatát érinti, de akkor is, ha a NAV mint munkáltató, vagy mint költségvetési gazdálkodó szerv érintett a jogvitában.

3. Az elektronikus kapcsolattartás menete

Amennyiben a pert indító fél a fentiek szerint kö­te­les az elektronikus kapcsolattartásra, úgy a kereset­levelet kizárólag elektronikusan terjesztheti elő, el­len­kező esetben a bíróság a keresetet idézés kibo­csá­tása nélkül elutasítja. Az elektronikusan benyújtott kere­set­levelet a bíróság kinyomtatja, és azt a másik félnek minden esetben papír alapon kézbesíti, mert a bíróság és a fél közötti elektronikus kapcsolat létrejöttéhez szük­sé­ges, hogy a másik fél is egy elektronikus beadványt nyújt­son be a bírósághoz. Ezért a kereset kézbesítésekor a bíróság felhívja a figyelmet az elektronikus kapcsolattartás köte­lezettségére illetve en­nek lehetőségére, valamint a kötelezettség elmulasztásának következményeire. Ezt követően a perben az elektronikus útra kötelezett felek kizárólag elektronikusan, míg az elektronikus kapcsolat­tartásra nem köteles, illetve azt nem is választó felek papír alapon küldik meg a bíróság számára beadványaikat, okirati bizonyítékaikat.
Az olyan perekben, amikor az egyik fél papír alapon, a másik fél pedig elektronikusan tartja a bírósággal a kap­csolatot, a bíróság digitalizálja a papír alapú iratokat illetve nyomtatja ki az elektronikus küldeményeket, és így küldi meg – hitelesített másolatként – a kapcsolattartás módjá­nak megfelelő módon a másik fél részére. A papír alapú okiratok digitalizálására a bíróságnak legfeljebb öt mun­kanap áll rendelkezésére, a digitalizáláshoz szükséges időtartamot pedig a határidő számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. Adott esetben tehát a bíróságoknak – különösen jelentős számú, a kapcsolattartás szem­pont­jából eltérő státuszú fél esetén – igen komoly munkaterhet jelenthet a külön­böző módon kapcsolatot tartó felek közötti iratforgalom biztosítása.
Megjegyzem, hogy a Pp. a felek egymás közötti kap­csolattartását ugyan nem szabályozza, de a bíróságok – az ügymenet gyorsítása érdekében – gyakran hívják fel a feleket arra, hogy beadványaikat közvetlenül a másik félnek is küldjék meg, akár email üzenet útján is. Noha az emailes levélváltás esetében a küldés és átvétel megtörténte hitelesen nem igazolható, és ez a bíróságot sem mentesíti a kéz­besítési kötelezettség alól, ez a gyakorlat az esetek több­ségében mégis elősegíti, hogy a tárgyalásokra a felek – a másik fél nyilatkozatának részletes áttanulmányozása, esetleg megválaszolása után – felkészültebben érkezhessenek.

4. Az elektronikus kapcsolattartás módja

4.1. A felek azonosítása

Az elektronikus kapcsolattartás kiindulópontja, hogy a kom­munikáció a küldő illetve a fogadó megbízható azonosítására alkalmas elektronikus elérhetőségek között tör­ténjen, ami az ügyfelek számára az ügyfélkapu, a hivatalok részéről pedig az hivatali kapu használatát jelenti. Ezen felül kifejezetten a peres elektronikus kapcsolattartás ér­de­kében került sor az ún. perkapu, vagy e-perkapu bevezetésére, amely elsősorban ügyvédek, ügyvédi irodák, gazdálkodó szervezetek részére lett kialakítva. A Pp. az ügy­félkapu, perkapu, hivatali kapu helyett az „űrlap benyújtási támogatási szolgáltatás” fordulatot alkalmazza, amely szol­gáltatást az állam által kötelezően nyújtandó szolgál­ta­tásokról 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet (SZEÜSZ rendelet) 120. § -a definiál. Ezen felül a SZEÜSZ rendelet 155/A – 155/M §-ai tartal­maz­nak értelmező rendelke­zése­ket arra vonatko­zó­an is, hogy a Pp. szerinti elektronikus kapcsolattartás során a felek melyik típusú kaput használhatják.
A bíróságok „kapuja” az Országos Bírósági Hivatal (OBH) hivatali kapuja, tehát az országban lévő bármelyik bíróság részére címzett elektronikus üzenete­ket az OBH fogadja, és a beérkező iratok innen ke­rülnek a címzett bíróságok felé továbbításra, és ugyanígy a bíróságok is az OBH hivatali kapuján keresztül küldik meg az ügyfelek „kapu­jára” a válasziratokat.
A felek illetve képviselőik számára – a közigaz­ga­tási szer­vek és az ügyészség kivételével – jellemzően ügyfélkapu és perkapu használatára van lehetőség, így a természetes személyek saját ügyfélkaput, illetve perkaput, gazdálkodó szervezetek a saját perkaput illetve a képviselő illetve (az ügyvéd kivételével) a jogi képviselő ügyfélkapuját, az ügy­vé­dek perkaput, a közigazgatási, állami szervek pedig hivatali kaput használhatnak az elektronikus kapcsolattartás során. A közigazgatási, állami szervek esetében a hivatali kapu helyett csak abban az esetben lehet perkaput használni, ha a szervet az adott ügyben ügyvéd képviseli.
A küldemények fogadása az azonosítást biztosító kapu mellé tartozó értesítési tárhelyre történik. Fon­tos, hogy a kapu, illetve az ahhoz tartozó tárhely kizárólag az üzenetek küldésére és fogadására szolgál, tehát a küldemények kül­dést megelőző, vagy átvételt követő kezelését, nyilván­tar­tását – hasonlóan a papír alapú iratok küldéséhez – már a kapu „tulajdono­sának” kell biztosítania, az általa megha­tározott rendben.
Az elektronikus úton kapcsolatot tartónak a per folyamán, annak minden szakaszában biztosítani kell, hogy az általa használt kapura a küldemények fogadása és küldése megoldott legyen. Ha a fél a per során ezen kötelezettségét nem teljesíti, tehát a bíróságtól amiatt nem tud külde­ményt fogadni, mert a kapu megszűnt, megszüntetésre ke­rült, akkor a bíróság a felet pénzbírsággal sújtja, és részére papír alapon kézbesít.

4.2. A beadvány előterjesztésének szabályai

A Pp. egyértelműen definiálja az elektronikus kapcso­lat­tartás tekintetében a beadvány fogalmát, amely szerint a beadvány: a keresetlevél, illetve minden egyéb beadványt, okirati bizonyíték és ezek melléklete.
A beadvány benyújtására az OBH által rendszeresített űrlapokat kell használni, amely űrlapok az általános nyomtatvány kitöltő program (ÁNYK) alkalmazásával tölthetők ki. A rendszeresített űrlapok valamennyi lehet­séges perbeli nyilatkozat előterjesztését biztosítják. Az adott űrlap használata természetesen nem zárja ki azt, hogy a beadványt annak tartalmára tekintettel utóbb a bíróság az űrlap típusától eltérő beadványként kezelje, ugyanakkor célszerű minden esetben az adott beadványra leginkább alkalmas űrlapot használni.
Az űrlapokat az OBH időnként felülvizsgálja, és ha szük­séges, módosítja, frissíti, és az űrlap módosításáról a köz­zétételt 30 nappal megelőzően honlapján tájékoztatást ad. A módosított űrlap közzétételét követően a régi űrlapon már nem terjeszthető elő kérelem, a lejárt űrlapon előterjesztett beadvány hatálytalan, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a hatályos űrlap használatára.
A kereseti kérelmet, ellenkérelmet, egyéb nyilatkozatot az űrlapon erre szolgáló oldalak kitöltése mellett is elő le­het terjeszteni, de lehetőség van arra is, hogy az előre meg­írt nyilatkozat az űrlap mellékleteként csatolva kerüljön megküldésre.
Az okirati bizonyítékokat fő szabály szerint kizárólag elektronikus formában, az űrlap mellékleteként lehet benyújtani. Ez alól kivételt jelent, ha az eredeti papír alapú bizonyíték bemutatása szükséges, vagy akkor, ha az okirati bizonyítékok nagy mennyisége, vagy speciális formája miatt a bíróság engedélyezi a papír alapú előterjesztést.
Az űrlaphoz mellékletként az OBH által elfogadott fájltípusok csatolhatók, a gyakorlatban ez e-dosszié (adott esetben több fájlt is tartalmazó tömörített állomány) ZIP, illetve a pdf. formátumok alkalmazását jelenti. Fontos feltétel, hogy a csatolmányok és az űrlap együttes mérete nem haladhatja meg a 300 MB-os mérethatárt, illetve nem lehet az űrlaphoz 150 MB-nál nagyobb méretű fájlt csatolni.
A bíróság speciális módszert biztosít arra az esetre, ha a küldemény és mellékletei a 300 MB-ot meg­ha­ladnák. Ebben az esetben egy erre a célra rendsze­re­sített űrlapot kell a bírósághoz benyújtani, amely űrlap befogadását követően, a bíróság által megkül­dött érkeztető szám birtokában a benyújtani kívánt állományt – hitelesítéssel ellátva – egy adathordozóra (CD, pendrive) lehet menteni, és ezt az adathordozót kell három munkanapon belül a bírósághoz – a felek számától függő darabszámban – benyújtani. Eb­ben az esetben a bíróság az adathordozót köz­vet­lenül küldi meg a másik félnek. Ha az adathordozó benyújtására nem az előírtak szerint kerül sor, vagy a mellékletek mérete nem haladja meg a 300 MB mé­ret­határt, akkor az adathordozón benyújtott nyilat­ko­zat vagy teljesített perbeli cselekmény hatálytalan.
A beadványt és a mellékleteit hitelesíteni kell. A Pp. a hitelesítés körében legalább minősített tanúsítvá­nyon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás vagy elektronikus bélyegző használatát várja el, illetve a hitelesítéshez lehetőség van az ún. azonosításra vissza­ve­zetett dokumentum hitelesítési (AVDH) szolgáltatás igénybevételére. A bíróság a beadvány befogadását kö­ve­tően a hitelesítéseket ellenőrzi, és hiányos hitelesítés esetén hiánypótlásra hívja fel a felet.

