Kompkonzult Kft. Adótanácsadás, kreditpontos képzés, OKJ képzés, tanfolyamszervezés

Bejelentkezés

Üzemanyagárak

2018. április 01. - 2018. április 30.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
359Ft/l
Gázolaj:
369Ft/l
Keverék:
396Ft/l
LPG autógáz:
221Ft/l
2018. március 01. - 2018. március 31.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
371Ft/l
Gázolaj:
377Ft/l
Keverék:
408Ft/l
LPG autógáz:
225Ft/l
2018. február 01. - 2018. február 28.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
362Ft/l
Gázolaj:
373Ft/l
Keverék:
399Ft/l
LPG autógáz:
226Ft/l

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó van a webhelyen


Szakértői iroda

Az elektronikus ellenőrzés

Szerző: 
Nemes-Somogyi Krisztina
Évfolyam: 
2018
Szám: 
05
A technológiai fejlődés következtében az adózók ré­széről már több éve folyamatos és egyre hangsúlyosabb elvárásként fogalmazódott meg annak igénye az adóhatóság felé, hogy az ellenőrzési eljárások során való­sul­jon meg az adózók és a NAV közötti elektronikus kapcsolattartás lehetősége. Az adózók ezen el­várá­sának jogossága és észszerűsége a NAV ellenőrzési szak­területén, az információtechnológiai eszközök fejlődésével, soha nem volt vitatott, mely a jogalkotó ez irányú döntésével is támogatva, 2018-ban megvalósult.
Bár az elektronikus ügyintézésről számos információ látott már napvilágot, azonban arról, hogy a NAV ellenőrzési tevékenysége során ez milyen jogokat, illetve kötelezettségeket ró az érintett felekre, vala­mint arról, hogy az ellenőrzött adózónak milyen eszközei vannak a kapcsolattartás tényleges gyakorlására, kevés szó esett.
A tisztánlátás érdekében, a cikk az elektronikus ügy­intézés jogszabályi környezetének ellenőrzés köz­pontú összefoglalása mellett, kitér a kapcsolattartás módjának és eszközeinek bemutatására, valamint az elektronikus kapcsolattartás első tapasztalataira is.
 

Az elektronikus ügyintézés múltja és jelene az ellenőrzésben

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény, va­lamint az adóügyek állami adóhatóság előtt történő elektronikus intézésének szabályairól és egyéb adózási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 47/2013. (XI. 7.) NGM rendelet 2017. december 31-ig hatályos rendelkezései alapján, az ellenőrzési eljárás folyamán, ide értve a hatósági szakaszt is, elektronikus iratküldésre kizárólag az eljáró revízió részéről kerülhetett sor, mely esetben is csak a meg­bízólevél és az ellenőrzésről szóló tájékoztató levél tárhelyre helyezése valósulhatott meg. Az ellenőrzött adózó a kapcsolattartás formájaként az elektronikus utat nem választhatta, így az ellenőrzéssel kapcso­la­tos beadványait, nyilatkozatait kizárólag személye­sen, postai úton vagy faxon terjeszthette elő az adóhatóságnál.
A témában nagy áttörést és egyben egy újszerű ügyinté­zési módot az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szol­gáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvénynek (a továbbiakban: Eüsztv.) az elektronikus ügy­intézést biztosító szerv és az ügyfél elektronikus kapcso­latának általános szabályaival, továbbá az elektronikus ügy­intézést biztosító, valamint egyéb szervek informatikai együttműködésével kapcsolatos rendelkezései, valamint az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Kormányrendeletben meghatározottak hoztak.
Az Eüsztv. 8. § (1) bekezdés alapján az ügyfél jogosult, illetve a 9. § szakaszban részletezett feltételek esetében pe­dig egyben kötelezett is a NAV előtt ügyei intézése során ügyintézési cselekményeit elektronikus úton végezni, nyilatkozatait elektronikus úton megtenni, melyhez 2018. január 1-jétől a NAV kialakította az ellenőrzések elektronikus ügyintézésének informatikai alkalmazásait. Előbbiek eredményeként biztosítottá vált, hogy mind az adózók, mind pedig az eljáró revízió elektronikus úton tartson kapcsolatot az ellenőrzés teljes folyamata során.
 

Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek köre

A 2018. január 1-jén hatályba lépő adóigazgatási rendtar­tás­ról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 36. § (4) bekezdése egyértelműen meghatározza az elektronikus ügyintézésre kötelezettek körét. A hivatkozott jogszabályhely alapján, a NAV elektronikus úton tart kapcsolatot a havi adó- és járulékbevallás benyújtására köteles, az Áfa tv. szerinti összesítő nyilatkozat benyújtására köteles, az Áfa tv. szerinti összesítő jelentés benyújtására köteles adózóval, továbbá mindenki mással, aki az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre kötelezett.
Az Eüsztv. 9. § pedig az Air. rendelkezéseinek pon­tosí­tá­saként meghatározza, hogy elektronikus ügyintézésre köte­lezett az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet, az ügyfél jogi képviselője, valamint az államigazgatás megha­tározott szereplői. Emellett az Eüsztv. azt is leszögezi, hogy természetes személy csak törvényben kötelezhető elektronikus ügyintézésre, ellenőrzési aspektusból megközelítve tehát abban az esetben, amennyiben fennállnak az Air. szerinti fenti feltételek. Minden más esetben a természetes személy adózó a jövőben is dönthet úgy, hogy a NAV ellenőrzései folyamán a klasszikus személyes vagy postai úton történő kapcsolattartást választja. 
A fenti sorok alapján jogosan vonhatnánk le azt a követ­keztetést, hogy 2018 januárjától a NAV ellenőrzési eljárásai során már nem tart személyes kapcsolatot az ellenőrzött nem magánszemély adózóval, mely megállapítás termé­sze­tesen nem megalapozott. A kérdést az Air. 36. § (1) bekezdése megnyugtatóan rendezi, hiszen a jogalkotó továbbra is biztosítja a személyes kapcsolattartás lehetőségét az egyes eljárásokban, így az ellenőrzésben is, amennyiben az adott eljárási cselekmény jellege ezt indokolja. Az ellenőrzési gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a revízió például to­vábbra is végezhet helyszíni eljárási cselekményeket, bei­dézheti az adózót személyes megjelenésre. Az ellenőrzött adózó pedig továbbra is gyakorolhatja azon jogait, melyek kizárólag az eljáró revízió előtt érvényesíthetőek, mint pél­dául az irat­betekintési jog vagy a jegyzőkönyv meg­ismerése.
Az Eüsztv. megalkotásának egyértelmű szándéka az elektronikus ügyintézés általános jellegű elterjesztése volt, mely­nek eredményeként az ügyfél és az állam közötti eljárások felgyorsulhatnak, míg az egyes feleket terhelő adminisztratív terhek pedig csökkenhetnek egy korszerűbb és hatékonyabb közszolgáltatás nyújtása mellett. Előbbieket figyelembe véve, az ellenőrzésben megvalósuló elektronikus kapcso­lattartás legfőbb célja tehát annak biztosítása, hogy az adózók az eljárás során az adóhatóság felé történő adat, illetve információ (pl. nyilatkozat, észrevétel, fellebbezés, stb.) átadá­sát a postai út vagy személyes megjelenés mellőzésével tudják teljesíteni, továbbá az eljáró revízió az eljárás során keletkező iratokat (pl. jegyzőkönyv, végzés, határozat, stb.) is elektronikus formában juttassa el az ellenőrzött adózó vagy képviselője részére. Azon eljárási cselekmények, illetve dokumentumok esetében, melyek lefolytatásához, előállításához, ellenjegyzéséhez vagy akár kézbesítéséhez az adózó sze­mélyes közbenjárása szükséges, az elektronikus kapcsolat­tar­tás fenntartása nem célja az adóhatóságnak. 
Fentiek alapján, az elektronikus kapcsolattartásnak a jog­szabályi keretek és az észszerűség határain belül kell megvalósulnia, hiszen a személyes kapcsolat az ellenőrzések egy részében, illetőleg egyes szakaszaiban nem mellőzhető, azonban az elektronikus kommunikáció lehetőségéből adódóan, jelentős mértékben csökkent­hető.

Az elektronikus kapcsolattartás módja

Az ellenőrzési szakterület tevékenységének sajátosságai okán a kapcsolattartás az adóigazgatási eljárásokat te­kint­ve kétirányú. Előbbiekből adódóan egyrészt biztosítottá vált az ellenőrzés során keletkező iratok elektronikus to­vábbításának lehetősége, másrészt az adózók részére is kia­lakításra kerültek a revízió felé továbbítandó dokumentumok elektronikus küldésének eszközei. 
A NAV az ellenőrzési eljárásokban megvalósítandó elektronikus kommunikáció informatikai kereteinek megha­tá­rozása során a kialakítandó informatikai rendszer­rel szem­ben egyértelmű elvárásokat fogalmazott meg:
1. A rendszernek biztosítania kell, hogy az ellenőrzési eljárás során keletkezett elektronikus dokumentumokat a NAV elektronikus úton küldje az ellenőrzött adó­zó részére, illetve az adózó által a revízió részére küldött iratokat a NAV elektronikus úton tudja fogadni.
2. Az adatforgalom kivétel nélkül az adózó és a NAV tárhelye, informatikai rendszere között történjen.
3. Az adózók számára ne jelentsen plusz fejlesztési beruházást az elektronikus adatküldés.
4. Az ellenőrzésben részt vevő adóellenőrök számára le­hetőség szerint egyetlen informatikai rendszeren ke­resztül legyen biztosított az adatok elérése, illetve küldése.
Fenti célkitűzéseket figyelembe véve, valamint szem előtt tartva azt a szempontot, hogy az adózókkal történő elektronikus kommunikáció egy már kialakított, általuk is meg­szokott csatornán keresztül történhessen, az elektronikus dokumentum adózók általi küldésére, illetve fogadására az alábbiak szerint van lehetőség.
 

Dokumentumok adózók általi küldése

Az ellenőrzött adózó által küldeni kívánt elektronikus iratok fogadásának biztosítására a NAV egy új, ellenőrzés spe­cifikus ÁNYK nyomtatványt alakított ki Adatlap elektronikus ügyintézéshez ellenőrzési eljárás során, röviden ELLUGY néven. A nyomtatvány mindenki által könnyen, mindössze néhány, az ügy azonosítása szempontjából alapvető adat rögzítésével kitölthető. Az ellenőrzött adózónak vagy képviselőjének az ellenőrzés ügyszámát, a vizsgált adó­zó adóazonosító számát, illetve nevét kell rögzítenie, vala­mint ki kell választania, hogy milyen irattípust kíván küldeni az eljáró revízió részére. Az elektronikusan küldhető iratok tekintetében nincs megkötés, az adózó valamennyi, korábban postai vagy személyes úton, illetve fax útján küldött beadványa, így többek között meghatalmazás, nyilatkozat, iratpótlás, észrevétel vagy bármilyen egyéb irat elektronikus úton teljesíthető. Fontos információ, hogy a jogorvoslatra vonatkozó beadványokat nem ELLUGY nyomtatványon, hanem e-Papír útján kell beküldenie az adózónak.
A nyomtatványon jelölni szükséges továbbá, hogy a beadványhoz tartozik-e melléklet, melyet közvet­le­nül az ELLUGY nyomtatványhoz történő csatolással küldhet meg az adózó a revízió felé. A mellékletként beküldhető fájl formátum tekintetében az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete tartalmaz előírásokat, mely alapján valamennyi gyakori fájl tí­pus továbbítható a NAV részére. A nyomtatványhoz csatolható melléklet méretkorlátja jelenleg 50 Mbyte, mely azonban a folyamatban lévő fejlesztés eredményeként a közeljövőben jelentős mértékben kerül majd megnövelésre, biztosítva ezáltal akár egy jelentősebb adózói iratanyag továbbításának lehetőségét.  A melléklet egyértelmű azonosítása érdekében a feltöltés egyetlen korlátja, hogy egy alkalommal kizáró­lag egy darab állomány csatolható, amely azonban lehet több dokumentumot tartalmazó összecsoma­golt állomány (zip file) is.
A nyomtatvány az ellenőrzési ügy azonosítására szol­gáló főlap mellett, természetesen tartalmaz egy szabad szöveges blokkot is, melyen az adózó meg­fogalmazhatja beadványa lényegi elemeit. Az ELLUGY nyomtatvány feltöltésekor az eBEV a befogadott nyomtatvány iktatószámáról minden esetben értesíti az adózót vagy képviselőjét.
Az ELLUGY nyomtatvány kapcsán további fontos in­formáció, hogy jelenleg a nyomtatványt az adózó, a tör­vényes képviselők, az adózó/ügyfél nevében a NAV előtt állandó meghatalmazott, megbízott, illetve egyéb – jogszabályon alapuló – képviselő nyújthatja be, akinek: 
• teljes körű, valamennyi elektronikusan intézhető adóügyre, vagy ennek hiányában
• valamennyi adóügyi bevallás, adatszolgáltatás és elektronikusan teljesíthető bejelentés, beadvány, kérelem, vagy ennek hiányában
• az egyéb, környezetvédelmi termékdíjhoz nem kap­cso­lódó bejelentések, beadványok, kérelmekre rend­sze­resített elektronikus űrlapok benyújtására vonat­kozó jogosultsága 
az erre a célra szolgáló EGYKE adatlapon bejelentésre került, vagy korábbi bejelentése alapján képviseleti jogosultsága a fentiek valamelyikének megfelel. 
Az ellenőrzés során eseti meghatalmazással eljáró meg­hatalmazott – az ez irányú informatikai fejlesztés befejezéséig – e-Papír útján tarthat elektronikusan kapcsolatot a reví­zióval. Szintén e-Papír útján küldhet be dokumentumot (pl. nyilatkozat) az az adózó, aki az eljárás során harmadik félként (pl. szerződéses partner) kerül bevonásba az eljárásba.
 

Dokumentumok NAV általi küldése

A NAV által az ellenőrzött adózó részére küldött dokumentumok tekintetében először is tisztázni szükséges, hogy 2018. január 1-jétől milyen típusú iratok helyezhetőek ki az adózók tárhelyére. Az eddigiekben megszokott megbízó­levél és tájékoztató levél mellett valamennyi, az eljáró re­vízió által korábban postai vagy személyes úton továb­bí­tott ellenőrzési iratot, így például nyilatkozattételre történő felhívást, idézést, végzést, jegyzőkönyvet, határozatot és valamennyi egyéb hatósági iratot elektronikus úton az adó­zó tárhelyére szükséges helyezni, amennyiben az adó­zó elektronikus ügyintézésre kötelezett vagy azt önként választotta Az elektronikus iratküldés nem csak az adózók mindennapjait könnyíti meg, hiszen az adminisztrációval járó terhek jelentős csökkenése mellett, az elektronikus formában küldött és tárolt dokumentumok a NAV szak­rendszereiben könnyen és gyorsan elérhetőek, visszake­reshetőek lesznek.
Az adótitok védelme érdekében a NAV az elektronikus iratküldés teljes folyamata során, azaz az iratok generálásától egészen a tárhelyre történő helyezésig, folyamatosan ellenőrzi, hogy fennállnak-e az elektronikus kézbesítés lehe­tőségének személyi és tárgyi feltételei, azaz a küldeni kívánt irat a megfelelő képviseleti joggal bíró személy ré­szére kerül-e megküldésre, illetve a címzett rendelkezik-e aktív Cégkapuval vagy KÜNY tárhellyel (korábbi Ügyfél­kapu). Amennyiben az elektronikus iratküldés feltételei a folyamat során megszűnnek, a NAV informatikai rendsze­re hibaüzenet útján tájékoztatja erről az eljáró ügyintézőt vagy a kiadmányozással megbízott vezetőt.
Az elektronikus iratküldésnek NAV oldalán jelentkező alapvető feltétele, hogy az iratot kiadmányozó személy ren­delkezzen elektronikus aláírással. Az elektronikus aláírással rendelkező NAV alkalmazottak aktuális listája a NAV honlapján közzétételre kerül (http://nav.gov.hu/nav/kozerdeku_adatok/egyedi_kozzeteteli_lista/28_elektronikus_alairasok/elektronikus_alairasok_tanusit...), így az adózó annak hitelességét bármikor visszael­len­ő­rizheti.
 

Az elektronikus kapcsolattartás első tapasztalatai

Bár messzemenő következtetések alapjául szolgáló tapasz­talatokról az elektronikus ügyintézés 2018. január 1-jei bevezetése óta még korai beszámolni, de az eltelt két és fél hónap eredményei – dacára az indulás nehézségeinek – mégis előremutató, a jövőre nézve pozitív eredményeket hoztak az ellenőrzött adózó és a NAV kapcsolatában.
Az elektronikus kapcsolattartásnak köszönhetően a NAV ellenőrzési szakterületén megvalósulhat a korábbi évek­ben még elképzelhetetlen, személyes vagy postai kap­csolattartás nélküli ellenőrzés. Annak ellenére, hogy az adó­zók többsége még csak ismerkedik az elektronikus ügyintézés jogszabályi kereteivel, illetve az azokból adódó lehetőségek, illetve kötelezettségek gyakorlati megvalósí­tá­sával, már az első tíz hét alatt több száz olyan, jellemzően jogkövetési vizsgálat került lezárásra, ahol az adózó, illetve a revízió kizárólag elektronikus úton tartotta a kap­csolatot.
Az eltelt időszak alatt az adózók részéről folyamatosan növekvő számban érkeznek az ELLUGY nyomtatványok útján küldött beadványok, ami azt mutatja, hogy egyrészt az eljáró revíziók folyamatos tájékozató munkájának, más­részt a NAV honlapján megjelenő tájékoztató információknak köszönhetően az adózók, illetve képviselőik egyre szélesebb körben ismerik és alkalmazzák az elektronikus ügyintézés eszközeit. Ezt bizonyítja az is, hogy míg 2018 januárjában alig 800 db, 2018 február közepéig már több mint 2.500 db, 2018 március közepéig pedig már több mint 8.000 db ELLUGY nyomtatvány érkezett a NAV-hoz. 
A tapasztalatok azt mutatják, hogy az együttműködő adó­zók többsége még aznap vagy az azt követő egy-két napon belül megnyitja a NAV elektronikus küldeményeit és rövid időn belül elektronikus úton megküldi a kért bizonylatokat, nyilatkozatot, melynek eredményeként az ellenőrzések a korábbiaknál sokkal gyorsabban kerültek lezárásra. A jogkövetési vizsgálatok esetében a gyakorlatban ez azt jelentette, hogy az ügyintézési határidő a felére csökkent a korábbiakhoz képest.
Az adózói visszajelzések alapján kedvező fogadtatásban részesült az elektronikus ügyintézés a tekintetben is, hogy az adózók, illetve meghatalmazottjaik gyorsan és hatékonyan tudtak együttműködni a revízióval. Számos, könyv­viteli szol­gáltatást is nyújtó képviselő külön kiemelve érté­kelte a teljes elektronikus ügyintézés lehetőségét, különös tekintettel a bevallás benyújtási határidőkkel terhelt időszakokra. 
Egy új jogintézmény bevezetése a legtöbb esetben szá­mos nehézséggel jár, mely alól nyilvánvalóan az elektronikus ügyintézés sem képez kivételt. Az elektronikus kap­csolattartás tekintetében a nehézségek azonban hatványozottan jelentkeztek, hiszen az eljárásban részt vevő feleknek a jogi szabályozás mellett, az informatikai keretrend­szerrel is meg kellett ismerkedniük. 
A tanulási folyamat várhatóan még soká ér véget. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy az állandó meghatalma­zott­ként eljáró képviselők nem hallottak még az ELLUGY nyom­tatványról annak ellenére, hogy megjelenéséről közle­mény jelent meg a NAV honlapján, mely információt több szakmai hírportál is publikált. Az adózók egy része bizalmatlanul áll az elektronikus kapcsolattartáshoz, szá­mos esetben elzárkóznak attól annak ellenére, hogy a fenti­ek­ben hivatkozott jogszabályok szerint elektronikus ügy­in­tézésre kötelezettek, melyre a revízió felhívja figyelmüket.
A kezdeti nehézségek további oka, hogy az elektronikus ügyintézés biztosításához szükséges informatikai fejlesztési feladatok egy időben jelentkeztek a teljes közigazga­tás­ban, ami valamennyi szerv, így a NAV számára is komoly próbatételt jelentett. Bár a működéshez szükséges alapfunkciók biztosítottak, azonban számos olyan fejlesztés van még folyamatban, mely nagymértékben könnyíti majd meg az elektronikus ügyintézést az egyes felek oldalán. 
Fontosnak tartom kiemelni, hogy a már működő informatikai alkalmazások, funkciók továbbfejlesztése – a felhasználói jelzések, javaslatok alapján – folyamatosan zajlik.  Az elektronikus ügyintézés kapcsán felmerülő jogszabályi és informatikai kérdések megnyugtató rendezése kiemelt feladat valamennyi, így az ellenőrzési szakterületen is. Az adózók, illetve képviselőik elektronikus kapcsolattartásra történő terelésében, a kapcsolattartásra biztosított eszközök megismertetésében a továbbiakban is kie­melt jelentősége, illetve szerepe van az adózókkal közvetlenül kapcsolatot tartó revíziónak, hiszen a személyesen vagy telefon útján történő tájékoztatás, illetve figyelemfelhívás a NAV hivatalos közlemé­nyei­vel együtt tudja eredményesen és hatékonyan elérni, megszólí­tani az adózókat. A kezdeti nehézségek áthi­dalása és gyakorlati kezelése azonban mind az adózók, mind pedig a NAV munkatársai részéről is sok türelmet igényelnek.
 

Összegzés

Az Eüsztv. írásom elején részletezett rendelkezései kö­vetkeztében a NAV oldalán már elvégzett és még be­fejezés előtt álló informatikai fejlesztéseknek köszön­hetően bátran kijelenthetjük, hogy 2018-tól a NAV ellenőrzési tevékenységében, az ellenőrzött adózó és a revízió közötti kapcsolattartás módja tekintetében új időszámítás kezdődött. Az ellenőrzési eljárás során mind az adózó, mind pedig a NAV oldalán keletkező tetemes beadvány, illetve irat elektronikus csatornára való terelésével ugyanakkor nem csak egy kor­szerűbb kapcsolattartási mód valósult meg, hanem lehetőség nyílt egy gyorsabb, hatékonyabb, az ellenőrzött adózó mindennapi gazdasági tevékenységére kisebb mértékben ható ellenőrzés le­folytatására.
Letölthető az aktuális számból
Bemutató cikk: 
Tartalomjegyzék: