A munkáltatói/kifizetői adatszolgáltatás új rendszere 2012-től

Dr. Zsohár Istvánné
2012. július

Az előző cikkben a szerző részletesen leírta a munkáltatói adómegállapítás választásának törvényi feltételeit, az előző évhez képest bekövetkezett változásokat. Ahogyan ott már jeleztük, ezen cikket - amely az évek során bekövetkezett fejlődést hivatott bemutatni – az adómegállapítás ez évi beadásának ismertetésével kezdem.

A munkáltatói adómegállapítást ebben az évben az állami adóhatóság által rendszeresített, 11M29 jelű nyomtatványon, kizárólag elektronikus úton lehet benyújtani. Az adózók által jól ismert, a bevallások elkészítésére is alkalmas általános nyomtatványkitöltő program segítségével lehet kitölteni és közvetlenül beküldeni az Ügyfélkapun keresztül.

A 11M29-es bizonylat egy főlapból (11M29A) és „M”-es jelzésű albizonylatokból épül fel (a ’08.sz. bevallás mintájára). A 11M29A lap az adómegállapítást benyújtó munkáltató azonosítására szolgál, míg az „M”-es lapok a magánszemélyekhez kapcsolódnak. Minden munkáltató csak egy darab 11M29A jelű nyomtatványt nyújthat be, amelyhez annyi számú „M”-es lap kapcsolódik, ahány magánszemély vonatkozásában készítette el a munkáltató az adómegállapítást.

A 11M29-es nyomtatvány felépítése:

11M29A Főlap – Munkáltatói adómegállapítás a 2011. évi személyi jövedelemadó megállapításához.

11M29M – Magánszemélyenkénti összesítő a 2011. évi személyi jövedelemadó megállapításához.

11M29M-01-01 – A 2011. évi személyi jövedelemadó megállapítása

11M29M-01-02 – A 2011. évi személyi jövedelemadó megállapítása

11M29M-01-03 – A 2011. évi személyi jövedelemadó megállapítása

11M29M-02 – Nyilatkozat a 2011. évi munkáltatói adómegállapításhoz tett nyilatkozat alapján a családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges adatokról

11M29M-03 – A 2011. évi személyi jövedelemadó munkáltató által történő megállapításához tett nyilatkozat alapján a családi adóalap kedvezmény érvényesítéséhez szükséges adatok

11M29M-04 – A lakáscélú hiteltörlesztés kedvezményének érvényesítéséhez szükséges részletező adatok 11M29M-05 – Rendelkezés az önkéntes biztosító pénztárhoz utalandó összegről

11M29M-06 – A tételes költségelszámolást alkalmazó, nemleges nyilatkozatot benyújtó mezőgazdasági kistermelő 15%-os mértékű egészségügyi hozzájárulásának megállapítása

Ajánlott segédlet az adókedvezmények megállapításához (az adóhatósághoz nem kell benyújtani)

Ezen rövid bevezető után nézzük meg, milyen fejlődésen ment keresztül a munkáltatói/kifizetői adatszolgáltatás rendszere.

I. Történeti áttekintés

Az adatszolgáltatás eddigi struktúrája a személyi jövedelemadózás kezdeteitől (1988-tól), lényegében változatlan volt.

Az adatszolgáltatási nyomtatványok azonosítása a számuk alapján történik. A munkáltatói elszámolás a 29. sorszámot kapta, az adóbevallás kitöltéséhez szükséges munkáltatói igazolás a 30. sorszámot. A számozásból eredendően követhető, hogy a korai időszakban néhány adatszolgáltatással kellett dolgozni. Ezeket papír alapon nyújtották be az adózók (a nyomtatványellátók forgalmazták adóhatósági minta alapján), a táblázatokat kézzel töltötték ki és az adóhatóság azokat dolgozta fel gépi adatrögzítők segítségével. A jogszabályi előírások változásával több adatszolgáltatás már megszűnt, de tekintettel arra, hogy a megszűnt adatszolgáltatás számát nem kaphatja meg egy új adatszolgáltatás, a sorszámozásban jelenleg a 99. sorszámnál tartunk (a jövőben átlépjük a bűvös 100-as számot is). A változások figyelembe vételével jellemzően 40-50 féle adatszolgáltatást kellett kezelni évente.

A kilencvenes évek vége felé – a kor igényeinek megfelelően, a nagy adatmennyiség könnyebb kezelhetőségének biztosítására – jelent meg a számítógéppel előállított, papír alapú adatszolgáltatás, valamint ekkor teremtődött meg a floppy-n (gépi adathordozón) történő benyújtás lehetősége a nyomtatvány alkalmazása mellett.

2002-ben már az eredeti kézzel kitöltött nyomdai bizonylat, vagy annak jól olvasható másolata mellett, az Internetről letöltött program alapján számítógéppel előállított bizonylat (amelynek formája és tartalma meg kellett, hogy egyezzen az eredeti bizonylatéval), továbbá mágneses adathordozó (1,44 Mbyte floppy), vagy CD felhasználásával, elektronikus úton (kizárólag az erre kötelezettek részére volt biztosított) is be lehetett adni az adatszolgáltatásokat.

Ettől az időtől eredeztethető még a 2011. évi benyújtás során is alkalmazott formátum, azaz a nyomtatvány megjelentetésekor az adóhatóság elérhetővé tette a file leírást, mely alapján a gépi adathordozón (floppy-n, majd később CD-én és DVD-én) elkészített adatszolgáltatást lehetett benyújtani. Külön programmal biztosítottuk a benyújtást, illetve külön program készült a benyújtott adatszolgáltatás ellenőrzésére, feldolgozására.

Az adatszolgáltatások benyújtási formájától függetlenül a benyújtás feltétele volt az un. adatkísérő lap, mely technikai információkon túl az adatszolgáltatás teljesítésének igazolására is szolgált. Az elektronikus teljesítés esetén, a feladásra kerülő csomag részét képezte az un. adatkísérő fájl.

Mindez az adatszolgáltatásra kötelezettek és az adóhatóság szempontjából éveken keresztül jól működött.

Ugyanakkor felvetődött, hogy az. un. járulék bevallásnál már bevált, az adatszolgáltatók által megkedvelt formára történő áttéréssel egyszerűbbé és könnyebben teljesíthetővé válna az adatszolgáltatás.

II. A 2012-es adatszolgáltatás jellemzői

31 féle adatszolgáltatást érintett idén az új forma. Az adatszolgáltatás felépítésére az un. kötegelt nyomtatvány felépítés jellemző. Egy adatszolgáltatói laphoz (KA), több magánszemélyes lap tartozik (KM), ahol szükséges, ott dinamikus lapokat biztosítunk. Alapvető változás, hogy megszűnt az adatkísérő fájl, az adatsorrendek az oszlop tagolása helyett sor tagolásúvá váltak, illetve a korábban az adatszolgáltatás részét képező adatok – így a magánszemélyek azonosító adatai, az adóazonosító szám – egy része az adatszolgáltatással érintett személy azonosítási táblájába került. A dinamikus lapokkal megoldódik az „egy magánszemélyre csak egy adatszolgáltatás érkezhet” gondja, mivel korábban külön belső sorszámozást kellett alkalmazni pl.: a több biztosítási szerződés miatt. Egyszerűsödött és egységessé vált az adatszolgáltatás adózói javítása, illetve soron kívüli teljesítése.

Értelemszerűen az adatszolgáltatások esetében is biztosítani kellett a rendszerbe építés során annak a megkülönböztetési lehetőségét, hogy az adatszolgáltatást alapként, pótlásként, helyesbítésként teljesíti-e az arra kötelezett. A soron kívül benyújtott adatszolgáltatások kezelése, mint a korábbi rendszerben, további feladatot jelentett, függetlenül attól, hogy a megvalósítás jóval egyszerűbbé vált a korábbiakhoz képest.

Meg kellett több esetben változtatni az eddig működő rendszerben alkalmazott filozófiát.

Az adatszolgáltatás jellege mezőben a továbbiakban nem kell jelölni, ha az alap adatszolgáltatást nyújtja be az arra kötelezett. Itt kettős feltételnek kell megfelelni. Az egyik feltétel, amikor az arra kötelezett először nyújtja be az adott adatszolgáltatást, a másik feltétel, hogy mindez az adott adatszolgáltatás határidejében történjen meg.

Ebből következik az is, amennyiben van az adóhatóság által az arra kötelezettől benyújtott és elfogadott adott adatszolgáltatás, úgy a továbbiakban csak helyesbítésként lehet „pótolni” az arra kötelezett által benyújtott alap adatszolgáltatásból kimaradt egy vagy több magánszeméllyel kapcsolatos adatokat.

Helyesbítésről van szó, ha az adatszolgáltató utóbb észlelte, hogy az adatszolgáltatás során bármely adat tekintetében tévedett.

Természetesen az adott adatszolgáltatás helyesbítése is csak akkor történhet meg, ha van az adóhatóság által elfogadott adatszolgáltatás. Nem lehet egyidejűleg egy hibás adatszolgáltatást javítani és helyesbíteni. Az adatszolgáltatás jellegénél helyesbítés esetén „H” betűvel kell jelölni ezt a tényt. Tekintettel azonban arra, hogy az adatszolgáltatás két önálló („A” és „M”) lap egységéből áll, mindkét lapon szükséges a „H” jelölés alkalmazása. Különleges esete a helyesbítésnek, amikor az adott magánszeméllyel kapcsolatban nem terhelte egyáltalán adatszolgáltatási kötelezettség az azt teljesítőt. Ekkor ugyanis az „M” lapon a helyesbítés tényének jelölésén túl „T”-örlést is jelölni kell, és ilyenkor nem kell az azonosító adatokon túl más adatot (nullát sem!) feltüntetni az adatszolgáltatásban.

Fontos, hogy az adatszolgáltatás helyesbítésekor mindig a megfelelő adatszolgáltatást korrigálja az adatszolgáltató. Ugyanis amennyiben egy alap adatszolgáltatást akár már három esetben helyesbített az arra kötelezett, és esetleg benyújtaná a negyedik helyesbítését is, pontosan kell feltüntetnie, hogy melyik adatszolgáltatás adatait korrigálja ezzel az újonnan beadottal. Ennek biztosítékaként az „A” lapon fel kell tüntetni ilyen esetekben a helyesbítendő adatszolgáltatás vonalkódját. Ez azonban nem azonos a hibásnak minősített adatszolgáltatás vonalkódjával, mert azt akkor kell kitölteni, amikor az adóhatóságtól kap értesítést az adatszolgáltató, a hibás adatszolgáltatása javítására. A hibásnak minősített adatszolgáltatás és a helyesbítéssel érintett adatszolgáltatás vonalkódja közül csak az egyik lehet kitöltött, kivéve persze azt az esetet, amikor a helyesbítő adatszolgáltatásra érkezik javítás.

Elfogadott adatszolgáltatás pedig az az adatszolgáltatás, mely az ellenőrzési szempontoknak megfelel, illetve ha nem felelt meg, akkor az adóhatóságtól, a javításra kapott felszólításra az alap adatszolgáltatás javításra és ezt követően feldolgozásra is került.

Amennyiben javításra történő értesítést kap az adatszolgáltató, a javítás során ki kell töltenie a hibásnak minősített adatszolgáltatás vonalkódját.

A fentiekből következően a jelenleg alkalmazandó (a folyamatosan teljesítendő adatszolgáltatással együtt) 31 féle adatszolgáltatás önállóan kezelendő, azaz minden adatszolgáltatáshoz önálló, az elkészítést segítő útmutató tartozik.

Az adatszolgáltatást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján (www.nav.gov.hu) megtalálható és letölthető ÁNYK internetes kitöltő programmal kell a jövőben elkészíteni.

A nyomtatványok kitöltése után a nyomtatványt közvetlenül meg lehet jelölni elektronikus beküldésre. Fontos, hogy a nyomtatvány csak abban az esetben küldhető be, ha nem tartalmaz úgynevezett súlyos, azaz kék színnel jelölt hibát az ellenőrzéskor. Piros színnel jelölt hibával beküldhető ugyan az adatszolgáltatás, de a feldolgozás során lehet, hogy javításra visszakapja az adatszolgáltatást teljesítő. Sárga jellel a figyelmeztetések láthatók. Ezekben az esetekben az adatszolgáltató figyelmét kívánjuk felhívni, de ezek a jelzések nem befolyásolják az adatszolgáltatás kitöltésének, adattartalmának helyességét.

Amennyiben nincs a nyomtatványon súlyos hiba, az ÁNYK menti, majd titkosítja az adatokat, felkészítve azokat a beküldésre.

III. A gyakorlatban szerzett tapasztalatok

A hosszú évek alatt kialakult „beidegződések” természetesen a legjobb szándék mellett sem változnak meg egyik pillanatról a másikra. Ilyennek tekinthető az a hiba az adatszolgáltatás során, amikor egy magánszemélyre több azonosító („M”-es) lapot adtak be, a dinamikus lap alkalmazásának lehetőségével szemben. A korábbi gyakorlatból fakadó volt ez a hiba, de a régi, kedvezőtlen technikai feltételek már megszűntek.

Értelemszerűen a sok féle adatszolgáltatás átkonvertálása sem történhetett meg teljesen hibátlanul. Olyan esetek is előfordultak, melyek a korábbi formában nem jelentkeztek. Például egyes adatszolgáltatások esetében jelentősen meg kellett növelni a dinamikus lapok számát, illetve a lakcím formátum – mely egységes a bevallásokon és az adatszolgáltatásokon – megváltozása okán, az adatszolgáltatók számára is elfogadható megoldást kellett találni szoros határidőn belül. Természetesen, a 2012. évről benyújtandó adatszolgáltatásoknál a lakcím formátum esetében már nem lesznek ilyen engedmények, mert az adatszolgáltatóknak lehetőségük van felkészülni és a saját rendszereiket felkészíteni az új elvárásokra.

Tekintve, hogy, feleslegessé vált az eKON (Kontrolladat-szolgáltatások kitöltését és beküldését segítő program) és KONNT (Kontrolladat-szolgáltatás ellenőrző program) alkalmazása, ezért a 2011. évről 2012-ben teljesítendő adatszolgáltatások esetében ilyen programok már nem készültek.

Ez azt jelenti, hogy az adatszolgáltatók már annak a korszerű rendszernek a felhasználásával tehettek eleget kötelezettségeiknek, melyet egyébként a bejelentések, bevallások elkészítésekor használnak, nincs szükség ettől eltérő, külön programok telepítésére, használatára.

Több adatszolgáltató jelezte, hogy a hibátlan nyomtatvány adatait xml állományként nem tudja beküldeni. Tekintettel arra, hogy az xml állomány ellenőrzése és átadása elektronikus küldésre menüpontot használták ugyanúgy, mint a korábbi években, nem is sikerülhetett a teljesítés. Most magát az adatszolgáltatást „nyomtatványként” lehet csak kezelni és ennek megfelelően, a bevallásokhoz hasonlóan lehet elektronikus úton megküldeni.

Előfordult, hogy olyan adatszolgáltatást kívántak teljesíteni, amely az Art.-ben meghatározott időtartamon túlnyúló cselekmény miatt nem része az adatszolgáltatásnak.

Több nehézséggel kellett szembenézni azon esetekben, ahol az Art. biztosítja az adóazonosító szám nélküli kifizetés lehetőségét. Ez már korábban is gondot okozott, de az új adatszolgáltatási forma kialakítása során csak a későbbi határidőben benyújtandó adatszolgáltatások esetében – a korábbi tapasztalataink alapján – biztosítottunk önálló helyet az un. adóigazgatási azonosító számnak. A jövő évi nyomtatványok tervezésekor már erre a tapasztalatra alapozva minden esetben külön-külön lehet majd feltüntetni az adóazonosító jelet/adószámot/adóigazgatási azonosító számot.

A 2006-2010. évre vonatkozó, régebbi adatszolgáltatások esetében az adatszolgáltatás menete továbbra is a „régi rendszer” szerinti, a benyújtáshoz különböző segédprogramok használata szükséges. Ezen adatszolgáltatások benyújtásának pontos menetéről „A kontrolladat-szolgáltatás elkészítésének lépései” című a NAV honlapján elérhető, részletes leírásból tájékozódhat az érintett.

IV. Az adatszolgáltatáshoz szükséges feltételek biztosítása az adózók számára

Az adatszolgáltatás általános szabályait, valamint az egyes adatlapok képét és egyedi kitöltési útmutatóját, továbbá a file leírást az Adó- és Vám Értesítőben (AVÉ) 2011. december hónapjának első hetében jelentettük meg. A korábbi időszaktól eltérően a határidőknek megfelelően, ütemezve kerültek az Internetre az adatszolgáltatások.

A korszerűsítés kapcsán, nincs szükség az AVÉ-ben történő részletes közzétételre, tekintve, hogy az értesítőben történő megjelentetést az utóbbi 10 évben a file leírás „hivatalos közzététele” tartotta fenn. Az egyes adatszolgáltatások lapszáma megnövekedett (mind megduplázódott), illetve még további lapokkal is bővült a legtöbb adatszolgáltatás. Terjedelmi okok sem teszik lehetővé a jövőben az AVÉ-ben történő közzétételt. Az útmutatók is önálló egységet képeznek. Ettől függetlenül az adatszolgáltatás általános eljárási szabályait újdonságuk miatt, megjelentettük az AVÉ-ben. A NAV honlapján elérhető Adónaptár alkalmas arra, hogy az adatszolgáltatási kötelezettségekről információhoz jussanak az adózók.

Összefoglalva elmondható, hogy az adatszolgáltatás rendszerében eddig végrehajtott változtatások megfelelnek a korszerűsítés követelményeinek, az ez évi tapasztalatok alapján kisebb módosítások várhatóak egy- egy adatszolgáltatás esetében. Az adatszolgáltatások hatékonyabb felhasználása azonban további – jogszabályokban megjelenő változtatásokat feltételez.