4.3. A beadványok bíróság általi befogadása valamint a bíróságtól érkező iratok fogadása

Ha az elektronikus beadvány megfelel az informatikai követelményeknek, akkor a benyújtásról a fél rö­vid időn belül befogadás-visszaigazolási értesítést kap, amely tartalmazza az érkeztetés pontos időpontját (nap, óra perc pontossággal), az irat lényeges adatait és a bírósági érkeztető azonosító számot, vala­mint azt, hogy az illetéket hogyan kell megfizetni. Ezt követően, három munkanapon belül egy újabb érte­sí­tést küld a bíróság a beadvány érkeztetéséről, amely értesítés már a bíróság által az iratnak adott lajstrom­számát is tartalmazza.
Az eljárási határidők szempontból a befogadás-vissza­igazolási értesítésen szereplő érkeztetési időpontnak nagy jelentősége van, mert ezzel az időponttal tekinthető a be­advány a bírósághoz benyújtottnak. Nem lehet ugyanis a mulasztás következményeit alkalmazni ab­ban az esetben, ha a befogadás-visszaigazolási értesítésen rögzített időpont szerint az elektronikus útra köteles fél beadványát a határidő utolsó napját megelőzően az informatikai követelmé­nyeknek megfelelően előterjesztette.
A bíróság a fél részére az elektronikus küldeményeket a kapuhoz tartozó tárhelyre kézbesíti, amelynek beérkezéséről a rendszer automatikus értesítést küld az előre meg­adott email címre, az irat az iratra mutató internetes hivatkozás megnyitásával vehető át. A megnyitáskor a rendszer automatikusan az irat átvételét tanúsító elektronikus tértivevényt hoz létre, melyet megküld a bíróság részére.
Ha az értesítés ellenére az átvételre nem kerül sor, akkor a rendszer három nap elteltével ismételt értesítést küld az email címre. Amennyiben a fél/képviselő a második érte­sítést követően sem veszi át az iratot, úgy ezen második értesítés időpontjától számított 5 munkanapon beáll a kézbesítés vélelem, tehát az iratot ezen időponttól a címzett által átvettnek kell tekinteni. Az elektronikus külde­mények esetében a beállt kézbesítési vélelem megdön­té­sére azonban csak akkor kerülhet sor, ha a fél/képviselő igazolja, hogy a kézbesítési tárhelyhez való kizárólagos hozzáférési jogosultságát önhibáján kívüli okból nem tudta gyakorolni.
Az elektronikus úton kapcsolatot tartónak tehát gondoskodnia kell arról, hogy a kapuhoz tartozó tárhelyre érkező küldemények átvételre kerüljenek, hasonlóan a ha­gyományos postai úton érkező küldeményekhez.
A bíróságtól érkező elektronikus üzenetek – így a befogadás-visszaigazolás, érkeztetési igazolás, bírósági végzés – jellemzően pdf. formátumúak, a másik fél által benyújtott elektronikus beadványt viszont a bíróság változatlan formában és kiterjesztésben küldi meg a fél részére. Így az elektronikus úton kapcsolatot tartónak fel kell készülnie arra is, hogy az e-dosszié, és zip formátumú küldeményeket megfelelően kezelni tudja. A bíróság saját végzéseit, iratait elektronikus bélyegzővel hitelesíti.

5. Az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó kötelezettség megsértésének következményei

Mint már az egyes pontoknál rögzítettük, adott esetben igen komoly következményekkel kell számolnia annak a félnek, aki a jogszabályi kötelezettsége ellenére az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó előírásokat nem tartja be. Az egyik ilyen lényeges következmény, a kereset idézés kibocsátás nélküli elutasítása. Ha nem a kereset, hanem más beadvány esetében történik mulasztás, úgy a nem elektronikusan előterjesztett nyilatkozat hatálytalan, és a bíróság úgy tekinti, mintha a fél nyilatkozatot egyáltalán nem tett volna. Ezen felül a bíróság pénzbírságot is ki­szab­hat a mulasztó, nem megfelelően eljáró féllel szemben.
A Pp. szabályai természetesen nem zárják el a felet attól, hogy a tárgyaláson szóban tegyen nyilatkozatot, ugyan­ak­kor a gyakorlatban a felek, illetve a képvi­se­lők a kellően részletes, pontos megfo­galmazás érde­ké­ben jellemzően írásban terjesztik elő beadványaikat.
Emellett a Pp-ben arról sincs rendelkezés, hogy a tár­gyaláson, akár azon kívül – az elektronikus kap­csolat­tar­tásra vonatkozó követelmények megsérté­sé­vel – papír alapon előterjesztett okirati bizonyítékot a bíróságnak mel­lőznie, figyelmen kívül hagynia kellene, ugyanakkor ez eset­ben a félnek pénzbír­ság­gal kell számolnia.
Megjegyzem, hogy az elektronikus kapcsolattar­tás­ra vo­natkozó kötelezettség a bíróságokat is kötelezi, ugyan­ak­kor arra a Pp. nem tartalmaz arra az esetre rendelkezést, ha a bíróság e kötelezettség megsér­té­sével jár el, például ha az elektronikus kapcsolat­tar­tás ellenére –tévedésből – papír alapon kézbesíti az ítéletet.

II. Közigazgatási perek sajátosságai
Az elektronikus kapcsolattartás körében fentebb ismertetettek fő szabály szerint a közigazgatási határozatok felülvizsgálatára irányuló eljárásokban is irányadók, bár e perek sajátosságából adódóan a jogszabály az egyes kér­désekben jelentős eltérést is tartalmaz. Így közigazgatási perekben ugyanazon fél és képviselő típusok számára kötelező az elektronikus kapcsolattartás, mint a polgári perekben, és a bíróságokkal történő elektronikus kapcso­lattartás informatikai előírásai is egy-két kivételtől eltekintve azonosak. Emellett 2016. január 1-től ugyanúgy meg­illeti a jog a felet, illetve a képviselőjét az elektronikus pervitelre, mint a polgári perekben.
A közigazgatási perek sajátosságaira tekintettel az eltérő szabályokat a 2016. január 1. napjától hatályos 340/B. §-a tartalmazza. Ezen szabályok kizárólag a per elején, a per indítása körében határoznak meg eltéréseket, a perindítást követően viszont már nincs eltérés a közigazgatási és pol­gá­ri perek elektronikus kapcsolattartási szabályai körében.

1. A kötelező elektronikus kapcsolattartás szabályainak hatályba lépése közigazgatási perekben

Az egyik fontos eltérés, hogy a kötelező elektronikus kap­cso­lattartásra vonatkozó szabályokat a 2016. július 1. nap­ját követően indult közigazgatási eljárásokban meghozott döntésekkel szemben indított perekben kell először alkalmazni. Tehát az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok kötelező alkalmazását nem a jogerős határozat keltéhez, nem is a kereset benyújtásához, hanem a határozatot megelőző ügy megindulásának dátumához kötötte a jogalkotó, annak érdekében, hogy mind az ügyfeleknek, mind a közigazgatási szerveknek kellő idő álljon rendel­kezésre az elektronikus kapcsolattartás biztosításához szükséges feladatok elvégzésére.
Az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó kötelezett­sé­get előíró jogszabály hatályba lépésének polgári pe­rektől eltérő módon történő meghatározása ugyanakkor további kérdéseket vetett fel a gyakorlatban. Egyrészt az ügyek többségében egyszerűen eldönthető, hogy az eljárás mikor indult (pl. bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés esetében az adóhatósági ellenőrzés esetében a megbízólevél kiállításának időpontja), azonban van­nak olyan ügyek, amikor az eljárás megindításának időpontja külön vizsgálatot igényel. Így például abban az esetben, ha egy folyamatban lévő ellenőrzés során az adózó az együttműködési kötelezettségét megszegi, vagy ha a már korábban indult, felszámolás alatt lévő céggel szembeni ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a volt vezető tiszt­ségviselő iratmegőrzési kötelezettségét nem teljesí­tet­te, úgy ezekben az esetekben a jogsértő magatartás meg­ál­lapítására és szankcionálására irányuló eljárás nyilvánva­ló­an nem az alapeljárással, az ellenőrzéssel indult (hiszen adott esetben maga a jogsértés is az ellenőrzés megin­du­lását követően következett be), hanem más, a konkrét jogsértés feltárására, vagy akár megállapítására irányuló köz­igazgatási cselekménnyel. Az ilyen esetekben ugyanis a mu­lasztási bírságot kiszabó határozattal szemben önálló kereset terjeszthető elő, amelynek elbírálása az alapügy, az ellenőrzés során esetlegesen meghozott határozat felülvizsgálatától függetlenül történik. Emiatt, a hasonló helyzetekben a közigazgatási szerveknek és az ügyfeleknek is különösen gondosan kell vizsgálnia a kereset benyújtását megelőzően, hogy a sérelmezett határozatot meg­előző közigazgatási eljárás mikor indult, hiszen a kereset idézés kibocsátás nélküli elutasításával jár, ha erre vonatkozó kö­telezettség ellenére a keresetet pa­pír alapon terjesztik elő.
A közigazgatási perekben elektronikus kapcsolat­tar­tásra kötelezettek a belföldi gazdálkodó szerve­zetek valamint a jogi képviselővel eljáró felek, illetve értelem­szerűen az a közigazgatási szerv, aki a bírósági felülvizsgálat tárgyát képező határozatot hozta. Tehát a jogi képviselő nélkül eljáró, természetes sze­mély ügyfelek illetve külföldi gazdálkodók továbbra is jogszerűen nyújthatják be papír alapon keresetle­velüket, de lehetőségük van arra is, hogy ezen kérel­müket elektronikusan terjesszék elő. A kapcso­lat­tar­tás ezen perekben a polgári pereknél ismertetetteknek megfelelően űrlap támogatási szolgáltatás igénybevételével, tehát az ügyfélkapun, perkapun illetve hivatali kapun keresztül történhet, és a kereset iratainak hitelesítését is polgári pereknél írtak szerint kell elvégezni.
A hatályba léptető rendelkezésből következően a 2016. július 1. napján, vagy azt követően indult közi­gazgatási ügy­ben meghozott határozat esetén függetlenül attól, hogy a fél a keresetlevelét elektronikusan vagy papír alapon terjesztette elő az elsőfokú szervnél, a közigazgatási szerv köteles a bírósággal az elektronikus kapcsolat­tar­tásra. Viszont a 2016. július 1. napját megelőzően indult közigazgatási eljárásban meghozott határozatot támadó kereset esetében a közigazgatási szerv is jogosult a bírósággal papír alapon kapcsolatot tartani, még akkor is, ha az ügyfél a kapcsolattartásra az elektronikus utat választotta, il­letve a közigazgatási szerv is áttérhet az elektronikus kapcsolattartásra a korábban indult ügyei esetén is.
A továbbiakban kizárólag azon esetkörre térek ki, amikor az elektronikus kapcsolattartás a közigaz­ga­tási szerv részére kötelező.

2. A kereset benyújtása a közigazgatási szervekhez

Szemben a polgári perekkel, a közigazgatási a határozatokkal szembeni keresetet a felek nem a bíróságon, hanem az első fokon eljárt közigazgatási szerv­nél terjeszthetik elő, tehát itt nem a bíróságnak, hanem a közigazgatási szerv­nek kellet biztosítania azt, hogy az ügyfelek a kereset­le­velüket elektronikusan is elő tudják terjeszteni. Megje­gy­zem, hogy a Pp. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely az elektronikus keresetek közigaz­ga­tási szerv általi fogadásának módját, feltételeit szabályozná, és a Pp.-ben még olyan rendelkezés sem található, amely kifejezetten előírná a közigazgatási szerveknek, hogy kö­telesek űrlapot rend­szeresíteni a határozatokkal szembeni keresetek benyújtására. Ezzel szemben a Pp. 394/G. § (6) bekezdése azt írja elő, hogy a beadványt az OBH által rendszeresített űrlapon kell benyújtani, és e tekintetben a Pp. 340/B. § -a sem fogalmaz meg eltérést. Ugyanakkor az űrlap támogatási szolgáltatás technikai kialakításából, valamint abból, hogy a közigazgatási perekben a Pp. a keresetlevél közigazgatási szervekhez történő benyújtást írja elő, egyértelműen az következik, hogy ez a feladat a közigazgatási szervekre hárul, hiszen az OBH-nak tech­ni­kailag nincs lehetősége olyan űrlap vagy űrlapok rend­sze­resítésére, amely a beadvány bármelyik közigazgatási szerv­hez történő benyújtását biztosíthatná. Tehát kizá­ró­lag maguk a közigazgatási szervek tudnak olyan űrlapot létrehozni, amely biztosítja a beadványok náluk történő előterjesztést, így az OBH által a kereset benyújtására rend­szeresített űrlapok mintájára a közigazgatási szerveknek kellett – legkésőbb 2016. július 1-éig – kereset benyújtására szolgáló űrlapot létrehozni és az ügyfelek számára elérhetővé tenni. Ebből viszont az is következik, hogy az adott közigazgatási szervnél használatos űrlapokat nem az OBH teszi közzé, és nem is az OBH frissíti, módosítja, hanem az adott közigazgatási szerv. Megjegyzem, hogy a kormány­hivatalok esetében a kereset benyújtása más módon, az ún. IKR rendszer használatával történhet, amelyet a SZEÜSZ rendelet 155/L. § -a űrlap benyújtási támogatási szolgálta­tásnak minősít.
Mint említettem, a Pp. egyáltalán nem tartalmaz – az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás használatára vonat­kozó előírás kivételével – rendelkezést arra vonatko­zóan, hogy a közigazgatási szerveknek milyen feltételek mellett kell az elektronikus kereseteket befogadniuk, így a köz­igazgatási szervek saját adottságaiknak, informatikai rend­szerük kapacitásától függően határozhatják meg, hogy az általuk létrehozott űrlaphoz milyen fájltípusú, és milyen mérethatárú mellékletek zökkenőmentes kezelését tudják vállalni. Ez ugyanakkor nem okoz a polgári perek­hez ké­pest lényeges eltérést a gyakorlatban, hiszen minden közigazgatási szervnek azt kell biztosítania, hogy az ügyfél által elektronikusan előterjesztett beadványt változatlanul kerüljön a bíróságra, ezért a keresetek befogadására vonat­kozó hatósági gyakorlat igazodik az OBH elvárásaihoz. Az informatikai rendszerek kapacitásának és jellemzőinek eltérése okán ugyanakkor elképzelhető, hogy az adott köz­igazgatási szerv nem minden az OBH által elfogadott fájltípus benyújtását támogatja, és az is előfordul, hogy a mel­lékletként csatolható fájlok mérethatára nem éri el az OBH által megjelölt 300 MB méretha­tárt. A kisebb mérethatár biztosítása egyébként teljesen racionális okból is célszerű a közigazgatási szervek számára, hiszen nekik nem csak az ügyfél beadványát kell elektronikusan továbbítani a bíróságra, hanem egyéb iratokat is (legalább a kereseti ellenkérelmet, meghatalmazást, vagy ha maga az eljárás is elektronikusan folyt, akkor annak iratanyagát is), így az egyszerűbb, gyorsabb továbbítás érdeké­ben az ügyféltől befogadható mérethatár megállapí­tásánál azt is figyelembe veszik, hogy az ügyféli beadványon felül még a saját részről csatolt mellékletek is beférjenek a 300 MB-os keretbe. Emellett a közigaz­gatási perek gyakorlatában az ügyfelek a kereset­le­vélhez egyébként sem csatolnak jelentős számú mel­lékletet, hiszen a közigazgatási eljárás iratanyagát nem nekik, hanem a közigazgatási szervnek kell a bíróság rendelkezésére bocsátania.

3. A közigazgatási szerve

feladatai a beérkezett keresetlevél alapján
A Pp. alapján Amennyiben az ügyfél keresetlevelét papír alapon terjeszti elő, akkor az elsőfokú szerv gondoskodik annak digitalizálásáról, és köteles az eredeti papír alapú iratot megőrizni. Emiatt abban az esetben, ha a jogerős határozatot kétfokú közigaz­gatási eljárásban hozta meg a szerv, az elsőfokú szervnek értelemszerűen elektronikusan kell felterjesztenie a keresetet a másodfokú szervhez, a Pp. 330. § (2) bekezdésében megjelölt határidőn belül.
A keresettel támadott határozatot hozó közigazga­tási szerv ezt követően a keresetlevelet a bírósághoz elektronikus úton köteles beterjeszteni, amely beterjesztésre az OBH speciális, kizárólag a közigazgatási szervek által használható űrlapot rendszeresített. A közigazgatási eljárás iratanyagát azonban csak abban az esetben kell a bíróságra elektronikusan továb­bítani, ha maga a közigazgatási eljárás is kizárólag elektronikusan zajlott, egyéb esetben a hatóság az iratokat papír alapon vagy elektronikusan is to­vábbíthatja.
A közigazgatási eljárás iratanyagának papír alapú to­váb­bítása esetén a szervnek meg kell várnia, míg a keresetlevél beterjesztését követően megérkezik a befogadás-vissza­igazolási értesítés, mert a papír alapú iratanyagot az ezen értesítésben található érkeztetési szám feltüntetésével nyújt­hatja be a bíróságra. A benyújtásra a befogadás-vissza­igazolási értesítés visszaérkezésétől számított három mun­kanap áll rendelkezésre.
A keresetlevél beterjesztését követően a bíróság a felperes részére első alkalommal minden esetben papír alapon kézbesít, és egyúttal felhívja az elektronikus útra kötelezett felperest arra, hogy beadványait kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő. Ezen szabály alapján a bíróság még abban az esetben is papír alapon küldi ki a felperesnek az első iratot, ha a kereset elektronikusan került a közigaz­gatási szervnél előterjesztésre, mivel a bíróság és a fél/kép­viselő közötti elektronikus kapcsolat kizárólag a fél/kép­viselő elektronikus beadványa alapján jön létre.
Az első iratváltást követően a közigazgatási határozat felülvizsgálatára irányuló peres eljárás már a polgári pernél ismerttetteknél azonos módon történik.

4. A NAV közigazgatási peres gyakorlata

A közigazgatási perekben a kötelező elektronikus kapcso­lattartás feltételeinek biztosítása jelentős feladatot jelentett a NAV számára, hiszen évente megközelítőleg 3000 ilyen per indul. Ez komoly iratelosztási nehézséget jelent, hiszen a korábbiakhoz képest a keresetek, illetve a perekben ke­letkező a bíróság által küldött iratok nem az ország több pontján található szervezeti egységekhez, hanem egy helyre, a NAV hivatali kapujára érkeznek be. A papír alapú kap­csolattartással szemben tehát a NAV-nak biztosítania kell, hogy ezen egy pontra beérkező elektronikus küldemények a lehető legrövidebb idő alatt kerüljenek az ország bármely pontján dolgozó ügyintézőhöz.
A NAV határozataival szemben előterjeszteni kívánt ke­re­setlevelek benyújtására az ún. NAVKPER űrlapot rend­szeresítette, melynek pontos kitöltése biztosítja, hogy a kereset – lényegében manuális beavatkozás nélkül – automatizmusok révén rövid idő alatt az adott ügyben eljárt elsőfokú szervhez kerüljön. Figyelemmel a jelentős permennyiségre, a NAV a csatolmányok méretha­tárát egyelőre 50 MB adatmennyiségben korlátozta. Ezen felül külön informatikai megoldás került kidol­gozásra annak érdekében, hogy a bíróságtól érkező elektronikus iratok is a lehető legmagasabb automatizáltság mellett jussanak el az adott perben eljáró ügyintézőhöz.
A keresetek továbbításakor a NAV egyre inkább az elektronikus továbbításra áll át, tehát az új keresetek esetében a NAV akkor is az elektronikus utat választ­ja, ha erre egyébként nem lenne köteles. Ugyanakkor figyelemmel arra, hogy a perek jelentős részét kitevő ügyek jelentős papír alapú iratanyaggal rendelkező ellenőrzési eljárásokat érintenek, így az esetek többségében – a kereset kivéte­lével – az ügy iratait a NAV papír alapon továbbítja a bíróságokra.

Összefoglalás

A fentebb leírtak alapján látható, hogy a jogszabályok az elektronikus kapcsolattartás érdekében a gazdálkodó szervezetekkel, jogi képviselőkkel, valamint a közigazga­tási szervekkel szemben jelentős technikai felkészültséget követelnek meg. Emellett az elektronikus kapcsolattar­tás­ra vonatkozó eljárási szabályok – mint minden egyéb jogszabály – esetén is felmerülhet eltérő jogértelmezés lehető­sége is, ezért a kötelező elektronikus kapcsolattartással érintett feleknek – a jogszabályok valamint az interneten is fellelhető technikai leírások alapján – javasolt előre felkészülni a lehetséges perekre.
 

Letölthető az aktuális számból
Bemutató cikk: 
Tartalomjegyzék: