Kompkonzult Kft. Adótanácsadás, kreditpontos képzés, OKJ képzés, tanfolyamszervezés

Bejelentkezés

CAPTCHA
Ez a kérdés teszteli, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.

Üzemanyagárak

2021. május 01. - 2021. május 31.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
428Ft/l
Gázolaj:
438Ft/l
Keverék:
466Ft/l
LPG autógáz:
273Ft/l
2021. április 01. - 2021. április 30.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
419Ft/l
Gázolaj:
439Ft/l
Keverék:
456Ft/l
LPG autógáz:
259Ft/l
2021. március 01. - 2021. március 31.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
398Ft/l
Gázolaj:
415Ft/l
Keverék:
434Ft/l
LPG autógáz:
241Ft/l

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó van a webhelyen

Gyakorlati Cégkapu Oktatás


Gyakorlati Cégkapu Oktatás



Szakértői iroda

A 2021. évi adóváltozások fő irányai

Szerző: 
Besesek Botond
Évfolyam: 
2020
Szám: 
12

A 2021-es év adóváltozásairól nem lehet beszélni úgy, hogy ne a koronavírus járvány és annak gazdasági életre és társadalomra gyakorolt hatásaival kez­denénk. A járvány és a járvány elleni védekezésként meghozott veszélyhelyzeti intézkedések teljes éle­tün­ket, életmódunkat, munkánkat, magánéletünket és szokásainkat felforgatták. Így természe­tesen az adó­zásban is számos változást hozott. Nézzük, me­lyek ezek.

Az elmúlt években megszokottá vált az adóváltozások tavaszi-őszi ritmusa. A tavaszi időszakban, a költ­ségvetés elfogadásával párhuzamosan jelentősebb, kon­cepcionális változások kerültek napirendre, ame­lyek akár jelentősebb költségvetési hatással is járhattak. Ősszel, ezzel szemben azok a módosítások vol­tak túlsúlyban, amelyeknek tech­nikai, adminisztrációs szempontból volt jelentőségük, és lényegesen nem érintették a már elfogadott költségvetés bevételi oldalát.
Bár az év elején pontosan ezekkel a tervekkel futottunk neki a 2020-as évnek, a járványügyi helyzet ezt is – ahogy minden mást – teljesen felülírt. Március kö­zepén egy soha nem látott mértékű gazdasági válság közepén találtuk ma­gun­kat, amely a korlátozó intézkedések bevezetésével, szin­te egyik percről a másikra keletkezett. A vállalkozások jelentős része az­zal szembesült, hogy elfogytak a vevők, akadoztak a beszállítói láncok, bizonytalanná vált a mun­ka­vál­la­lók helyzete. Amellett, hogy mindezen problé­mák­kal egyszerre kellett szembesülni, tovább nehezítette a helyzetet, hogy hasonló szituációban még senki sem volt, nem lehetett jól bevált forgatókönyvek mentén haladni a válságkezelésben.
Ebben a szituációban a Kormány számára elsőrendű pri­oritás volt az, hogy a vállalkozások fizetőképes­sége fennmaradjon, és a lehető legtöbb munka­vál­lalót megtart­has­sák a vállalkozások. Erre irányultak a veszélyhelyzeti intézkedések: a leginkább érintett ágazatokban dolgozó mun­kavállalókkal kapcsolatos adó- és járulékkedvezmény, a kata elengedése a ve­szély­helyzeti hónapokra, az éves be­szá­moló és az éves bevallási kötelezettségek elhalasztása szeptember 30-ig, a fizetési könnyítések kibővítése és illetékmentessé téte­le. Ezen intézkedések érdemben segí­tet­ték a leginkább baj­ba került vállalkozásokat.
A veszélyhelyzeti intézkedések mellett a tavaszi időszakban csak a legfontosabb, legszükségesebb módosítások voltak lehetségesek: a szociális hozzájárulási adó – és ezzel együtt a kiva – mértékének további csökkentése a ver­seny­képesség fenntartására és az újraindulás támogatására; a fejlesztési tartalékkal kapcsolatos intézkedések a beruházások és a profit újra-befektetésének  támogatására; a ve­szély­helyzet kezeléséhez szükséges bevételek érdekében bevezetett kiskereskedelmi adó törvénybe foglalása; valamint a kata adónem esetében bevezetett módosítások.
Ezek közül is kiemelném a szociális hozzájárulási adó és a kata változásait. A szociális hozzájárulási adó mértéke 17,5%-ról 15,5%-ra csökkent 2020. július 1-től. Ezzel a VKF (Versenyszféra és Kormány Állandó Konzultációs Fóruma) megállapodásban foglalt szocho csökkentési vállalást annak ellenére teljesített a Kormány, hogy a meghatározott béremelkedési feltétel még nem teljesült. Ezzel a Kormány deklarálta, hogy a válság idején is kiemelt cél marad az adócsökkentés politikája, illetve ezzel kívánta az újrain­du­lás­ban segíteni a magyar vállalkozásokat.  Ezzel az egyetlen in­tézkedéssel több mint 150 mrd Ft maradt a magyar vál­lal­kozásoknál. A kata esetében a változás lényege, hogy a kata továbbra is eredeti céljának megfelelően az elsősorban la­kos­ságnak értékesítő mikrovállalkozások számára nyújtson egyszerű, könnyen teljesíthető méltányos adózási lehe­tő­séget. Ezért a következő változások kerültek beiktatásra: az egy kifizetőtől származó kifizetések 3 millió Ft-ot meg­ha­la­dó részére egy 40%-os adó került bevezetésre, amelyet a ki­fizetőnek kell teljesítenie. Ezzel megmaradt a kata egyszerűsége, hiszen a katás vállalkozónak semmiféle többlet ad­mi­nisztrációs kötelezettsége nem keletkezik, az adó tehát továbbra is rendkívül egyszerű maradt. Előírásra került továbbá, hogy egy személynek csak egy katás jogviszonya lehet, illetve a katás vállalkozás és kapcsolt vállalkozása kö­zötti tranzakciókra is a fenti, 40%-os adó vonatkozik.
Mivel tavasszal csak korlátozott mértékben volt lehető­ség a változtatásra, az őszi időszakra maradtak az adózási szempontból kiemelkedően fontos intézkedések, melyek közül az idei évben az általános forgalmi adóval kapcso­latos módosítások vannak túlsúlyban. Ezek közül is kie­mel­kedik az, hogy az online számla-adatszolgáltatás ki­ter­jesztésével lehetővé válik, hogy az adóhatóság a vál­lal­kozások számára kiajánlja az áfa-bevallás terve­ze­tét. Bár ez a tervezet az adózók közreműködése nél­kül nem válik au­tomatikusan bevallássá, mégis óriási segítség lesz a vál­lalkozások számára. Kifejezi to­váb­bá azt a koncepciót, amely szerint az adóhatóság a vállalkozásoktól beérkező ada­tokból szolgáltatást nyújt a vállalkozásoknak. A jövő adóhatóságát e kon­cep­ciónak megfelelően képzeljük el.
Az online számla-adatszolgáltatás kiterjesztését, az erre épülő áfa tervezet kiajánlást én személy szerint az elmúlt évek legjelentősebb eredményének tartom. Az adatszolgáltatás kiterjesztése, az ebből táplálkozó szolgáltatások, fejlesztések a teljes magyar gazdaság digitalizációjára serken­tőleg hatnak, szemlélet­váltás­ra késztetik a magyar cégeket. Már most hallani, hogy különböző szektorok ezen adat­szol­gáltatásra új­szerű, innovatív technológiákat, szolgál­ta­tá­sokat fejlesztenek, számos munka- és kontroll folyamat au­tomatizálása válik lehetővé. Emellett a tervezet kia­ján­lá­sa már középtávon is megkönnyítheti az adózók életét. Ter­mészetesen sokan vannak, akik szerint a digitalizáció tem­pója túl gyors, az adatszolgáltatások nem könnyebbé te­szik, hanem megnehezítik a vál­lalkozók életét. Ezen vé­leményekkel nem értek egyet: egyrészt az adatszolgáltatási kötelezettség automatizálható, a kisebb vállalkozások számára pedig a NAV számlázó programja kínál jó lehe­tő­séget. A bevezetésnek – mint bármely változásnak – való­ban lehet­nek költségei, de ezt a kapcsolódó megta­ka­rí­tá­sok már rövid távon is ellensúlyozhatják. Másrészről, az on­line számlaadat-szolgáltatás már a bevezetés évé­ben beváltotta a hozzá fűzött reményeket: 2018-ban és 2019-ben is tovább csökkent az áfa-rés Magyaror­szágon, a 2019-es évre az Európai Bizottság által be­csült érték 6,6%-ra csökkent. Összeghasonlításként, 2012-ben ez az érték 22% volt, a 2019-ben Németor­szágra becsült áfa-rés pedig 7,7%! Azt gondolom, hogy ezek a számok önmagukban igazolják, hogy a fehéredés érdekében tett lépéseink helyesek, ezek teremtik meg annak a lehetőségét, hogy a munka­jöve­del­met terhelő adók csökkenjenek. Ezáltal pedig valamennyi vállalkozás számára kézzelfogható eredménye van adózási oldalról is ezen intézkedéseknek.
Másik kiemelkedő jelentőségű változás az e-kereske­delemmel kapcsolatosan módosuló Uniós áfa irányelv át­ül­tetése, amely elsősorban az e-kereskedelemmel és távér­té­kesítéssel kapcsolatban érvényesíti következetesen a fo­gyasztási hely szerinti adózást. Ezáltal az interneten ke­resz­tül, az EU-ból vagy az EU-n kívüli országokból érkező áruk ugyanúgy a magyar szabályoknak megfelelő mértékkel fognak adózni, mint a belföldön értékesített termékek, és így a hazai kereskedőknek az adózásból eredő verseny­hát­ránya megszűnik.
További, az adózók életét könnyebbé tevő intézkedéseket is hoztunk áfában: az adózók – a feltételek teljesítése esetén – már a nem áfaalany vevő esetén is élhetnek a fizetendő adóalap csökkentésének lehetőségével; a különös áfa visszatérítés lehetősége kibővül a fizetendő adókra is; az adólevonási jog egyértelművé válik azon esetekben is, amikor az adószám törlését követően azt az adóhatóság visszaállította. A munkaerő kölcsönzésre jelenleg a fordított adózás szabályait alkalmazzuk az erre vonatkozó derogáció alapján, amely az év végén lejár. Mivel az intézkedés beváltotta a hozzá fűzött reményeket, kértük a Bizottságtól a fordított áfa alkalmazásának meghosszabbítását. A tör­vénytervezettel felkészültünk arra az esetre is, ha a Bizott­ság nem fogadná el ezen kérelmünket. 
A változások vezérfonala az egyéb módosítások tekinte­té­ben is az adminisztráció csökkentése volt. Ennek egyik legjelentősebb lépése, hogy eltörlésre került az elsőfokú eljárások illetékkötelezettsége csaknem valamennyi eljárásban. Ezzel nem csak az adózók számára egyszerűsödik az ügyintézés, hanem az államigazgatásban dolgozóknak sem kell egy ügyet az illeték megfizetésének ellenőrzésével vagy az ezzel kapcsolatos esetleges egyéb teendőkkel kez­deniük.
Ugyancsak egyszerűsíti és könnyíti az adózók életét, hogy növekednek az automatikus fizetési kedvezmé­nyek­hez kapcsolódó értékhatárok. Ahogy az előző esetben, itt is azt várjuk, hogy ez az adóhatóság számára is adminisztrációs teher-csökkenést jelent. 
Adminisztrációs egyszerűsítést jelenthet az érintett vál­lalkozások számára, hogy jelentős mértékben, 3 mrd Ft-ra növekszik az az értékhatár, ameddig a vállalkozások a kis­vállalati adót (kiva) választhatják, illetve 6 mrd Ft-ig nő az a határ, amíg ebben a kedvező adózási formában ma­rad­hatnak. Ezzel a kiva belépés értékhatára igazodik a kisvál­la­lati minősítés értékhatárához, és még több növe­ke­dési po­tenciállal bíró vállalkozás használhatja ezt a kedvező adózási formát.
A NAV szempontjából kiemelt jelentősége van an­nak, hogy új feladatként a NAV fogja végezni a gépjármű adóztatással kapcsolatos teendőket 2021-től. Az ezzel kap­csolatos jogszabályokat úgy alakítottuk ki, hogy lehetőleg automatikus adatszolgáltatások te­gyék teljesíthetővé ezt az óriási feladatot (pl. a Kincs­tár és a Belügyminisztérium részéről), illetve az első évben, 2021-ben a március 15-i határidőt április 15-re módosítottuk.
Elsősorban az adózók számára jelent könnyebb­sé­get, hogy 2021-től már csak a NAV-on keresztül nyújt­hatóak be a helyi iparűzési adó bevallások. A vál­toztatás célja, hogy a több telephellyel is rendelkező vál­lalkozások számára sok­kal egyszerűbb és kom­for­tosabb legyen ez az egyébként rendkívül terhes be­vallási kötelezettség.
Természetesen nem lehet minden változást egy cikk­ben megemlíteni, igyekeztem az általam leglé­nye­gesebbnek tartott változásokat kiemelni. Összes­ségében örömmel jelenthetjük ki, hogy – a rend­kí­vüli intézkedéseket is figyelembe véve – az intézkedések összhangban vannak a 2010 óta változatlan adó­politikai irányokkal: a vállalkozások verseny­ké­pes­ségének növelése, a foglalkoztatás ösztön­zé­se, és a családok támogatása. Nem változtak továbbá ezen célok érdekében alkalmazott adópolitikai eszközeink sem:
• adócsökkentés, elsősorban a munkát és jövedelmeket terhelő adók terén;
• az adózással kapcsolatos adminisztráció egyszerűsítése;
• nemzetközi összevetésben versenyképes adórendszer;
• megbízható adózókat partnerként kezeljük, a szán­dékos csalókkal szemben szigorúan lépünk fel.
Adózással foglalkozó szakemberekként tehát ab­ban a sze­rencsés helyzetben vagyunk, hogy hosszú­tá­vú céljainkat nem kellett megváltoztatni, sőt, még rend­kívüli intézkedéseink jelentős többsége is e stra­tégiának megfelelően került bevezetésre.

Letölthető az aktuális számból
Bemutató cikk: 
Tartalomjegyzék: