Kompkonzult Kft. Adótanácsadás, kreditpontos képzés, OKJ képzés, tanfolyamszervezés

Bejelentkezés

Üzemanyagárak

2018. augusztus 01. - 2018. augusztus 31.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
397Ft/l
Gázolaj:
407Ft/l
Keverék:
434Ft/l
LPG autógáz:
236Ft/l
2018. július 01. - 2018. július 31.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
402Ft/l
Gázolaj:
414Ft/l
Keverék:
439Ft/l
LPG autógáz:
230Ft/l
2018. szeptember 01. - 2018. szeptember 30.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
404Ft/l
Gázolaj:
411Ft/l
Keverék:
441Ft/l
LPG autógáz:
243Ft/l

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó van a webhelyen


Szakértői iroda

Az adószámla-kivonatok és az adószámla elektronikus megtekintése

Szerző: 
Királyné Baranyi Ágnes
Sebestyén Balázs
Évfolyam: 
2018
Szám: 
09
Kaptam egy levelet a NAV-tól! Tudná ezt valaki ér­telmezni? • Tartozom, fizetnem kell? • Túlfizetésem van, visszajár? • Mit tegyek? Fizessek? Igényeljem vissza?
 
Ki ne tenné fel ezeket a kérdéseket a mindennapok során akár a közüzemi szolgáltatóktól kapott szám­lák­kal, vagy levelekkel, akár a Nemzeti Adó- és Vám­hivataltól (a továbbiakban: NAV) érkezett értesíté­sek­kel, kivonattal kapcsolatban. Ha esetleg mégsem va­gyunk érintettek, akkor pedig ismerőseinktől hall­hat­juk az értetlenkedő mondatokat.  
A közüzemi szolgáltatóktól kapott számlákon, ki­mutatásokon, éves elszámolásokon a fogyasztásunk alapján keletkező fizetési kötelezettségeink, az arra beérkezett befizetéseink, illetve ezek egyenlege sze­re­pelnek. Ennek megfelelően pedig látható, hogy tartozással, túlfizetéssel, vagy éppen rendezett egyenleggel rendelkezünk-e az adott szolgáltatónál. Ugyan ezen elvek alapján készülnek a NAV-nál az adószámláról kiállított kivonatok is.
A NAV nyilvántartásának egyik legfontosabb ele­me az adózók adószámláinak vezetése, amely sok esetben egyfajta tükörként is szolgál bizonyos eljárásoknál (pl.: köztartozás felülvizsgálat, adózói minő­sítés stb.) az adózóról alkotandó kép meghatáro­zásánál.
Ezekről az adószámlákról, továbbá amennyiben ké­sedelmi pótlék felszámításával érintett, annak össze­géről, részletezéséről és levezetéséről a jogszabályi köte­lezettségének {az adóigazgatási eljárás részlet­szabályairól szóló 465/2017. (XII.28.) Korm.rende­let (a továbbiakban: Adóig.vhr.) 22. § (1) és (2) bekezdése} eleget téve a NAV évente egyszer, október 31-ig értesíti azokat az adózókat, akiknek az adószámlája – ebben az évben - 5.000 forintot meghaladó tartozást, vagy túlfizetést mutat. 
Nyilvánvalóan ezek az értesítések kizárólag akkor érik el a céljukat, ha az adózók az adószámlán nyil­vántartott, illetve az azzal kapcsolatosan közölt adatokat értelmezni is tudják. Sok esetben ez azonban – különösen magánszemélyként – rendkívül bonyolultnak tűnhet.
Mindezeket szem előtt tartva cikkünkben arra teszünk kísérletet, hogy támogatást nyújtsunk az adószámlákról kiküldött kivonatok értelmezéséhez, kitérve az adószámla elektronikus lekérdezési lehetőségeire is. Megkíséreljük bemutatni, hogy ez a feladat sem nehezebb, mint eligazodni bármelyik közüzemi szolgáltatótól kapott számlán.
Mindenekelőtt azonban fontos annak meghatározása, hogy ki az, aki az egyes feltételek fennállása esetén (5.000 forintot elérő egyenleg és/vagy 2017. évi pótlékkötele­zett­ség) sem „várhat” papír alapon kiküldött értesítést az adószámlájáról.
E tekintetben szükséges kiemelni azon változást, hogy az elmúlt években az információ-áramlásban és a kommu­nikációs csatornákban bekövetkezett fejlődést (a papíros ügyvitelt folyamatosan felváltja az elektronikus), továbbá az ehhez igazított jogszabályi környezetet „kihasználva”, lehetővé, illetve bizonyos esetekben kötelezővé vált a NAV számára az adózókkal történő elektronikus kapcsolat­tartás. 
Ennek megfelelően a NAV-tól az adószámlával kapcso­latos „levél” érkezhet postán, vagy elektronikusan is. 
 
I. Postán, vagy elektronikusan?
Tekintettel arra, hogy jelen cikk nem hivatott az elektronikus kapcsolattartás részletszabályainak a bemutatására, így azt csak általánosságban, a kivonat kiküldésével összefüg­gésben érintjük. 
A témakörre vonatkozó részletes ismereteket az ADÓ­VILÁG 2018/01-02. számában, „Elektronikus ügyintézés az adóhatóságnál: a legfontosabb tudnivalók” címmel meg­jelent cikk nyújt. 
Nézzük mi is dönti el, hogy ki kap postán és ki kap elektronikusan értesítést az adószámlájával összefüggésben. A korábbi években ennek meghatározásánál a kiindulópont az volt, hogy a vizsgált időszakban az adózó nyújtott-e be elektronikusan bármilyen bevallást és/vagy adatszolgáltatást a NAV-hoz. Ha igen, akkor részére kizárólag elektronikus tájékoztatást küldött a NAV, annak hiányában pedig papíros formában kapta meg az adószámla-kivonatát, illetve a pótlékértesítőjét.
A vizsgálati feltételekben változást hoztak azonban a 2018. január 1-jével hatályba lépett törvényi rendelkezések, az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. tör­vény, illetve az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szol­gál­tatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.). 
A jogszabályi előírások alapján a NAV írásban, a meg­ha­tározott elektronikus úton, vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban részt vevőkkel. 
A kapcsolattartás formáját (papíros, elektronikus) általá­nosságban az adózó választja meg, de ha rá vonatkozóan jogszabály kötelező jelleggel határozza meg annak módját, akkor az mind az adózó, mind pedig a NAV részére köte­lező. (Bizonyos ügyekben természetesen jogszabály kizár­hatja az elektronikus kapcsolattartást is, például amikor az ügyfél személyes megjelenése indokolt.) 
Tehát 2018. január 1-jétől ha az adózó a hivatkozott tör­vények alapján elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, akkor az adószámla, illetve a késedelmi pótlék elektronikus lekérdezhetőségéről az Adóig.vhr. 22. § (2) bekezdése alapján kizárólag elektronikus tájékoztató levelet kap, egyéb esetben pedig az adószámla adatairól, illetve a pót­lékáról postai küldeményt. 
Tekintve, hogy a gazdálkodó szervezeteknek/személyek­nek (pl.: gazdasági társaság, ügyvédi iroda, egyéni vál­lalkozó stb.) elektronikus kapcsolattartást ír elő a törvény, így elmondható, hogy az adószámlával összefüggésben számukra többségében a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz kapcsolódó tárhelyre (a továbbiakban: KÜNY tárhely) (ügyfélkapura), vagy a Cégkapura helyezi ki a NAV a tájékoztatást. Figyelembe véve azonban, hogy az Eüsztv. alkalmazásában nem minősül gazdálkodó szerve­zetnek például a lakásszövetkezet, így ezek az adózók az adószámlájuk állapotáról továbbra is papíros formátumban kiküldött kivonattal értesülnek.
A természetes személyek részére törvények kötelező jelleggel nem határoznak meg elektronikus kapcsolattartást, elsődlegesen – amennyiben lehetséges – ezen adózókkal is elektronikus úton tartja a NAV a kapcsolatot. Ha azonban az adózó erre vonatkozóan tiltó nyilatkozatot tesz, akkor a jogszabályi rendelkezések szerint elektronikusan nem értesíthető. 
Ennek megfelelőn a kivonatok kiküldése során, ha a természetes személy (vagy az állandó meghatalmazottja) rendelkezik elektronikus kapcsolattartásra alkalmas KÜNY tárhellyel és nem tesz elektronikus kapcsolattartást kizáró nyilatkozatot, akkor a NAV papírosan nem küld értesítést az adószámla állapotáról, kizárólag elektronikusan tájékoztatja a lekérdezési lehetőségekről.
*
Az egyes feltételek alapján postai úton megkapott, illetve elektronikusan lekérdezett adószámla esetén az adózó következő feladata annak értelmezése az esetlegesen szük­séges teendők megtétele érdekében. Ehhez nyújt segítsé­get a kivonatok mellé csatolt rövid Tájékoztató levél, to­váb­bá – célja szerint – cikkünk is a következőkben részle­te­zettekkel, elsőként a papíros formátumot áttekintve.
 
II. Papíros formában kiküldött adószámla-kivonatok
Az adózók részére postai úton eljuttatott adószámla-kivo­nat és pótlékértesítő alapvetően négy főbb részre ta­golható:
• ELŐLAP, 
• ADÓNEM-EGYENLEG kimutatása,
• ADÓNEM EGYENLEGEK TÉTELES RÉSZLETEZÉSE, és érintettség esetén 
• NETTÓ PÓTLÉKSZÁMÍTÁSI LISTA.
 
Előlap
A kivonatok előlapja a címzésre és a feladóra vonatkozó adatokon túl további fontos információkat tartalmaz.
Az előlap bal felső részén található adatok utalnak arra, hogy az adószámla-kivonat mely adózóra vonatkozóan ké­szült. 
Természetes személyeknél az adóazonosító jel, tevékeny­ségét folytató egyéni vállalkozónál az adóazonosítón kívül az adószám, gazdasági társaságok esetében pedig az adószám szerepel. Abban az esetben, ha az adózónak vámmal összefüggő kötelezettsége keletkezett, vagy egyéb ezzel kapcsolatos tétel könyvelődött az adószámláján és ren­del­kezik vámazonosító számmal, akkor az is megtalálható a kivonaton. 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Ezen azonosítók a NAV nyilvántartásának, továbbá a hivatal és az adózók közötti kapcsolattartásnak is fontos hivatkozási elemei. Ennek megfelelően szük­séges tehát, hogy ne csak a hivatal, hanem az adózók is feltüntessék adóazonosító jelüket, vagy adószámukat a NAV-hoz benyújtott valamennyi beadványukon. Mindez lehetővé teszi az egyértelmű beazonosíthatóságot és ezáltal az adott beadvány mielőbbi feldolgozását, az esetleges eljárások lefolytatását. 
Az azonosítókra hivatkozás elősegíti továbbá az adó­zói befizetések pontos beazonosítását és annak haladéktalan lekönyvelését, elszámolását is. Ennek ér­dekében a fizetési kötelezettségek teljesítése során kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy az átutalás közlemény rovatában, illetve a csekk befizetőazo­no­sító mezőjében mindig az adózó saját adóazonosító jele, adószáma szerepeljen.
A kivonat előlapján további információk szere­pel­nek arra vonatkozóan, hogy a NAV mit tart még nyil­ván az adott adózó általános adatai között, így például gazdálkodók esetén itt olvashatók a műkö­dési állapotára (működő, felszámolás alatti, végel­számolás alatti… stb.), illetve tevékenységének meg­kez­désére vonatkozó adatok is.
Az adózó megszólítását és az általános tájékoztatást követően pedig az adószámla-kivonattal kap­cso­la­tos esetleges észre­véte­lek megtételéhez nyújt se­gítséget.
A megjelölt ügyfélfoga­dási helyen és időpontokban az észrevétel megtehe­tő személyesen az adószámlát vezető illetékes adó- és vámigazgatóság ügyfél­szol­gálatán.
Megtalálható továbbá az előlapon az adószámlát ve­zető adó- és vámigazgatóság címe is, ahova írásban el­küldhető az esetleges észre­vétel. Ehhez a kivonathoz csatolt, továbbá a www.nav.gov.hu internetes oldalról le­tölthető „Észrevétel adószámla-kivonatra és a kapcsolódó késedelmipótlék-értesítőre” elnevezésű nyomtatványt biztosítja a NAV, az ügymenet gyorsítása érdekében.
Természetesen lehetőség van az észrevétel elektronikus benyújtására is az e-Papír szolgáltatás “Adószámla” téma­csoportján belül a https://epapir.gov.hu útvonalon, továb­bá az adószámlával, illetve a késedelmi pótlékkal kap­csolatosan egyedi telefonos tájékoztatás is kérhető az ÜCC rendszernek az előlapon feltüntetett elérhetőségén keresztül, a megfelelő azonosítókkal (a NAV-tól igényelhető ügyfélazonosító számmal, illetve a kormányablakokban, okmányirodákban kérhető részleges kódú telefonos azonosítóval). 
Az észrevételek megtétele során szintén hasznos lehet – az adózó azonosítóján túl – a kivonatok iktatószámát, mint hivatkozási számot is feltüntetni, amely szintén megtalálható az előlap bal felső részén.
 
