Mindannyian jól ismerjük az elmúlt hónapokban már a sajtóban is sokat emlegetett mondatot, misze­rint 2018. július 1-jétől kötelező adatot szolgáltatni a legalább 100 ezer forint áthárított áfát tartalmazó, bel­földi adóalanyok közötti ügyletekről kiállított szám­lákról.

A tanulók, hallgatók közül sokan munkába állnak a nyári szünet idején. A diákok munkavállalása a leg­na­gyobb számban továbbra is iskolaszövetkezeten keresztül valósul meg, ezért a cikk középpontjában az iskolaszövetkezetre és a vele szerződéses jogviszonyban álló természetes személy tagokra vonatko­zó rendelkezések állnak. Emellett a cikkben röviden helyet kapnak az egyéb foglalkoztatási formák és a hozzájuk kapcsolódó alapvető előírások, adózási szabályok, hiszen a tanulók alkalmazása pl.

A 2017. adóév vonatkozásában a korábbi évhez ké­pest kibővült azok köre, akiknek az adóhatóság elkészítette a személyi jövedelemadó bevallási tervezetet, külön erre irányuló kérelem nélkül.

A technológiai fejlődés következtében az adózók ré­széről már több éve folyamatos és egyre hangsúlyosabb elvárásként fogalmazódott meg annak igénye az adóhatóság felé, hogy az ellenőrzési eljárások során való­sul­jon meg az adózók és a NAV közötti elektronikus kapcsolattartás lehetősége. Az adózók ezen el­várá­sának jogossága és észszerűsége a NAV ellenőrzési szak­területén, az információtechnológiai eszközök fejlődésével, soha nem volt vitatott, mely a jogalkotó ez irányú döntésével is támogatva, 2018-ban megvalósult.

Mint ismeretes, a kisvállalati adó (kiva) szabályai 2017-től átfogó módosításon mentek keresztül: az adóalap megállapítása során a korábbi pénzforgalmi szemlé­le­tű eredmény kategóriája helyett az egyes tőke- és osztalékműveletek korrigált eredménye képezi az adóalap egyik összetevőjét; ezen kívül több más rész­let­szabály is megváltozott. Mivel pedig a bevallási nyom­tatványok mindig az adott adótörvény „tükör­ké­pének” tekinthetők, így értelemszerűen a kiva be­val­lására szolgáló, ’KIVA jelű nyomtatvány is átalakult az új szabályokat lekövetve.