Adónem-egyenleg
A papíros értesítés előlapot követő része, az adónem-egyenleg oldal az adószámla alakulásáról egy összesített, egyenlegszintű kimutatásban nyújt tájékoztatást.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Ez a felsorolás átlátható és könnyebben értelmezhető képet ad az aktuális adószámla-állapotról, egyértelműen megmutatja, hogy az adózó melyik adónemben rendelkezik többlettel {TÚLFIZETÉS/ TÖBBLET (FT) (-) oszlop adatai}, illetve melyik adóneme vonatkozásában van elmaradt tartozása, a kivonat előállításáig még rendezetlen befizetési kötele­zettsége {TARTOZÁS/ HÁTRALÉK (FT) (+) oszlop adatai}. 
Az egyes adónemeknek a kivonat készítésekor aktuális egyenlegei az adónemek növekvő sorrendjében jelennek meg a kimutatásban. Ha az adózó egyes speciális vámte­vékenységeinek folytatásához elkülönített vámszakmai biztosíték-, letétszámlával (pl.: 912 - Vámletét letétszámla; 945 - Jövedéki letétek elszámolási számla) is rendelkezik, akkor az azon nyilvántartott egyenleget a kivonaton a töb­bi adónemtől elkülönítve, „LETÉT SZÁMLÁK” megnevezés alatt láthatja. 
Fontos megjegyezni azonban, hogy vannak olyan adóne­mek, amelyek az értesítéseken továbbra sem jelennek meg. Nem érdemes keresni például a 898-as Bűnügyi letétszám­la, a 404-es EKAER szám kiadásához kapcsolódó biztosíték, vagy a 302-es Háztartási alkalmazottak utáni regiszt­rációs díj adónemek adatait. Ezeket a NAV az adószámla nyilvántartásában elkülönítetten kezeli.
Az egyenlegek áttekintése és az adózó saját nyilván­tartásával történő összevetése során figyelembe kell venni, hogy az értesítéssel közölt egyenleg nem minden esetben a megfizetendő adózói hátralék teljes összegét mutatja. 
Nem jelennek meg a kivonaton közölt egyenlegekben a behajthatatlanság címén törölt tartozások sem. Amennyi­ben tehát az adózónak ideiglenesen behajthatatlanként nyilvántartott tartozása áll fenn, úgy az értesítéssel közölt egyenleg nem a teljes tartozása. Erre az érintett adózók figyelmét a NAV az adónem-egyenlegek felsorolását köve­tően külön tájékoztató szövegben hívja fel. 
Figyelembe kell venni to­váb­bá, hogy az adószámlára kerülő adatok feldolgozása, könyvelése időt vesz igénybe. Ezért előfordul­hat, hogy a kivonaton még nem sze­repel olyan tétel, amelyet a kivo­nat készítését megelő­ző néhány nappal korábban nyúj­tott be, illetőleg fizetett meg az adózó.
Tekintettel arra, hogy a kivo­na­ton kizárólag annak készítéséig könyvelt és esedékes tételek szerepelnek, így az értesítés alapján az előremutató dátummal nyilvántartott tételekről sem tájékozódhatnak az adózók.
Ezt figyelembe véve a közölt egyenleg a késedelmi pót­lék adónemen a kiküldött értesítőben megállapított aktuális pótlékelőírást sem tartalmazza, mivel a megelőző évre felszámított és az értesítéssel közölt pótlék fizetési határideje november 15., a kivonatot pedig október 31-ig pos­tázza a NAV. Cikkünk harmadik részében ismertetettek szerint azonban a NAV elektronikus felületén, az eBEV portálon a megfelelő időszakra történő lekérdezéssel az előremutató tételek – így a felkönyvelt késedelmi pótlék­előírás is – megtekinthetőek az esedékességüket meg­előzően.
Amennyiben az egyenlegek áttekintése után az adózó megállapítja, hogy tartozása, vagy többlete van, és az a saját nyilvántartásában is megmutatkozik, úgy intézkednie kell a szükséges teendőkről.
Olyan tartozás esetén, amelyet az értesítés kézhezvételéig még nem rendezett, a befizetést, vagy túlfizetés esetén a többlet tartozásra történő átvezetésének kezdeményezését, haladéktalanul teljesítenie kell, az esetleges végrehajtás és a további késedelmi pótlék felszámításának elkerülése érdekében. 
Tartozás hiányában fennálló túlfizetés esetén pedig a visszatérítést a 1817-es számú „Átvezetési és kiutalási kére­lem az adószámlán mutatkozó túlfizetéshez” nyomtatvány benyújtásával, valamint az ÜCC rendszeren keresztül kezdeményezheti.
A befizetések és az átvezetési/kiutalási kérelmek lehet­séges módjairól az adózó a kivonathoz csatolt Tájékoztató levélben kap részletes tájékoztatást. Ha az egyenleges kimutatás alapján azonban az adózó eltérést tapasztal a saját nyilvántartásától, akkor az esetleges észrevé­te­lek, intézkedések megtételét megelőzően érdemes az egyenlegek részletezését is áttanulmányoznia, amely segítséget nyújt annak vizsgálatában, hogy az egyes különbségek miből, milyen könyvelési tétel(ek)ből, vagy az adószámláról esetlegesen hiányzó adatokból adódhatnak.
 
Adónem egyenlegek részletezése

A kivonat az adónemek egyenlegeit tételesen, „Kötelezettség” (kötelezettség és támogatás jellegű té­telek) és „Pénzforgalmi” (a kötelezettségekhez kap­csolódó pénzügyi rendezések: tényleges befizetések; kiutalások/átvezetések) oldalanként elkülönítve is rész­letezi az adózói egyeztetések elősegítéséhez. A részletes kimutatás a megelőző év elejétől, a kivonat elkészítésének időpontjáig könyvelt és esedékes adószámla tételeket tartalmazza. A felsorolásban a meg­előző és a tárgyév adatait (jelenleg a 2017. és a 2018. évi tételeket) szaggatott vonal választja el. Ez is jelzi, hogy visszamenőlegesen a megelőző évre könyvelés már nem történhet, az adatok véglegesek; ezek adják a késedelmi pótlék számításának alapját. A tárgyévi tételek viszont csak tájékoztató jellegűek, mivel a folyamatos feldolgozás és könyvelés következtében az adott évi adatok lezárásáig még változhatnak.
A kimutatás adatait tekintve a „KÖTELEZETTSÉG OLDAL” elsősorban az adózóknak az adókötelezettségeikről – a jogszabályi előírások alapján – benyújtott bevallásaikból (ide értendők az önellenőrzések is) származó adatokat tartal­mazza. Szükséges kiemelni, hogy az adószámlán nem je­lentkezik a bevallás teljes adattartalma, csak a pénz­ügyileg teljesítendő köte­le­zett­ség és/vagy a vissza­igényelhető költségvetési támogatás összege szere­pel. Ezen az oldalon talál­hatóak még a NAV által meg­állapított egyéb köte­le­zettségek (pl.: az ellenőrzés keretében megálla­pí­tott kötelezettség, mulasz­tási bírság, illeték(előleg) stb.), továbbá más jellegű adatok is (pl.: a fizetési könnyítési, mérséklési téte­lek). Egy adott kötelezett­ség típusáról, jogcíméről a „MEGNEVEZÉS” oszlop tar­tal­ma ad szöveges tájékoz­tatást.
A kötelezettség oldalon látható „ESEDÉKESSÉG DÁTUMA” azt az időpontot jelöli, ameddig az adózó a kötelezettségét késedelmipótlék-mentesen fizethette meg, vagy amely naptól az adó-visszaigénylési joga megnyílt. Ezen az oldalon a „+” előjelű összegek megfizetendő kötelezettséget, a „-” előjelűek köte­lezettséget csökkentő tételt, jóváírást, az adózó részére visszajáró összeget jelentenek.
Az adott kötelezettség megfizetéséhez információt nyújt az adónemhez tartozó pénzforgalmi számlaszám, amely a kivonaton az adónem-tábla felett, az adónem kódjával és megnevezésével egyező soron látható. 
Az adószámla „PÉNZFORGALMI” oldalán jelennek meg az adózói befizetések, az adónemről teljesített kiutalások és az adónemek közötti átvezetési tételek. A „TELJESÍTÉS DÁTUMA oszlopban feltüntetett dátumok mutatják azt, hogy ezek a pénzforgalmi tételek milyen időponttal teljesültek, tehát a befizetett összeget a NAV milyen nappal tekinti megfizetettnek, a kiutalást, vagy az átvezetést milyen nap­pal végezte el. Az egyes tételekhez kapcsolódó pénzügyi tranzakció módját – a befizetéseket, a kiutalásokat és az átvezetéseket – a „TÍPUS” oszlopban szereplő kód és annak a kivonat végén elhelyezett magyarázata („PÉNZFORGALMI TÉTÉEL TÍPUSÁNAK MEGNEVEZÉSE”) alapján lehet megkülön­böztetni. 
A pénzforgalmi oldalon szereplő „FIZETÉSI SZÁMLA JELZŐ” oszlop adata azt a pénzforgalmi számlaszámot jelöli, amely számláról, vagy amely számlára teljesült az adott befizetési vagy kiutalási tétel. 
Ezen az oldalon a „-” előjelű tételek jelzik a befize­tést/átvezetést másik adónemről, míg a „+” előjelűek a kiutalást/átvezetést másik adónemre. 
Az egyes adatok további értelmezését az adott könyvelési tételeknél feltüntetett kódok és a kivonat végén elhelyezett megnevezések, magyarázatok is segítik.
 
Nettó pótlékszámítási lista

Azon adózók, akik/amelyek 2017-ben késedelmesen, vagy nem teljesítették valamely fizetési kötelezettségüket, illetve költségvetési támogatást annak esedékességét megelő­zően vettek igénybe és emiatt 5.000 Ft-ot elérő pótlékuk keletkezett, az adószámla-kivonaton túl papíros formátumban kiküldött pótlékértesítőt is kapnak. 
A nettó pótlékszámítási lista a késedelmi pótlék össze­gének részletes és tételszintű levezetését tartalmazza, valamennyi, a nettó pótlék megállapításában részt vevő adónem és könyvelési tétel feltüntetésével. Eltérően azonban a kivonattól a pótlékértesítő kizárólag a 2017. január l-je és 2017. december 31-e közötti tételeket és az azokra felszámított késedelmi pótlékot tartalmazza, mert a pótlék a NAV mindig lezárt időszak adatai alapján és lezárt naptári évre állapítja meg.
A levezetésen a pótlékszámításban részt vevő tételek leg­fontosabb adatain (esedékesség/teljesítés dátuma, megne­vezés, adónemkód, összeg) túl számos további információ is segíti a kiszámítás értelmezését.
Nyomon követhető többek között a „PÓTLÉKALAP” vál­tozása, amely a kötelezettség és a pénzforgalmi tételek össze­sítéséből nettó módon számított hátralék összegét, annak időbeli alakulását mutatja meg. 
A levezetésben megjelenik továbbá az egyes időszakokban érvényes „JEGYBANKI ALAPKAMAT” mértéke is. Ez határozza meg a késedelmi pótlék mértékét, mivel a nettó késedelmi pótlék minden naptári nap után a fennálló tartozásra a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része (három tizedes jegy pontossággal).
A pótlékalap (hátralékösszeg) és a jegybanki alapkamat változásának megfelelően a felszámítással érintett év hátralékos időszakokra különül el. Ezek változását és az időszakonként kezelt hátralékos napok számát a „HÁTRAÉKOS IDŐSZAK/ HÁTRALÉKOS NAPOK SZÁMA” oszlopban követheti nyo­mon az adózó. A levezetés külön kimutatja ezekre a hátralékos időszakokra eső „részpótlé­ko­kat”, az „IDŐSZAKI PÓTLÉKOKAT” is, amelyeknek a pótléklista vé­gén, a „PÓTLÉK ÖSSZESEN” me­ző­ben feltüntetett összesítése adja az adott évre felszámított pótlék összegét. Itt az összeg forintosan jelenik meg, mivel a pótlék kiszámítása minden esetben forintosan történik, azonban annak megfizetése és ezáltal az adószámlára történő könyvelése során figyelemmel kell lenni a jogszabályokban meghatározott egyes előírásokra is. Ennek megfelelően az 5.000 forintot elérő nettó késedelmi pótlékot a NAV a természetes személyek és az egyéni vállalkozók esetében forintosan határozza meg és írja elő, a jogi személyiséggel rendelkező és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében pedig az ezer forintra történő általános kerekítési szabályt alkalmazza.
A forintban kiszámított és a levezetésben feltüntetett pótlék összegének kerekítését az adózók a „MEGFIZETENDŐ PÓTLÉK” mezőben láthatják. Ez az az összeg tehát, amelyet a NAV az adózó adószámláján a felszámítással érintett évet követő év november 15-i esedékességgel (mun­ka­szü­neti nap esetén az azt követő munkanappal) elő­ír, és amelyet az adózónak ezen esedékességig kell megfizetnie. Mivel a termé­szetes személyek és az egyéni vállalkozók esetében kerekítés nem törté­nik, így természetesen a fo­rintban kiszámított és össze­sített pótlék lesz a megfi­zetendő pótlék össze­ge is. 
*
Mint részleteztük, papíros formátumú kivonatot és pótlékértesítőt azonban nem minden adózó kap. Amennyiben az értesítési feltételek fennállnak ugyan, de a cikkünk első részében foglaltak alapján az adózó elektronikusan értesítendőnek minősül, úgy adószámlájának alakulását elektronikusan követheti nyomon. 
Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy az adó­szám­la elektronikus lekérdezése nem kizárólag az elektronikusan értesítendő ügyfeleknek, hanem valamennyi adózónak biztosított, aki ügyfélkapus regisztrációval rendelkezik.  
 
III. Adószámla és pótlékadatok elektronikus lekérdezése
Az adószámla adatok elektronikusan a NAV elektronikus ügyintézési felületén, az eBEV portálon elérhető Adószámla és pótlékadatok szolgáltatással te­kinthetők meg, illetve tölthetők le különböző formátumokban. A szolgáltatással az adószámla adatokon túl lekér­dezhető továbbá a tárgyidőszakra vonat­kozó, a le­kérdezésig felkönyvelt adatok alapján várható kése­delmipótlék-kötelezettség, továbbá megtekinthető a megelőző évre ténylegesen felszámított és az adószámlán előírt késedelmi pótlék is.
 
Adószámla lekérdezése
Az adószámla lekérdezéséhez bizonyos paraméterek megadása szükséges. Ennek során elsősorban a meg­te­kinteni kívánt időszakra, illetve a formátumra vonatkozó feltételeket kell kiválasztani. 
Az adószámla elektronikus megtekintésére is kiterjedő képviseleti jogosultság, meghatalmazás esetén természe­tesen előfordulhat, hogy a szolgáltatást igénybe vevő felhasználó több adózó adószámlájának lekérdezésére is rendelkezik jogosultsággal. Ezekben az esetekben a felhasználó az érintett adózó nevének, azonosítójának kiválasztásával irányíthatja, hogy aktuálisan melyik adózó adószámláját kívánja megtekinteni.
Az adatok az elektronikus felületen évenkénti megbon­tásban kérdezhetők le. Ennek megfelelően az időszak vége paraméter megadásával a megtekinteni kívánt év szabályozható. Például ha az adózó a 2016-ban benyújtott 2015. évi SZJA bevallása alapján, 2016. évi esedékességgel könyvelt, kötelezettségeit szeretné leellenőrizni, akkor az időszak végének 2016. december 31-ét kell kiválasztania.  Aktuális dátum megadása esetén a nyitott tárgyidőszak tételei jelennek meg a lekérdezés napjáig. Előfordulhat az is, hogy az adószámlát nem a lekérdezés napjáig, hanem előremutatóan kívánja a felhasználó megtekinteni, pél­dául a jogerős fizetési kedvezmény esetén az egyes rész­letek esedékességeinek ellenőrzéséhez. Míg erre a papíros formában kiküldött kivonatokon nincs lehetősége, addig elektronikusan a „jövőben” – a lekérdezés napjától később – esedékes tételeket is lekérdezheti, az aktuális naptól későbbi dátum megadásával.
A felhasználó az adószámla típusa választási lehető­ség­gel azt szabályozhatja, hogy az adószámláját egyenleges formában (Adónem-egyenleges), illetve tételes részlete­zett­séggel, (Tételes/Lista) tekinti-e meg. Az adószámla adónem egyenleges kimutatása a papíros formában kiküldött kivonat elején megtalálható egyenleges összesítéshez hasonló eredményt ad. Ennek megte­kintésével az ügyfelek az adószámlán nyilvántartott, a kö­telezettség és pénzforgalmi tételek adónemenként összesí­tett egyenlegéről kapnak tájékoztatást.
Részletes adószámla-egyeztetéshez a Tételes (Adószámla-kivonat) lekérdezési lehetőség választása javasolt, mivel ez a formátum tartalmazza az egyeztetésekhez jellemzően szük­séges adatokat. Ezen a kimutatáson az egyes köny­velési tételek a papíros formában kiküldött kivonat adónem egyenlegek részletezéséhez hasonló megjelenítésben, a már ismertetett adattartalommal, „Kötelezettség” és „Pénz­forgalmi” oldalakon elkülönítve jelennek meg. 
A részletes adószámla-egyeztetést a Tételes lekérdezésen túl további adatokkal segíti elő a Lista választási lehető­séggel előállított adószámla megjelenítés.
A Lista esetében az egyes adónemek adatai a kivonattól eltérően nem különülnek el „Kötelezettség” és „Pénzfor­galmi” oldalakra, a tételek egymást követő esedékességi sor­rendben, az adott tételre jellemző adatokkal (pl.: köte­le­zettség összeg esetében az esedékesség dátumának, pénz­for­galom összegnél pedig a terhelés dátumának feltüntetésével) jelennek meg. A Lista lekérdezésével információt kaphat az adózó töb­bek között arról is, hogy az adott tételt milyen bizonylat alapján, illetve milyen jogcímen könyvelte a NAV. Míg a papír alapú, illetve az elektronikusan lekérdezett kivo­nat képeken ez a tájékoztatás szöveges formában jelenik meg a „MEGNEVEZÉS” oszlopban, addig a Listán különböző kódok jelölik, például a „053”-as „BIZ.KÓD” érték az SZJA bevallás alapján felkönyvelt tételre utal. A bevallásokból felkönyvelt tételek vizsgálata során hasznosak lehetnek továbbá a „BEVALLÁS IDŐSZAKA” oszlopban feltüntetett adatok is, amelyek a bevallás időszakára (adott év jelölésével), gyakoriságára (E-éves; H-havi, N-negyedéves) vonatkozóan nyújtanak tájé­koztatást. Pl.: a „2017 E” érték 2017. évre vo­natkozó éves bevallást, a „2017 H 02” 2017. február hónapra vonatkozó havi bevallást, a „2017 N 01” pedig a 2017. első negyedévére vonat­kozó negyedéves bevallást jelöl.
Az adószámla-egyeztetést segítik a Lista formátumon a „BÁRKÓD; HATÁROZATSZÁM/EV” adatok, amelyek az adott tételek könyvelésének alapjául szolgáló bizonylat, ügyirat beazonosítására szolgáló nyilvántartási számról (iktatószám), illetve a „KÖNYVELÉS DÁTUMA” oszlopban feltüntetett dátumok is, amelyek pedig az adott tétel adószámlára könyvelésének napjáról adnak tájékoztatást.
Az előzőekben részletezett megjelenítési formák tekin­teté­ben a felhasználóknak lehetőségük van arra is, hogy az adószámlájukat ne a teljes, az adószámlájukon nyilvántar­tott köz­te­her-, vagy támogatásnem tekintetében kérdezzék le, ha­nem kizárólag – a választásuk szerint – meghatá­rozott adónemekre. Ez a lekérdező felületen az adónem szűrés para­méterrel szabályozható, amely eredményeképpen kizárólag a kiválasztott adónem egyenlege, illetőleg az adott időszakban az adónemen könyvelt tételek jelennek meg. A szolgáltatás leginkább a több adónemmel, nagyszá­mú könyvelési tétellel rendelkező gazdálkodói adószámlák esetében lehet hasznos, mivel a szűkített adatkörre irányuló lekérdezés eredményének előállítása – a kevesebb adat összegyűjtése miatt – rövi­debb időt vesz igénybe, mint a teljes adószámla megjele­ní­té­se. Ezeknél az adózóknál specializáltabb lehet bizonyos tevé­kenységek elvégzése is (pl.: járulékbevallások, áfa bevallások elkészítése), amely során a szűrés segítségével az adott tevé­keny­séghez kizárólag a meghatározott adónem vizsgálható.
Szintén az egyeztetések, korrekciók hatékonyságát nö­velheti továbbá, hogy az adószámla adatai nem kizárólag PDF fájlformátumban nyerhetők ki a lekérdezések során.
A válasz formátumban megjelölt választás szerint, az adózói igények kielégítése érdekében az adószámla lekérdezések eredményét a NAV XML és EXCEL (XLS) állományban is szolgáltatja az adózók részére.
Az adatstruktúrák és ezáltal az egyes adószámla adatoknak a különböző szempontok szerinti szűrése, rendsze­re­zése és elemzése adózói, könyvvizsgálói oldalról is meg­könnyítik a könyvelt társasági adatoknak az adóhatóság által nyilván­tartott adószámla adatokkal történő egyeztetését, összeve­tését. Ezekben a formátumokban kinyert adatokat az egyes könyvelő programok, szoftverek tovább elemezhetik, archiválhatják. En­nek következményeként az esetleges eltérésekről készített listák segítségével könnyebben lehet intézkedni a szükséges korrekciók iránt, javítva a könyv­vizsgálati munka hatékonyságát és segítve az adózók nyilvántartásának tisztázását is.
Mivel az ilyen állományok esetén azonban nem zárható ki teljes körűen a későbbi adatmódosítások lehetősége, ezért a felhasználók által indított lekér­dezések utólagos visszakereshetőségének biztosítása érdekében megtörténik a lekérdezett eredmények tá­rolása, amelyre a lekérdezéskor a NAV – külön üzenet megjelenítésével – az adózók figyelmét is felhívja.
A lekérdezésnek az előzőekben ismertetett para­méterek szerinti indítását követően előfordulhat, hogy annak eredménye nem azonnal jelenik meg az elektronikus felületen. Természetesen – a többi eBEV szolgáltatáshoz hasonlóan – itt is biztosított, hogy a felhasználó a portálra visszatérve a későb­biekben tekint­hesse meg a lekérdezett adószámláját, továbbá kérheti annak a KÜNY tárhelyre (ügyfél­kapura) történő megküldését is, e-mailes értesítéssel együtt, vagy anélkül. A természetes személyeknek további kényelmi szolgáltatásként biztosított az adószámla lekérdezése során a fizetési kötelezettségek internetes bankkártyás fizetés (az ún. virtuális POS, azaz VPOS) útján történő teljesítésének lehetősége is. Erről az ADÓVILÁG 2017/1-2. számában Elektronikus befizetések az adóhatóságnál (VPOS) címmel megjelent tájékoztatás nyújt részletesebb ismereteket.
 
Késedelmi pótlék prognózis megtekintése

Mint ismert a NAV a fizetési kötelezettségek késedelmes, illetve nem teljesítése esetén alkalmazott szankciót, a kése­delmi pótlékot évente, nettó módon (a tartozások összegét csökkentve az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összegével) a felszámítást megelőző naptári év január 1-jétől december 31-ig terjedő időszakára, napi pótlékolással állapítja meg és közli az adózóval. Az egyes folyamatokra, adózói költségvetések terve­zésére tekintettel elvárás lehet azonban az adózók részéről, hogy már az adóévben, vagy az azt követő év elején tájékoz­tatást kapjanak a várható késedelmi pótlékuk összegéről. 
Ezen igény kielégítésére kétféle szolgáltatást is biztosít a NAV. Egyrészt a www.nav.gov.hu internetes oldalán, a Szolgáltatások —> Kalkulátorok —> Pótlékszámítás útvona­lon elérhető Pótlékszámító segédprogramot működteti, másrészt pedig az eBEV felületen biztosítja az adózóknak a várható késedelmi pótlék lekérdezésének a lehetőségét. Fontos különbség azonban, hogy míg az internetes kalkulátor nem az adószámlára könyvelt adatok alapján, hanem kizárólag a felhasználó által megadott összeg után számolja ki a választott időszakra eső késedelmi pót­lék összegét, addig az eBEV-es Késedelmi pótlék prog­nózis a lekérdezésig felkönyvelt, tényleges adószámla adatok alapján – a tartozás folyamatos változását figyelembe véve – nyújt tájékoztatást a várható nettó késedelmipótlék-kötelezettségről. 
A pótlék prognózis lekérdezése során kizárólag egy vég­dátum megadása szükséges az időszak vége mezőben, amely időpontig (a nyitott időszak elejétől) megtörténik a várható pótlék kiszámítása. Végdátumként legkorábbi időpontként a pótlékolással még le nem zárt év január 1-je (jelenleg 2018. január 1.) és legfeljebb a lekérdezés nap­ja adható meg.
A megadott paraméte­rek­nek megfelelően lekér­de­zett, várható késedelmi pótlék levezetését a felhasználó a papíros formátumban megküldött nettó pót­lékszámítási listával mege­gyező adattartalommal te­kintheti meg. Szükséges ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a várható összeget a program kizárólag a lekérdezésig felkönyvelt adatok alapján számítja, amelyek természe­te­sen folyamatosan változhatnak, ezért az előrejelzés ki­zá­ró­lag tájékoztató adat. A ténylegesen megállapított és az adószámlán előírt nettó késedelmi pótlékról, a felszámítással érintett évet követő évben, külön papíros úton, vagy elektronikus lekérdezéssel kapnak tájékoztatást az érintett adózók.
 
Pótlék-levezetés megtekintése

Egy adott évre felszámított pótlékuk részletes levezetését az adózók a Pótlék-levezetés eBEV szolgáltatáson belül indított lekérdezéssel tekinthetik meg. A lekérdezés során a pótléklevezetéssel érintett év megadásával az adott évre a NAV által megállapított és az adószámlán könyvelt pótlék részletes – a papíros értesítésekkel megegyező adattartalmú – levezetése jelenik meg. Ha a pedig a lekérdezett időszakban az adózó nem érintett pótlékkötelezettséggel, úgy arról a lekérdezés során szöveges tájékoztatást kap.
Fontos, hogy a megelőző évre felszámított pótlék álta­lában csak júniustól tekinthető meg, de a lekérdezhetőség pontos időpontjáról a NAV a különböző felületeken tájé­koztatást tesz közzé.
*
Mint azt a cikkünkben részletezettek is mutatják, a NAV a tevékenysége során kiemelt figyelmet fordít az egyes elektronikus szolgáltatások biztosítására, így az adószámla és a pótlékadatok széleskörű, különböző formátumokban elérhető lekérdezésére is. Látható továbbá az is, hogy a han­gsúly ezen a téren is egyre inkább az elektronikus ügy­vitelre helyeződik át. Ennek ellenére továbbra sem kötelez­hető minden adózói kör a teljes körű elektronikus ügy­inté­zés­re, így változatlan jogszabályi környezet esetén – bár csökkenő tenden­ciát mutatva – a közeljövőben is meg­marad az adószámláról történő papíros értesítés. 
Kiemelve azonban az egyes elő­nyöket (az adószámla folyamatos nyomon követésének, a jö­vőben esedékes kötelezett­ségek, várható prognózisok megtekin­té­sének, választ­ható, programok által felhasználható formátumok le­töltésének lehetősége) remélhetőleg jelen ismertetővel hozzájárulunk az adószámla lekérdezés elektronikus, kényelmi szolgáltatásainak növekvő számban tör­ténő igénybe vé­teléhez és a szolgáltatott adatok megfelelő ér­tel­mezéséhez, bizonyítva továbbá azt is, hogy az adószámlán sem bonyolultabb eligazodni, mint a közüzemi számlákon.
Letölthető az aktuális számból
Bemutató cikk: 
Tartalomjegyzék: